Egyre jobban közeleg a tavasz, kezd pezsdülni a vérem. Nekem, Dunakeszi lakosként, Sahy a legközelebbi határállomás, amin átlépve megérkezem Szlovákiába, ahol remek az út minőség, rengeteg kanyar, magas hegyek, valamint finom haluska, és Kofola vár. Hamarabb jutok el a Tátrába, mint a Mecsekbe, és az odáig vezető út is élvezetes. De most nem erről, hanem ennek a pótlásáról lesz szó, hol tudok a legnagyobbat élvezkedni itthon, ha nem léphetek határt? 

Visegrád, Dobogókő, Bajna-Héreg, Mátra. Ezek a leggyakoribb úti célok egy Budapesten, vagy a környékén élő motorosnak. De mi van, ha ennél többre vágysz, ha az ülőgumóid bírnának még kicsivel többet is kedvenc motorod nyergében? Az én agyamban ilyenkor, mint egy nagy neonreklám, úgy világít a helység neve: AGGTELEK!!!

 Az én poharam, félig mindig tele van. Most is inkább a jót látom, minthogy a rosszon keseregjek. Azt talán még "odafent" sem tudják, mikor nyílnak a határok, és egyáltalán átléphetjük-e vakcina útlevél nélkül. Viszont itthon (egyelőre) szabadon gurulhatunk, akkor hajrá, hozzuk ki ebből a maximumot. 

Az Aggteleki karika minimum 400, de kis kreativitással, akár 600 kilométer is lehet. Az itt leírt útvonalak a személyes kedvenceim, az első variánst utoljára, tavaly szeptemberben teljesítettem, egy Yamaha MT 09 SP nyergében. Íme: Dunakeszi - M2 - Katalinpuszta- Rétság- Balassagyarmat - Szécsény- Salgótarján. Ez a bemelegítő szakasz, nem unalmas, de nem is emelkedik nagyon a pulzusom tőle.  A Salgótarjáni Shell kúton tankolok, pisi-cigi szünet, és ráhangolom magam az Ózdig tartó kanyarpornóra. Mert az következik, a Ceredi 13 kilométer az ország egyik legtechnikásabb szerpentinje, itt mindent megtalálunk, erdőt-mezőt, hajtűkanyarokat, tempós -harmadik teligáz- egyeneseket, és persze töredezett, sáros-kavicsos kanyarokat is. És itt van az elképesztő Rónabánya, ahol szinte kötelező megállni egy jó fotóra, igazi hungarikum.

Cered után hamarosan jön Zabar, -itt mérik télen a hideg rekordokat- a falu közepén a Csali presszónál van az Ózdi balos, aki először jár erre, könnyen elvéti, az ország egyik legkisebb útjelző táblája itt található. Ha viszont megvan, akkor jöhet a Zabar-Hangony közötti szuper szerpentin. Ezt a szakaszt Olivér barátom elnevezte "Zabari kivégzősornak", egyszer neki, egyszer egy másik barátunknak sikerült leesni az útról. Tényleg vannak trükkös kanyarok, figyelni kell, nem lehet ellazáskodni a menetet. 

Kisvártatva beérünk Ózdra, érdemes lassítani, egyrészt szoktak mérni, másrészt, ha még nem jártál erre, furcsa elegyét láthatod a mai magyar vidéknek. Ózd mostanában inkább arról híres, hogy Majka innen származik, de pár évtizede még "Acélvárosnak" hívták. Megmaradt a lakótelep, pár kémény, de érdekes módon a régi melós lakásoktól nem messze épült meg az Ózdi "Rózsadomb", gyönyörű villákkal, remek kilátással. 

Ha kibámészkodtad magad, Bánréve felé menj, majd egy rövid, Miskolc felé tartó szakasz után meglátod az Aggtelek balra táblát. Igazi tündérfaluk következnek egymás után, Serényfalva-Kelemér-Zádorfalva-Ragály-Trizs, gyönyörű környezetben megy az út, szuper kanyarokkal, aztán nemsokára meg is érkezel Aggtelekre. 

Ha nagyon meleg van, bemehetsz a barlangba hűsölni, de én ezt még sosem tettem meg, inkább iszom valami hideget, és betolok egy gíroszt. A parkolóban általában több a motor, mint az autó, szinte biztosan szóba elegyedik veled egy másik biker. Jó kaja, jó társaság, egyvalami hiányzik nagyon, a WC. Evés-ivás után be kell caplatni a bozótosba egy pisire, ha komolyabb dologról van szó, át lehet menni a barlanghoz, de én azt eddig megúsztam, nem tudom ott van-e nyilvános WC.

Nos az idáig megtett táv ezen az útvonalon, Dunakeszitől: 217 km. Ha sietős dolgod van, akkor a legrövidebb út ugyanez visszafelé, nem lesz csalódás. De, ha van idő bőven, akkor lehet csavarni az útvonalon, több variáció létezik. Az én kedvencem a következő: vissza Ózdra, majd onnan Eger felé a 25-ön. Pont jól felgyorsulsz, mikor lesz egy éles törés az útban, itt balra, Borsodnádasd felé, majd a falut elhagyva, olyan szerpentin következik, mint a Stelvio! Azt hiszed viccelek, de nem, tényleg kafa útvonal, csak rövidebb, a végén pedig ott van a Balaton nevű falu, ami valahogy ide keveredett Borsodba, és semmi köze a tóhoz. (köszi Soma!)

Innen már csak egy köpés Eger, ahol megint tankolok, majd jöhet a 24-es út, és a Mátrai szerpentin. Ezt senkinek nem kell bemutatni, de ha még van idő, és segged is bírja, akkor a Galyatetői elágazásnál csapass le jobbra, Pásztó felé. Az útminőség inkább az endúróknak kedvez, de ügyesen gépészkedve másfajta bringával is jó, és vannak meglepetés szakaszok, zsír új burkolattal, gyönyörű környezettel. Pásztó után megint választhatsz, a 21-en fel Hollókő felé, vagy le Hatvan irányába. Most menjünk lefelé, Jobbágyiig lehet kicsit repeszteni a pöpec kétsávos úton, majd egy jobbossal rámegyünk a Kartal-Aszód felé vezető, rémesen pocsék burkolatú útszakaszra. Ez tényleg tré darab, de max fél óra, és Aszódon vagyunk. Pöti 3-as út, majd Iklad, és Galgamácsa. Ez újra feltolja a pulzust, viszont figyelni kell, a burkolat itt remek, de van pár trükkös kanyar Erdőkertesig. Innen már amolyan levezető rész következik, Veresegyház-Csomád-Fót-Dunakeszi. Ha többen vagyunk, a Fóti OMV-n pacsizunk el, még telecsorgatom a tankot, és öt perc hazáig. A visszaút 250 km, tehát a teljes táv 467 km. Ez a túra így, elég tömény cucc, olyan mint a velős pacal, isteni jó, de csak ha szereted a "nehéz" egynapost.

A hazaút másik variációja, talán még jobb, mert beleszőhetjük a Lillafüred-Eger szakaszt is. Tehát: Aggtelek-Sajószentpéter-Miskolc-Lillafüred. Innen az ország egyik leg-leg szerpentinje következik, Felsőtárkányig, felújított aszfaltal. Egerben tankolás, majd teli pocival ráfordulunk a 24-re, és ha eddig nem, akkor Gyöngyösig biztosan leradírozzuk a maradék majrécsíkot a gumiról. Újra választhatunk, vagy Gyöngyöspata és a 21-út túloldalán becsatlakozunk az előző útvonalba, vagy tegyük fel, már feltörte az ülés a hátsódat, elég volt a kanyarokból, akkor legyen egy fastride hazáig a 3-on. Hogy M vagy M-telen 3-as, az csak a matricán múlik, a sztráda gyorsabb, a régi meg ingyenes, és ha közben meggondolod magad, könnyebb módosítani az útvonalat. A visszaút így is 250 km, de Gyöngyös után, a gyorsabb utak miatt időt lehet nyerni.

Az idő intervallum nagyon egyénfüggő, ha egyedül megyek, és reggel 7-kor indulok, este 6-ra biztosan hazaérek. Ez csapattal sokkal tovább tart, egy reggel 8 órai indulással szerencsés az este 8-as érkezés. Ezek persze csak számok, ha motorozunk, nem sietünk, élvezkedünk, ugye?

Nos, ez az én kedvenc egynaposom, minden évben megcsinálom, legalább kétszer, ha még nem voltál erre, javaslom, hogy próbáld ki, nem fogsz csalódni.

Csak el ne felejtsd: mindenkit hazavárnak!!  Sziasztok: a Mágus.