Isztambulban is működött a "tudj pár szót az adott ország nyelvén" alapigazság. A günájden (jó reggelt), a merkhaba (szia), vagy tesseküler (köszönöm) biztosan jobb színben tüntet fel, mint a "gúdmorning" vagy a "helló ". A korai reggeliztető pincér, még el is mosolyodott amikor ráköszöntem. Ugyan nem adott cserébe semmi extrát, de érezhető volt egy pici szimpátia, a passzivitás helyett. Persze lehet, hogy ezt csak én gondolom így, mégis szívesen használtam e három szót, ahogy más országokban is szoktam az ottaniakat.

Szeretek felfedezni, de ebben a számomra idegen miliőben kifejezetten örültem a vezetőinknek, sok olyan "trükk" van Isztambulban, amit nagyon jó, ha nem egyedül kell kitalálni, nyelvtudás nélkül. Akár a múzeumi ...

Sosem jártam még Törökországban. Sosem jártam még semmilyen keleti országban. Most sem magamtól mentem, az asszony "rángatott" bele az Isztambuli útba. Eleinte nem sok kedvem volt hozzá, de így utólag azt mondom:  ezt a várost egyszer mindenkinek látni kell!

Reggelente ez a kilátás fogadott a szálloda teraszáról.

Ide most nem motorral mentem, még csak nem is autóval, hanem repülővel. A Turkish Airlines gépe sokkal jobb szolgáltatást nyújtott mint amire számítottam, nem olyat mint az utolsó sámli járatos utam megalázó emléke. Már a csomagokkal sem szaroztak (23 kilo free), de az, hogy minden üléshez kicsi monitor járt, ahol akár mozifilmeket is nézhettem, az tényleg meglepett. A csak férfiakból álló személyzet komplett reggelit ...