Azt mondják az okosok, hogy nincsenek véletlenek. Ezzel azért vitatkoznék, de lehet, hogy nekik van igazuk.  Ám arra mennyi az esély, hogy a spanyol hegyek között, szinte porzó benzintankkal, az egyetlen ember akivel, találkoztam, az abból az országból származik ami az én vezetéknevem?? És az, hogy a keresztneve megegyezik az enyémmel?? A korunk is hasonló volt, és Ő is egyedül barangolt a világvégén, és szemüveges volt, mint én. Mi a véletlen, ha nem ez?

 A szar szállás melletti kúton tankoltam, vettem vizet, és elindultam Zaragoza irányába. Igazából boldog voltam, hogy otthagytam azt a koszfészket, ugyan olcsó volt, de annyit sem ért. A reggeli kellemes 20 fok, hamar elmúlt, és igazi kánikula lett, a pihenőknél vadászni kellett az ...

Átértem Spanyolország második legnagyobb tartományába, Kasztília-La Manchába, és lehet, hogy az öreg Don is azért csavarodott be, mert itt élt. Poros, száraz, ritkán lakott rész ez, az emberek mogorvák, a kedvességnek nyoma sincs bennük. Persze lehet, hogy rosszkor voltam rossz helyen, de alig vártam, hogy tovább álljak. Unalmas semmiképpen nem volt, de a spanyol szakasz legszürkébb része. Két napig tartott átjutni rajta. "mierda"

Szélmalmokat nem láttam, csak szélerőműveket.

A szuper hotelben, a reggeli is szuper volt. Bőséges választék fogadott, készítettek tojást is, szalonnával. Remek kávé, friss narancslé, még az útra is tudtam csomagolni. Kártyával fizettem, ez volt a legdrágább szoba, de benne volt a vacsora és a ...