A Tökös Ötös Lengyelországba megy!
Üdv Mindenkinek.
Az idén már voltam Zakopánéban, de most nekiindultunk öten, Feri, Laci, Oli, Tomi meg én. Mi vagyunk a Tökös Ötös!! Augusztus utolsó előtti hétvégéjét tűztük ki, az időjárás nem mutatott semmi jót, de lassan egy lottó 5-öst ér egy esőmentes hétvége. Ez egy ilyen nedves szezon, majd jövőre jobb lesz!
Feri volt a túravezető, nagyjából 100 méter egyenes nem volt a túra alatt, HÁL-ISTENNEK!!!! Reggel 8-kor indultunk a szokott Meki elől. Tomi is ott volt időre, már jól kezdődött a hétvége! Sütött a nap, 20 fok, szuper mehetünk!!! Átmentünk a Megyeri hídon, a Budai oldalon már nagyon beborult az ég, Budakalásznál kezdett esni, Pomázon már szakadt!!! Megálltunk az út mellett, felrángattuk az esőruhákat és tűz tovább. A Pomáz-Esztergom szakaszon ömlött rendesen, akkora volt a víz, hogy minden gyorsításnál drifteltem a Bestiával. Az Esztergomi Tesconál megálltunk, mert már látni se lehetett, annyira szakadt. Na itt Tomi azt mondta, hogy neki ennyi pont elég volt, hozzáteszem bőrruhában, esőruha nélkül jött! Kb 50 kilós lett a ruhája, tökig elázott, a levegő lehűlt nagyon. Próbáltuk jobb belátásra bírni, de hajthatatlan volt, visszafordult. Fájó szívvel elbúcsúztunk, már csak Tökös Négyes voltunk. Nekivágtunk Szlovákiának, és láss csodát nemsokára elállt az eső, sőt kisvártatva a nap is kisütött. Valahol Léva környékén megálltunk, és nekiláttunk átöltözni. Én is rendesen átnedvesedtem, jó volt száraz cuccokat húzni. (Az volt a baj, hogy mire felvettük az esőgúnyát, már késő volt.) Na mindegy most már, vágjunk neki a jó részeknek.
Rémes volt így látni!
Ha erre jársz ki ne hagyd!!!!
Fantasztikus útvonal, csak ajánlani tudom, bizonyos részeket már régebben bejártam, de így komplett: 5+++!! Alulról érkeztünk Breznóba, és onnan mentünk tovább a Tátra felé. Valahol a magasban ebédeltünk, ha igaz a tábla, akkor 1200 méter felett kajáltunk. Itt láttunk három helyi "menőt", két Ducati meg egy R 1, collstok nem volt nálunk, de legalább 5 centi majrécsík volt a hátsó gumikon, ami errefelé gyakorlatilag lehetetlen, hacsak nem egyesben egerésztek egész úton.
A helyiek is ide járnak.
Rengeteg "népmotort" láttunk az úton, BMW GS 1200-es sok van az utakon, de tényleg. Ez egy piszok jó, de iszonyúan DRÁGA motor. Ennek dacára minden túrán ebből láttam a legtöbbet! Érdekes. Valahol Lomnic környékén jött az újabb eső, most időben megálltunk öltözködni. A hátralévő úton végig esett, de elviselhető volt. Átmentünk a határon, Zakopane kb fél óra onnan. De nem ilyen forgalomban, szó szerint lépésben tudtunk menni, annyian voltak az úton. Megálltunk tankolni, Feri GPS-e behalt, Laci beizzította az övét és Ő ment elől a szállásig, a Bellemonte aparthotelig, 5 óra előtt ott is voltunk a célnál.
Szuper a hely!
Saját garázs, jó mi???
Lemálháztunk, Feri becsekkolt mindenkit, mi meg nyomtunk egy jó kis láncsprézést!!!! Két szoba, nappali, konyha, fürdő, plusz egy retyó, terasz, nagytévé, mi kell még?? Hát a pálinka amit Tomi hozott az útra (inkább esőruhát hozott volna) és odaadta nekünk! Ittunk egyet Tomira, egyet a megérkezésre, egyet Oli szülinapjára, aztán mégegyet Oli szülinapjára, aztán egyet a Lengyel-Magyar barátságra, aztán egyet Ferire, egyet Lacira, és egyet rám. Jó azért közben letussoltunk, átöltöztünk, haza telefonáltunk. Ittunk volna még egyet a recepciós csajra is, de elfogyott. Felvettük a maradék száraz ruhát és nekivágtunk a városnak, le kellett öblíteni a páleszt valamivel. Mondjuk sörrel!! A táncossal már barátkoztam a múltkor, most legyen a másik lengyel márka a Tyskie.
Rendben van. És biztos ami biztos, még négyet!
Enni is szerettünk volna, de a pincérlány nem beszélt semmilyen általunk ismert nyelvet, a lengyel étlapból meg nem sokat tudtunk kiolvasni, úgyhogy bepróbálkoztunk a "vinasniccel"-el, mire bólogatott a baba. Kértünk négyet, és türelmesen várakoztunk a sörök mellett. Egyszer csak visszajön négy valamilyen (talán pacal?) levessel! Na ez pont nem kellett senkinek, már a szaga se volt bizalomgerjesztő, úgyhogy visszaküldtük, és söröztünk tovább éhesen. Ha nem kaptunk volna a sör mellé valami sajtosrúd félét, éhen is döglünk.
Az este további részében megtanítottuk a lengyeleket a BASZKÍÍÍÍÍÍ szó használatára, megittunk még pár sört, megettük az összes sajtosrudat, vettünk a pincérlánynak engesztelésül egy szál rózsát, fizettünk, és megpróbáltuk megtalálni a szállást éjszaka, jókedvűen! Sikerült.
Reggel Oli receptjét használtuk (gyömbér), most is működött. Lementünk reggelizni, és KÁVÉ-t inni. A reggeli szuper volt, minden mi szem-szájnak ingere, a kávé pocsék, de ez nem lepett meg. Jól bekajáltunk és visszamentünk a főutcára ajándékot vadászni. Én este láttam egy olasz kávézót, ott kezdtem a vásárlást, két espresso-val! Na ez rendbe is tette a reggelemet, minden tökéletes! Lett volna, ha nem kezd el esni. De esett, na nem nagyon, csak úgy mintha sose akarná abbahagyni!! Itt jönne a felhőcskében a balta, a kés, a buzogány, a dinamit! De mivel ez nem képregény, néhány ízes magyar káromkodást tanítottunk az utca népének. De semmi durva, mivel még "civil" ruhában voltunk, azt meg úgyis levesszük indulás előtt. (egyébként most is zuhog miközben írok) Visszatértünk a bázisra, bepakoltunk, beöltöztünk a (kicsit még vizes) motoros cuccokba, felpakoltuk a vasakat, felvettük az esőruhát, leadtuk a kulcsot, és nekivágtunk a hazaútnak.
Minden szárad!
Indulás után elcsendesedett az eső is, mire kiértünk Zakopanéból már csak szitált. Hazafelé másik útvonalon mentünk (SZUPER VAGY FERI), vigyorgás volt végig. Beiktattunk egy extra tankolást Ferinek, és tűz tovább.
Team munka volt. Feri önt, Laci tartja a táskát, Oli a tanksapkát, én fotózom.
A Beszterce feletti étterem volt a cél, pont oda is értünk mire megéheztünk. Többször is ettem már ott, utoljára a Rhino túrán. Tutijó hely, a rántott hús elsőosztályú. Megérkezés előtt már levettük az esőruhát, induláskor fel se vettük, bizakodóak voltunk. Selmecbánya volt a következő uticél, de a GPS megint lefagyott (a térképpel ez nem fordul elő), bolyongtunk össze-vissza mindenféle szar utakon, végül valami rendező pályaudvarra jutottunk, ott elfogyott az út. A két endúrónak ez nem okozott gondot, de a Bestiát már nagyon sajnáltam. És az eső is újra elkezdett esni. Na a felhőcskében megint volt mindenféle gyilkos szerszám, le is támadtam szegény Ferit (bocsánat barátom), de 10 perc múlva megvolt a helyes út. Felvettük az esőruhát, amiről egyébként az összes czippzár húzóka leszakadt az út során. Arleen Ness, made in kína. Nem ajánlom senkinek, még nem is tudom mi lesz a sorsa.
Ebéd után hazaszóltam hogy 6 körül otthon leszek, egyre jobban szorított az idő. De Selmecbánya után már nem volt gond, a nap is kisütött. Megállás, esőruha le (ha süt a nap rohadt meleg), és tűz haza. Innen már nem is volt gond, végig napsütésben húztam a maradék távot, fél hatkor tettem sztenderre a gépet.
Jó hétvége volt, nagyon sajnálom hogy Tomi feladta az elején, de tényleg szar lett volna a pacallá ázott ruhában végigmotorozni a túrát. A Tökös Négyes nagyon jól érezte magát, szuper útvonal, szuper szállás, szuper társaság, ez kell a dolgozónak!!!!
Egyszer jó lenne látni napsütésben.
Esőruha le! Vagy ne?
Köszi Srácok, az idén kétszer is mentünk együtt hosszú útra, SZUPER VOLT EZ IS!!!!!!!!!
Az idén még biztos lesz gurulás, de ilyen hosszú már nem. Aggtelek játszik, talán a hétvégén összejön!!
Ilyen Túrákat, és ilyen Barátokat kívánok Mindenkinek! Sziasztok: a Mágus.
Utóirat: Múlt héten fotóztam autóból. Na ez nem egy "népmotor"
BUELL 1200.
