A városi futkosónak vett robogó túl van a bejáratáson, és az első olajcserén. Mentem vele nagyon hidegben decemberben, jó volt, kicsit hidegben januárban, akkor is élveztem, de legjobban a tavaszi időjárás tetszik rajta. Az ülés alatti tároló simán elnyel egy közepes bevásárlást, ha pedig feldobom még hátra a dobozt, akár költöztetést is vállalhatok. Jöjjenek az eddigi tapasztalatok.

 Igazi élettere a város.

Méretei és teljesítménye alapján, tökéletes városi rohangáló a 125-ös Fiddle, soha sem fog elkésni a vezető sehonnan, a dugókkal úgy elbánik, hogy nevezhetném akár dugóhúzónak is. Stresszmentesen indulhatunk bárhová, időben ott leszünk. Még januárban vettem hozzá egy plexit, a hidegben jó szolgálatot tett, de most, a jó idő beköszöntével inkább leszerelem, melegben nincs rá szükség. Befektettem még egy erős láncba is, az ülés alatt könnyen elfér, ha valahol hosszabb időre leparkolom, kikötöm vele valamihez. Az egy mozdulattal levehető 33 literes hátsó dobozt csak akkor teszem fel, ha szükségem van extra tárolóhelyre.

Nade milyen vele menni? A kicsi kerekekkel szenvedés a szar aszfalt -márpedig a külső sávban mindig szar- és a kanyarvadászat sem fekszik neki, habár sokat javult a gumik tapadása, mióta meleg van. Nekem szokatlan az is, hogy mikor zöldre vált a lámpa, nem tudok izomból kilőni. Mert, ha már a kocsisor elejére gurul az ember, akkor illik nem feltartani az autósokat, de ez a kis hegedű nem úgy indul meg, mint ahogy megszoktam a nagy motoron. Félreértés ne essék, nem tötymörög, sőt önmagához képest nem is gyorsul rosszul, csak az a "subazmeg de jól megy" érzés nincs meg. És a kicsiségre még rájátszik a többi közlekedő dominanciája is, hiszen a tápláléklánc alján vagyok, mélyebben csak az 50-es robesz, a bringa és a roller gurul. Azt hiszem egy ilyen kicsi jármű kötelező tartozéka az alázat, a többiekkel szemben. Persze amit veszítek a réven, azt visszanyerem a vámon, kis méreteivel igazán könnyedén befér bárhová. A kormánya annyira aláfordítható, hogy szinte helyben megfordul, indulni pöccre indul, nagyon csendes, kis melegítés és máris menetkész.

Lejtőn akár három számot is láthatunk a kijelzőn.

A városi ismerkedés után gondoltam egy merészet, és elmentem vele túrázni. Na nem valami hosszú útra, csak a Dunakanyart barangoltam be vele, kíváncsi voltam használható-e erre is. Nos azt nem mondhatom kategorikusan hogy NEM, de azért észszerűbb a városi felhasználás. Esni ugyan ezzel is eshetek, mégsem vettem fel bőrruhát hozzá csak egy protektoros dzsekit kesztyűvel, nagyon kellemes a könnyű utcai viseletben gurulni. Edzőcipőben kényelmesen elférnek a lábaim a trepnin, és a kormányt sem akasztom meg térddel. A szélvédelem jó, a plexivel meg egyenesen remek lett, de a nyitott sisakot 60 felett rángatja vele a turbulencia. Az ülésen kb egy óra elteltével kezdtem fészkelődni, a jó hír az, hogy erre bőven van hely. A térdszög elfogadható, és van valamennyi lehetőség előrébb nyújtani a lábunkat, de nem túl sok. Egyenes menetben stabil, de a legkisebb kormánymozdulatra irányt vált, ezt szokni kell, hogy ne kacsázzunk az úton. Az előzéseket meg kell fontolni, stabil országúti tempója a 80, onnan nagyon lassan gyorsul tovább, és akkor már megközelítjük a futóművek végső határát. A fékek viszont nagyon jól fognak, és volt szerencsém az ABS-t is tesztelni, tökéletesen tette a dolgát. A fogyasztás 3 liter körül alakult, de ez a menet nem nevezhető spórolósnak, szerintem simán befér három liter alá városban. Tankolni nem az ülést felhajtva, hanem a bal lábtérben elhelyezett ajtó alatt lehet, mert a tank alul van, ezért nagyobb a tároló a fenekünk alatt.

A töltőkábelt becsípheti az idomzat rése, ha fordulunk.

A nyitott sisak kényelmesen befér az ülés alá, és valószínűleg egy zárt is, ha nincs rajta kamera. A ledes lámpák erős fényt adnak, érthetetlen az indexek miért maradtak ki a jóból. A duda bi-bipp-es, úgy szól mint a Gyalog Kakukkban. A műszerfalon minden fontos információ látható, a sebességet és az üzemanyagszintet mindig látjuk, az alsó sorba pedig vagy órát, összes vagy napi kilométert, esetleg a töltést konfigurálhatjuk. Motor vagy kipufogóhang alig, menetzaj sincs, csak a szelet hallhatjuk, nem fárasztó úgy, mint amilyen egy kétütemű robesz lehet. Rögzítőféket nem kapott, lejtős úton az alapáras nagyszendert használhatjuk elgurulás ellen. 

Dunaparti romantika.

Tehát nem lehetetlen küldetés vele a túrázás, de jobb nem forszírozni, országúton már kevés a 10 lóerő teljesítmény. Két személlyel nem próbáltam, az utas súlya nyilván még inkább lassíthatja. Persze nem igazán erre találták ki, városban viszont kiváló, ott nincs nagy tempó, simán tartjuk a sebességet, még ott is, ahol 70 a megengedett.

Ár-érték aránya remek, ezzel a felszereltséggel 950 000 forintért tényleg jó vétel, a pluszként vásárolt plexivel és a lezáró lánccal éppen belefért egymillióba. Az alaptartozék hátsó doboz mellett, az otthon elvégezhető karbantartás szintén erős érv lehet annak a felhasználónak, aki nem akar sokat utazni egy olajcsere miatt. Az éves kötelező biztosítás és gépjármű adó is megáll 10000 forint körül, a fogyasztása szintén barátságos, tehát remek alternatíva lehet bárkinek városi autó helyettesítőnek. Alapvetően jól néz ki a kicsit Vespás formaterv, takarítani könnyű a nagy felületeket, a cipőnk pedig sosem lesz sáros, hacsak nem lépünk pocsolyába. Az első szervizt 300 kilométernél kérte -kijelzi a műszerfal-, egy liter MOTUL olajra, és az olajszűrő tisztítására volt szükség. A cserét magam végeztem el, csináltam róla egy munkalapot, amit lefotóztam és elküldtem a kereskedőnek, a garancia érvényesítése miatt, elfogadták.

Úgy gondolom a pontozási rendszert most is használhatom, hiszen ez ugyan nem igazi motor csak robogó, de azért a fontos összetevők ebben is megvannak. 

1., külső: nekem tetszik ez a retrós fazon, nincs rajta kifogásolható részlet, 10 pont.

2., motor: nagyon csendes, keveset fogyaszt, olcsó karbantartani, de lehetne erősebb, 7 pont.

3., kényelem: ha egy picit kisebb lennék akkor hibátlan, de így sem vészes, 8 pont.

4., elektronika: amire szükség van azt tudja, kár hogy az index nem ledes, 9 pont.

5., fék-futómű: a fék erős, a futómű gyenge, de ez talán a kis kerekek miatt van, 6 pont.

6., használhatóság: városba hibátlan, nagy tárolókapacitás, jó szélvédelem, túrázni csak feltételesen, 8 pont.

7., kéne faktor: kéne bizony, meg is vettem, az ár-érték aránya verhetetlen, 10 pont.

Összesen: 58 pont.

És akkor a végére egy privát megjegyzés, ha már a sajátomról írok. Örülök annak, hogy megvettem, ugyan nem a belvárosban közlekedek vele nap mint nap, de kisvárosi futkosónak is bevált. A vételár és a fenntartási költségek nem terhelik meg a a költségvetésem, a vállalt 100 ezer kilométeres garancia azt sugallja, nem nagyon lesz vele bajom. Az összeszerelési minőség hibátlan, sehol egy laza csavar, vagy egy lógó vezeték. Az otthon elvégezhető szerviz is nyomós érv, egy liter olajat kell venni, a szűrő tisztítható. Még nem tudom mennyit fut majd évente, a jó szélvédelemnek köszönhetően még hidegebb időben is használni fogom. Ennyi tapasztalás után úgy gondolom, nem kell félni a márkától, ha valaki olcsó közlekedési eszközt keres, nézzen körül náluk: http://www.symrobogo.hu/