A robogó típus neve Fiddle, és a google translate hegedűre fordítja ezt a szót. Ha túllépünk a keresztnéven, marad a vezetéknév, a SYM, ami a SANYANG MOTOR rövidítése. A céget Tajvanon alapítottak 1954-ben, tehát ez egy közel 70 éves márka. Gyakorlatilag az idei görög nyaralásig azt sem tudtam, hogy léteznek, viszont a szigeten bérelhető robogók 90 %-át a SYM különböző típusai adták, ez felkeltette az érdeklődésemet. Utána olvastam és kiderült, a görögök, a törökök, a spanyolok, de még az olaszok is nagyon nagy számban vásárolják a cég gyártmányait. A legfontosabb ok az ár, a másik megbízhatóság. A megnézett tesztek alapján, ez egy igénytelen, olcsón fenntartható robogó márka, amin mostanra már a design is rendben van. A paletta 50-től 500 köbcentiig terjed, az 500-as MAXSYM az egyik legsportosabb óriásrobogó az Európai piacon. Most az alsó szegmens egyik tagját veszem górcső alá, a Fiddle 125 i-t. Ez most bemutató lesz, de mivel megvettem magamnak, igazi tartósteszt kezdődik, beszámolok majd minden jó és rossz tulajdonságáról. De minek nekem robogó? Nézzük, hogyan is kezdődött...

Már az előző télen is nézegettem a 125-ös motorokat, akkor még a Monkey és a Grom került célkeresztbe, amolyan "jó lesz az városi futkosónak", meg különben is kellett valami téli elfoglaltság. Nem vettem félvállról a dolgot, a Wilkernél üléspróbát csináltam, teszteket olvastam, komolyan beleástam magam a témába, beszéltem Monkey tulajjal is. Alaposabban átgondolva a dolgot arra jutottam, azon kívül hogy aranyosak, nincs gyakorlati hasznuk, semmivel nem tudom jobban használni a városban, mint a "nagy" motoromat. Így inkább a robogók felé fordultam, hiszen az ülés alá rengeteg minden beférhet, valamennyi szél és esővédelmet adnak, tehát a praktikum labdája a robeszek oldalán pattogott. Miután ezzel megvoltam, jöhetett a méretválasztás. A ötveneseket kilőttem, szeretem ugyan a kihívást, de nem akartam a közlekedési tápláléklánc legaljára kerülni. Az időszakos műszaki vizsga hiánya, és az okmányirodai cirkusz elhagyása szól mellettük, ám úgy döntöttem ezeket beáldozom a nagyobb teljesítmény oltárán. A 250 felettieket megintcsak kihagytam, városban egyedül használva, feleslegesen nagyok és nehezek, persze lehet egy év múlva mást mondok majd. Igy a megmaradt 125 és 200 köbcenti közötti rést céloztam meg, mondhatom nagy a merítés. Kínait nem akartam, pedig árban és választékban verhetetlenek. A japánokon hamar átrágtam magam, egyik sem tetszett, vagy a külső, vagy a szolgáltatás, vagy az ár nem adta ki. Ja igen, azt eldöntöttem, csak újat veszek, legyen garancia, 4 év vizsga, stresszmentesség. Igazán az olaszok dobogtatták meg a szívemet, a végére két versenyző maradt, az Aprilia SR GT és a Vespa Primavera. Ezt a kategóriát olyan magas fokon művelik a digók, hogy úgy okoskodtam, nem lehet csalódás egyik sem. Elmentem egy szalonba nézelődni, meg üléspróbát tartani, ahol mindkét márkát forgalmazzák. Az SR GT képeken nagyon tetszett, és még a nagyobb, 200-as is volt "polcon" belőle. Nos felszállva nevetségesen kicsinek éreztem, minden paramétere szűk volt, a lábaim sem fértek el, a kormány meg a térdemnek ütődött, így azonnal átültem a mellette álló 125-ös Vespa-ra. Az sem volt óriás, mégis sokkal otthonosabbnak éreztem magam rajta. A Vespa a robogók ősanyja, egy legenda, ennek minden előnyével és hátrányával. Jelen estben a hátrányt a magas ár jelentette, a valamivel kétmillió feletti szám valamilyen spéci modellt takart ugyan, de ennyit nem akartam költeni. 

Mivel megérkezett a tavasz, az egész robogó témát jegeltem, gyakorlatilag a szeptemberi görög nyaralásig eszembe sem jutott. Ott viszont szemet szúrt, hogy igazi motor alig van, ha pedig robogó, akkor ez a SYM nevű viszi a prímet. Novemberben kezdtem újra foglalkozni az üggyel, de most már célirányosan ezt a márkát kerestem. Így találtam rá a kretzlermotor.hu-ra, ők forgalmazzák itthon a márkát. Az oldalukat böngészve futottam bele a negyedik generációs Fiddle-be, ami azon kívül, hogy nagyon jó az ára, még sokat is ad a pénzemért. És természetesen a forma az ami leginkább elvarázsolt, hiszen a vak is látja, a formatervező miről mintázta a kasznit. Megnéztem minden tesztet a youtube-on, senki sem fikázta különösebben a kis hegedűt, tehát a tettek mezejére léptem, és felhívtam a céget, hogy van-e polcon 125-ös Fiddle. Igen van, kettő darab, ami ráadásul akciós, tavalyi modell null kilométerrel, és szombaton is mehetek megnézni. Juhhéjj!!

Mindkét motor Euro 5-ös, vízhűtéses blokkal szerelt ABS-es példány, ráadásul színrefújt hátsó doboz is jár a 950 000(!!!) forintos akciós árhoz. 2022-es modellek, az egyik matt fekete, a másik metál szürke-barna színű, élőben jól néz ki. A motorok még sosem voltak beindítva, teljesen szalon állapotban ácsorogtak a garázsban, a hozzám hasonló madarakra várva. Mindkettőt kitolták a napra, és hagyták hogy nyugodtan nézegessem őket, senki sem állt a sarkamban, hogy mit nyitogatok meg húzogatok rajta. Az az igazság, hogy egyből tetszett, sehol nem találtam rajta olcsó, elnagyolt dolgokat, tisztességesen összerakott bringának látszott, jó benyomást tett rám. Megvolt az üléspróba, nem éreztem túl kicsinek, ahogy a kép is tanúsítja. Úgy váltunk el, hogy alszom rá egyet, és hétfőn jelentkezem. Részletek itt:  http://symrobogo.hu/fiddle125_abs/

A hétvége matekkal telt, kiszámoltam mindent, mennyiért áll be a garázsba, éves adó és biztosítás stb. A motor árára 95 ezer forint rakódik, ez tartalmaz mindent az állam felé, vizsga, rendszám, névre írás, forgalmi, törzskönyv, sőt még zimankós idő miatti kiszállítást is. A garancia időn belüli olajcseréket megcsinálhatom én is otthon, nem kell ezért az ő szervizükbe menni, ez nagy könnyebbség. Plusz ajándékként egy 50%-os HJC sisakvásárlási bónt is kaptam, bármilyen sisakra. Az az igazság, hogy ez elég jó csomagajánlat, nem is húztam az időt, egy százassal lefoglaltam a metál színűt, indulhatott a folyamat. 

Az ígéret úgy szólt hétfőn, hogy még a héten elkészül a papírmunka, hétvégére nálam a gép. Hittem is meg nem is, de ez most kellemes csalódás volt, folyamatos tájékoztatást kaptam, hol tart az ügy, vizsga, okmányiroda. Pénteken mikor fizettem, kezembe kaptam a rendszámot és a forgalmit, vasárnap délben pedig letették a mocit a garázs elé. Akkor hallottam először a hangját, de mivel addigra leesett a hó, a próbakörre várnom kellett mostanáig. Közben megrendeltem a sisakot, az is megjött egy hét alatt, tehát a Kretzler Motornál nem a levegőbe ígérgetnek, hanem valóban flottul és gyorsan mennek a dolgok.

Mire eljött a pillanat, hogy menjek egy kört, már szinte mindent tudtam róla. Megtankoltam 100-as benzinnel, és a remek 5-6 fokban gurultam vele egy laza 40 kilométert. Mivel tényleg vadi új, óvatosan húztam a gázt, de még így is bele-belenyalt a sebességmérő a 80-ba. Hangja szinte nincs is, és a 11 lóerő által produkált gyorsulástól sem haraptam le a nyelvem, mégis élveztem a didergést rajta, persze talán csak azért, mert végre kétkeréken gurultam egy kicsit. A kis kerekek nem tudnak mit kezdeni a kátyúkkal, azokat kerülgetni kell, de mi magyarok ebben rutinosak vagyunk. A fékek teszik a dolgukat, az index olyan hangosan kattog, hogy nem fogom kint felejteni, a ledes fényszóró pedig erős fénnyel világít. A műszerfal szögegyszerű, a sebességet mutatja jó nagy számokkal, alatta a benzinszintjelző pálcikái, és vagy az időt, vagy a megtett kilométert láthatjuk még. A lábaim ugyan épp hogy, de elfértek a trepnin, a csizma nem ide való. Viszont legalább nem fáztak, mert a lábvédő megvédett a jeges széltől, az ülése pedig jó nagy, lehet rajta fészkelődni. Alapból van oldal és közép sztender, indítani csak behúzott fékkel lehet. 

Kb két órát gurigáztam vele, tehát sok tapasztalat még nincs, majd ha megjön a jobb idő folytatom. Bízom benne, hogy használható kis bringa lesz belőle, ha pedig nem válik be, továbbadom. Ezért sem akartam sok pénzt fektetni ebbe a projektbe, mert nem tudom mennyire leszek robogó fan. Ha megszeretem, akkor az évi 15 ezer forintnyi adó és biztosítás nem üt nagy léket a költségvetésemen, ahogy a két liter körüli fogyasztás sem. Leginkább a melóban tervezem használni, mikor mondjuk csak egy olajszűrőért kell elszaladnom a boltba, akkor ezt nem autóval teszem majd. Nem fanyalgok azon, hogy ez egy amolyan Vespa pótlék, gyakorlatilag minden paraméterében túlszárnyalja azt, csak éppen féláron. Hogy nálam mennyire lesz tartós, azt majd a jövő dönti el, de jelenleg boldogságot okoz a tudat, hogy van egy "hegedűm"! 

Senkit sem bíztatok arra, hogy beindítás vagy próbakör nélkül vegyen motort, de ez most működött, nem okozott csalódást. Ha esetleg valaki vásárlási késztetést érez, a fekete még megvan ezen az áron, jövőre valószínűleg drágább lesz. Én pedig tavasszal elkérem tesztre a nagy 500-ast, az izgalmas projektnek ígérkezik.

Mindenkit hazavárnak, sziasztok: a Mágus