2021. sze 08.

Vissza a Balkánra. Csak most egyedül.

írta: Misi Mágus
Vissza a Balkánra. Csak most egyedül.

Szerbia, Montenegro, (majdnem) Koszovo, Albánia és vissza. Hat kemény nap a Kobra nyergében.

2018-ban már belekóstoltam a Balkán romantikájába, egy szervezett túra keretében. Az az igazság, hogy nagyon magával ragadott az a semmivel össze nem téveszthető feeling, amit a Balkán sugárzott magából. Nos eljött az idő, hogy visszatérjek, 2021 augusztus 27.-én nekivágtam délnek, de most szólóban indultam kalandozni. Az úti holmim belefért a megszokott Kawás hátsó táskába, a bevált Givi tanktáskába, csak most az esőruha mellé még egy 2.5 literes kis benzinkannát is bepréseltem a hátizsákba, "sose lehet tudni" alapon. 10 napra indultam, 6 lett belőle, nézzük miért?

img_1998_2.JPG

A Balkánon.

Az időpont tervezésekor, 40 fokos kánikula tombolt. Az indulás napján -péntek délután- sötét fellegek gyülekeztek a telefonom kijelzőjén, viszont az égre felnézve csodaszép bárányfelhők úsztak tova. Délig dolgoztam, és egy kellemes ebéd után nekivágtam - Veresegyháznak. Ugyanis Ottó barátom hívott reggel, hogy megérkezett a (még a motorral) megrendelt USB csatlakozó, valamint a pár napja kért hűtővédő rács, és ha oda gurulok fel is szereli. Ezt az ajánlatot nem hagyhattam ki, hogy a Yamaha Motor Hungary első embere saját kezével végzi el a munkát, barátságból. 

img_1974_3.JPG

Köszönöm Ottó! Mindkét tételnek nagyon örültem, a navigációhoz használt telefon töltéséhez kell az USB, a Balkánon pedig jól jöhet a hűtővédő rács. (jól jött!!)

0. nap. Magyarország-Szerbia

Fél háromkor indultam Veresről, ezt amolyan nulladik napnak tituláltam, Palicsig akartam eljutni, és másnap onnan kezdeni a túrát. Autópályát csak ezen a napon (és az utolsón) használtam. Kecskemétnél kapott el az eső, tehát beöltöztem sárgába. Talán 10 kilométeren át szakadt, majd csendesedett, és mire Ásotthalomra értem, el is állt. A határátlépés talán 5 percig tartott, én voltam egyedül, csak a személyit kérték. Szobát a Villa Larus-ban foglaltam, az egész túra egyetlen 10 pontos szállása ez volt. Tisztaság-rend-kedvesség-jó ár. A legközelebbi parkoló a szobához, ez fontos. Beszélnek magyarul. Fizethetsz forinttal, dínárral, euróval, kártyával. Hideg sör, forró kávé, remek reggeli, és elegendő konnektor a szobában. Három éve jártam itt, azóta készült egy klassz kerti medence is. Vacsora nincs, de rendelnek bármit amit szeretnél. A tulaj motoros, tehát tudja mi kell egy bikernek. Tökéletes kiindulási pont a Balkánra, jó szívvel ajánlom! Napi költségek: egy tankolás 5300 ft, a szállás ára az esti sörrel és reggelivel: 14500 ft. Napi megtett táv: 234 km. http://www.villalarus.rs/

20210828_082046.jpg

Indulás a Villa Larus elől.

1. nap Szerbia

Jól aludtam, kaptam korai kávét, majd finom reggelit. Esőt Újvidéktől mutatott a telefon, úgy döntöttem egyből felveszem az esőruhát, ne akkor kelljen kapkodni mikor már szakad. Pontos volt az előrejelzés, már kiértem Novi Sad-ról, mikor megérkezett az égi "áldás", és vagy három órán át esett. Ez a környék Szerbia tisztább rendezettebb része, de mire Cacakba értem, már úgy nézett ki a Kobra, hogy mikor a kúton megnéztem majdnem elsírtam magam. 

img_2002_1.JPG

BAZZE!!!

A Difi esőruha remekül "dolgozott", száraz maradtam egész úton. Extraként a csizmákra ráhúztam egy-egy szemeteszsákot, szarul néztem ki, viszont a vizet nem eresztette be a zoknimba. A forgalom brutális volt, végig előznöm kellett. Valahol Cacak környékén megelőztem egy Belgrádi rendszámú motorost is, de nem hagyta magát, jobbról visszaelőzött. Először azt hittem "púposkodni" akar, de nem, magyarul átkiabált: "hová mész?"  Mondom neki hogy Kopaonik, de nem értette, hát mutattam felfelé. Erre elvigyorodott: "én is!". Ezután együtt előzgettük a sort, hol Ő ment elől, hol én. A következő kútra már együtt álltunk be, váltottunk pár szót, bemutatkoztunk, majd tankolás után meghívtam egy kávéra. Amit természetesen Ő fizetett ki, és mikor kérdőre vontam csak ennyit mondott: "egy magyar Szerbiában nem fizethet nekem!". Hm, köszönöm szépen. 

Sasha figyelmeztetett, hogy a Kopaonikra felvezető szerpentin le van zárva, de Ő tudja a kerülő utat, menjek csak utána. Innen együtt csapattunk, jó tempót diktált, ha néha kicsit bealudt, akkor én mentem előre, nagyon klassz, tempós szakaszon gurultunk. A hegyre felvezető szerpentinen egyszer csak megállt, odaszaladt hozzá egy copfos kislány és felpattant a hátsó ülésre. Körülnéztem, hátha van még, de több szabad menyecske nem maradt a környéken, így hát mentünk tovább.

20210828_160818.jpg

Sasha és a lánya Maja, a Szerbiai magyar barátaim.

Nos Maja volt az, Sasha lánya, aki már fent várta a hegyen. Másnap mountain bike versenyt rendeztek, ahol Maja is indult (második lett!!!), ez volt az utazásuk apropója, csak külön-külön érkeztek. Sasha ragaszkodott hozzá, hogy igyak meg vele valamit, és mivel Szerbiában egy pohár sör belefér, ittam egyet velük. Dumáltunk vagy egy órát, nagyon aranyos embereket ismertem meg bennük, örülök a találkozásnak. Azután nekivágtam az utolsó 10 kilométeremnek, annyi maradt a szállásomig, amit a Hotel Club A-ban foglaltam. 

A szálló parkolója dugig volt autókkal, egy egyenruhás "udvarmester" a főbejárat közepébe irányított, mondhatom hogy központi helyen parkoltam. Tudtak rólam, a bejelentkezés hipp-hopp megtörtént, a másodikon kaptam szobát, lift nincs. Nálam a beköltözés két fordulóból áll, plusz most harmadszor is mentem, láncot kellett fújni.

A hotelt még biztosan Tito idejében építették, nagyon kopott és elhasznált az épület. A tetőtéri szobában rögtön kitapogattam fejjel egy ferde betonoszlopot, utána már nagyon figyeltem rá. A berendezésért talán még egy ószeres sem adna pénzt, viszont nagyon kényelmes volt az ágy, és igazi dunyhával takaróztam éjjel. Az étteremben svédasztalos vacsorát kínáltak, de sört hiába kértem, nem szolgáltak fel, azért át kellett menni evés után a bárba. Csapolt nem létezett, hát üvegest ittam. 

Vacsora után nekiáltam a könyvelésnek, és a másnapi szállás foglalásának. Kétszer tankoltam összesen 2800 dínárért, a bárban pedig rögtön legomboltak rólam 310 dínárt a sörért. A napi megtett táv 470 km. 10 körül pedig egy you tube-on nézett Surda részen elaludtam.

20210828_173839.jpg

Pont középre, ahogy kérték.

Ennek a másfél napnak a legörömtelibb tanulsága: a Szerbiában élő magyarok nagyon kedves emberek!!!

folyt. köv.

galéria:

img_1980.JPG

Közép Szerbia.

img_1983.JPG

Ez bizony beton, teszteltem fejjel.

img_1990_1.JPG

Dohányzó szoba 2021-ben.

20210828_184825.jpg

Esti lazulás.

sasha2_2.jpg

Egyenesen nem sokat mentünk. Streetfighterré alakított R 6.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá

motorostúra Szerbia Yamaha Balkán motorozzvelem yamaha mt 09 sp 2021