Azt tartja a mondás, kétszer örülsz egy motornak, mikor megveszed, és amikor eladod. Ez így is van, de az én esetemben ez az öröm -nevezzük inkább boldogságnak- , négy és fél évig tartott. Az első éjszakám, miután elvitték, álmatlanul telt. Milyen lesz az élet nélküle? Jó ötlet volt eladni? Szeretni fogják annyira mint én? És én az utódját? Megannyi megválaszolatlan kérdés, amire nem tudom a választ...

Álommotorom rövid története, szinte csak címszavakban. Közös életünk 2016 július végén kezdődött. Az ország utolsó, szalonban álló, új CB 1000 R-je a Wilker Honda üzletében várt rám. A papírmunkát relatíve gyorsan -egy hét- lezavarták, és '16-os szezon második felében, már együtt koptattuk az aszfaltot. 

...

Egyre jobban közeleg a tavasz, kezd pezsdülni a vérem. Nekem, Dunakeszi lakosként, Sahy a legközelebbi határállomás, amin átlépve megérkezem Szlovákiába, ahol remek az út minőség, rengeteg kanyar, magas hegyek, valamint finom haluska, és Kofola vár. Hamarabb jutok el a Tátrába, mint a Mecsekbe, és az odáig vezető út is élvezetes. De most nem erről, hanem ennek a pótlásáról lesz szó, hol tudok a legnagyobbat élvezkedni itthon, ha nem léphetek határt? 

Visegrád, Dobogókő, Bajna-Héreg, Mátra. Ezek a leggyakoribb úti célok egy Budapesten, vagy a környékén élő motorosnak. De mi van, ha ennél többre vágysz, ha az ülőgumóid bírnának még kicsivel többet is kedvenc motorod nyergében? Az én agyamban ilyenkor, mint egy nagy neonreklám, ...