Megkaptam a második oltásomat. Az első nem nagyon viselt meg, de ez a második igen. A karom annyira fáj, hogy nem tudtam tőle aludni, és úgy érzem magam, mintha be lennék „lőve”. A drogok szerencsére elkerülték az életemet, de nincs jobb szavam rá. Pocsék a közérzetem, szédülök, hőemelkedésem van, és szinte sírni lenne kedvem.

Sírni? De hát miért? Hiszen védett lettem! Hiszen a védettséget igazoló kártyát, már az első szuri után, bő egy héttel kipostázták! Az persze már kiderült, hogy külföldi utazásra nem lesz jó, de ne is utazgassunk a világban össze-vissza, még hazahozunk valami mutánst. És a külföldiek se jöjjenek ide, nekik úgysincs ilyen, tehát nuku szállás, nuku kocsmázás. Ilyen a világon csak nekünk van, de ...