2022. júl 02.

Csizma túra, harmadik rész. Borgo San Lorenzo-Toszkána-Campagnano di Roma.

írta: Misi Mágus
Csizma túra, harmadik rész. Borgo San Lorenzo-Toszkána-Campagnano di Roma.

Olaszország A-Z-ig motorral, ötödik nap.

A bookingon szobát foglalni kényelmes és gyors, még akkor is megéri, ha néha csalódást okoz a lefoglalt szállás. Ez egyébként nem gyakori, inkább azt mondanám, nem minden betű igaz amit leírnak, mint ahogy a mai szálláson sem volt az. Vagy például az egyik szálláshoz azt írták, hogy van kávéfőző a szobában. Hát ja, valóban volt egy ősrégi kotyogó, csak éppen hangulatlámpakét funkcionált. Nos a Tivoliban lévő Al Seminario a parkolóval trükközött, a leírás szerint volt, a valóságban pedig nem. Illetve volt, csak messze, nagyon messze. A szerencse az, hogy ez kiderült indulás előtt, mert ha már ott állok a kapu előtt, háát... 

A booking tanácsára küldtem egy üzenetet, amiben lemondom a szobát, a parkoló hiányára hivatkozva. Jött a válasz szinte azonnal, hogy rendben, ha valakinek el tudják adni a foglalásomat, visszautalják a pénzt (25500 forintot), ha nem, buktam, ez a szabály, elfogadtam. Nem igazán bíztam ebben, de hiába is puffogtam volna, tényleg ez a szabály, és tényleg elfogadtam, veszett már több is Mohácsnál. Találtam helyette egy magánszállást Róma mellett, amihez annyira kedvező ár tartozott, hogy Tivoliban a parkolás is drágább lett volna. "Sissi utolsó vacsorája" az azonnal fizetett 13200 forintért ajándéknak tűnt, így aztán este 11 körül, megbékélve hajtottam álomra a fejem.

img_4020_2.JPG

Pedig hogy örültem, és igazából nem is kamuztak.

Reggelre "megszültem" a tanulságot, foglalás előtt a szállásajánlat minden betűjét el kell olvasni. Kétszer. Ha alaposabb lettem volna az elején, talán kiszúrom a parkolós anomáliát. Mindig tanul az ember, az okos más kárán, a hülye a sajátján. Végülis megtaláltam a következő kecót nagyon jó áron, nem kattogtam ezen tovább.

Reggelit 8-tól adtak, megint a mufurc pali dolgozott. Csupa édes dolgot hozott, meg kétszersültet, kávét és narancslét. Szinte az egész úton édes reggelit kaptam, se tojás, se szalámi, még a vajat is kérni kellett, alapból nem tették ki. (Két helyen adtak sósat -is-, nagyon örültem a másságnak.) Minden eshetőségre készen, bepusziltam mindet, két adag főzött kávéval. Utána rögtön fizettem, a szállás előre kártyáról 26800 ft, a vacsora két sörrel, 25 euróba került. A B&B Il Pittore csak a szófukar házigazdák miatt kap 8 pontot, egyébként nagyon ajánlom, de csak motorral, vagy magasabb építésű autóval megközelíthető!

reggeli.JPG

Tradicionális olasz reggeli.

Az árnyas fa alól áttoltam a motort a "teraszomra", ez volt a túra legkisebb "szoba-motor" távolsága. Szépen felpókoztam mindent, a nagy meleg miatt a dzsekimet is. Nagy szószólója vagyok a biztonságnak, de egyre melegebb lett, már reggel átlépte a 30 fokot a hőmérő, és dél felé tartottam. 9 órakor tehát a Zolikától kapott reklám orkándzsekiben indultam Róma felé. 

Ezen a hétfői napon egész Toszkánában szegélyt nyírtak, olyan "zöldszag"-ban motoroztam, hogy rendesen csavarta az orromat. A munka elosztása érdekesen alakult, a tűző napon kizárólag afrikaiak dolgoztak, az olaszok az árnyékból irányították a munkát. Nagyon kontrasztosan néztek ki a fekete srácok, a sárga kukásmellényükben

A türelem klassz utakat terem, jöttek a dombok-hegyek, az igazi Toszkána következett. Az SP 18-as és SP 19-es utak, olyan csodaszép hegyi városkákon kanyarogtak keresztül, mint San Pancracio, vagy a Napsütötte Toszkána című filmből ismerős Cortona. Láttam sok lakatlan "Bramasole"-t, azt hiszem értem már miért költözik oda annyi gazdag ember. A tisztaság, a minden dombra jutó régi kő városok, a jellegzetes fák, és a motorosoknak való kanyargós utak, mind-mind egy szavazat Toszkána mellett. És az az igazán hangulatos, ahová se vonat, se autópálya nem vezet, talán még mobilhálózat és internet sincs. (na jó ez vicc) A földeket mindenhol megművelik (lent délen is), öntöznek bőven, és igazi trágyát használnak, ahol a legszarszagúbb a levegő, ott a legszebb a termés.

img_3724.JPG

 Diane Lane-be "belezúgtam" a film alatt, utána beszereztem több filmjét is.

(Az olasz útminőség sok helyen hagy kívánnivalót maga után, viszont Toszkána kivétel ez alól. Mindenhol elsőrangú aszfalton gurultam, és a festéseket is hibátlanul csinálták meg, ahogy a padkát is.)

Éppen tekergek felfelé, egy városkában, mikor megláttam egy kutat, amiből csordogált a víz. Ráadásul pont előtte egy üres parkolóhely. Nem tétováztam egy pillanatot sem, azonnal beálltam a placcra. Például ez adja az egyedül motorozás szabadságát, ha itt többen vagyunk, ez szinte biztosan kimarad. Levettem a sisakot, ittam egy jót, és még a fejemet is megmostam, mennyei volt. 

kut.JPG

Ilyenkor lenne jó egy cigit elszívni, de ugye abbahagytam...

Ahogy mentem lefelé, jött Toszkána "csóró vége", több kisebb iparváros, vasútvonal az út mellett, gyérebb növényzet, por, meleg. Az egyhangúságot, az olaszok gyorsvonata, az ETR 500 törte meg, olyan tempóval ment el mellettem, hogy majdnem bevonalkódoztam az alsómat. Már magán a vasúti pályán láttam, hogy nem egyszerű, a kábeleket nagyon sűrűn merevítették, itthon talán nincs is ilyen vonal. A 256 kilométer hosszú Firenze-Róma szakaszon akár 250-el is mehet a szerelvény, egyszer szívesen kipróbálnám én is.

vasut.jpg

Mikor szemből jön, na az tényleg durva élmény.

Úgy belefeledkeztem a toszkán kalandozásba, hogy szinte meglepve vettem észre, tankolnom kell. Épp egy kellemes kis városban jártam, 13 óra után, de a következő kút mégis teljes nyitvatartással dolgozott. Itt elintéztem mindent, tankoltam, ettem-ittam-pisiltem, és még hideg vizet is vettem. Nem tudom mitől függ a szieszta be, illetve be-nem tartása, ezek a népek itt dolgoztak, több más üzlet is nyitva tartott.

A következő két-három óra unalmasan telt, de Lazio csak Toszkána után unalmas. A gondolataimat amúgyis a szállás leírásába elrejtett rövid mondat kötötte le: "boldog óra" (felár ellenében). Ez vajon mííí? Masszázs? Vagy valami máás??? Nemsokára megtudom, gondoltam. Amikor a navi már csak 30 percet mutatott az érkezésig, akkor tudatosult bennem, hogy mennyire fáj a hátsóm. Nem a fenekem, a combjaim hátsó (ülve alsó) része. Egyre többet álltam fel, hogy tehermentesítsem.

boldog_ora.JPG

Nos a boldog óra (felár ellenében), és a szabadtéri fürdő, hiányzott. Vacsorát viszont kaptam (felár ellenében).

Az utolsó pár kilométert egy olyan kanyargós hegyi úton tettem meg, amilyen nálunk Buda drágábbik része. Csupa családi villa között tekergett az út, majd egyszercsak megérkeztem. Igazi Rózsadombi (jellegű) házacska előtt álltam meg, a kapun lévő kis tábla: "Il cenacolo di Sissi" mutatta, jó helyen vagyok.

Nem is tudom mire számítottam. Talán arra, hogy lenge ruhába öltözött lányok fogadnak mosolyogva, azt kérve, válasszak közülük, kivel tölteném a boldog órát, felár ellenében. De "csak" egy kedves 70 körüli hölgy jött ki elém, hollófekete hajjal, és vakító fehérre festett lábkörmökkel. Ő végre szép olaszsággal beszélt, és felajánlotta, hogy ha az könnyebb, spanyolul, vagy angolul is folytathatjuk a társalgást. Mindkét nyelvet magas fokon nem beszélem, tehát kértem, maradjunk az olasznál. Kinyitott egy garázskaput, és javasolta álljak be, így aztán a túra egyetlen garázs élménye is meglett. Miután leparkoltam felkísért a házba, ahol egy hasonló korú úr dohányzott a nappaliban, két kutyus társaságában. A kutyák elsőre megugattak, de hamar sikerült összebarátkoznunk.  Bemutatkoztunk, megkérdezte kérek-e kávét vagy vizet,  majd kaptam egy kulcscsomót, és a hölgy egy szűk, fa csigalépcsőn felvezetett a szobámba. Megmutatta a wifi kódot, ami annyira hosszú számsor volt, hogy rájöttem, az lesz a boldog óra, ha sikerül elsőre hibátlanul beírnom, és még felárat sem fizetek érte.

Megbeszéltük a vacsorát, még azt is, hogy fehér bort kérek hozzá, sört nem tudott adni. Visszamentem a garázsba, leoldottam a csomagokat, és két csigalépcsős fordulóval felhurcolkodtam. A tető alatti szobán hatalmas panoráma ablak, és rekkenő hőség fogadott, tehát leszórtam magamról a ruhát, zuhanyoztam, és mostam egy adagot. Ezután megcsináltam a szokásos könyvelést, és lefoglaltam a következő szállást. Azon a napon 310 kilométert motoroztam, 35 euróért tankoltam, és 3 eurót költöttem kávéra és vízre.

img_3737.JPG

Elhagyott álomház Toszkánában.

A vacsorát újra a ház asszonya szervírozta a teraszon, a két kutyus kíséretében. A primo, mozzarella sajt paradicsom körítéssel, kis olivával meglocsolva, kenyérrel, buona. Secondo-nak valamilyen húsos tésztát hozott, attól nem ájultam el, de sosem ettem még pont ilyet. A carne esküszöm Ikeás húsgombóc volt, olyan körettel, mint a mi kelkáposztánk, csak valamilyen babot is tartalmazott, azt mondanám rá, érdekes kombináció. Desszertnek választhattam kávét vagy grappát, én a pálinkára szavaztam. Kaja közben és után, beszélgettem a signora-val, többek között Tivoli meglátogatásáról is. Lebeszélt róla, azt mondta Tivolit nem lehet rohanva, sisakkal a kezemben, félóra alatt megnézni, időt kell szánni rá. Ezzel el is dőlt a kérdés, a Villa d'Este egy következő projekt lesz, Rómával karöltve. Szóba akartam hozni még azt a bizonyos boldog órát, de megmondom őszintén, hang voltam megkérdezni. A fél liter bor, majd a grappa a végén, már így is elég vidámmá tett, és hogy tökéletes legyen az estém, jött az üzenet, visszakapom a pénzt a Tivoli szállástól. Meg is kaptam a boldog órát, és még felárat sem fizettem érte. Szuper!!

bab.JPG

Vacsi után felmentem a jó meleg szobámba, abban biztos lehettem, fázni nem fogok alvás közben. Tényleg nem fáztam, de nem is sokat aludtam, a szoba fa mennyezetének túlsó oldalán valamilyen állat lakott, aki éjjel vadászott, vagy csak jött ment, de folyamatosan kicsi lábak surranását hallottam a fejem felett. Végül betettem a füldugókat, és bíztam benne, hogy nem akar bebújni mellém.

folyt. köv...

galéria:

arok.JPG

Ez a "kutas" város látképe.

fent.JPG

Szent pankrátor???

img_3735.JPG

Az elhagyatott háznak címere is van.

bejarat.JPG

Ő Bella, a római "lány".

ablak.JPG

Kilátás a szobámból.

 

 

 

 

 

Szólj hozzá

blog.hu olaszország toszkána róma motorostúra cortona blog.hu címlap motorozzvelem yamaha mt 09 sp 2021