VÉGRE!!!! Végre az Indian csinált egy nekem is tetsző motort. Végre bebizonyították, hogy van élet a cruiserek és bobberek után is, összedobtak egy igazán vagány bringát. Végre olvashattok egy olyan tesztet is, ahol nem lesznek bárgyú, indiánokra vonatkozó utalások.  És végül, végre megkaptam egy hétvégére az FTR-t az Ivanicstól, köszönet érte.

https://www.indianmotor.hu/indian-ftr-1200s

México, Parlament, Indián, hétvége, KIRÁLY!!!

Október utolsó napos hétvégéjét nem is tudtam volna jobban eltölteni, mind egy ilyen pöpec motor nyergében. 

Kezdjük is mindjárt a nyereggel. Nagyon kényelmes! És nem csak az ülés, a lábtartó-kormány-nyereg háromszöget, valószínűleg egy olyan palira méretezték a mérnökök, mint amilyen én vagyok. Tökéletesen a testalkatomra szabták, a testhelyzet agresszív ugyan, de egyetlenegyszer sem fészkelődtem, a 300 kilométeres tesztkör alatt. Azért nem olyan, mintha egy kád libazsírban ücsörögnék, hanem az a pont jó. A kormány magassága, szélessége, a lábtartók elhelyezése, az ülés párnázása, kialakítása olyan, hogy egy egész napos csapatást is vigyorogva lehet abszolválni rajta. Éppen annyira agresszív, hogy szinte kívánja a rosszalkodást, de nem fáradsz el közben. A csapatásban remek partner a fék harapóssága, és a futómű geometriája. A nap közepén, már nem maradt majrécsík a hátsó gumin, pedig nem vagyok egy született Rossi. A furcsa mintázat alapján, nem vártam volna ekkora jóságot aszfalton, a gyári szerelésű Dunlop DT 3 R gumiktól, aminek a méretei is különlegesek, elől 120/70X19, hátul 150/80X18. A fék elől-hátul Brembo, radiálisan szerelve, fém fékcsövekkel, és a főfékhenger is az olasz gyártó terméke. Ez azért elég jól hangzik, ugye? A fordított teleszkópok, és a hátsó futómű is állítható, már ha valakinek nem tetszik a gyári kalibrálás, nekem tökéletesen megfelelt. 

Itt kérem minden felső polcos. A tárcsák átmérője 320 mm

Hiába jó az ülés, a fék és a futómű, ha a blokk egy fos. Na erről itt szó sincs, egy nagyon vaddisznó motort tettek az FTR-be a mérnökök, 122 lóerővel, és 115 nm nyomatékkal. Háromféle üzemmód állítható be, RAIN, STD, SPORT. Rain-al kezdtem az ismerkedést, ez egy amolyan "V2 gazdagon" érzés volt, úgy jöttem át a városon, mint kés a vajon. Ha nincs több menetprogram, ezzel is bőven elégedett lettem volna. De mikor átkapcsoltam STD-be nagyon felgyorsultak a dolgok, elképesztően markáns a különbség. Egyből vaddisznóvá válik, de mégis kézben tartható, ebben biztosan nagy szerepe van a fejlett elektronikának is. A csomag tartalmaz kipörgésgátlót, egykerekezésgátlót, kanyar ABS-t, de -és ez nagyon fontos-, SPORT állásban minden ki is kapcsolható!!!! A kuplung vajpuha, a váltó könnyen kapcsolható, de férfias csattanással tájékoztat mikor bekattan a fokozat. Az ürest hidegen-melegen, elsőre mindig megtaláltam.

Brutáljó blokk! Az olajszint mérőt imádtam. Az öntvények gyönyörűek.

Az STD és a SPORT között már nincs akkora differencia, mint a RAIN és az STD között, de azért ez az igazi farokhosszabbító beállítás. 1-2-3-ban úgy forog le tiltásig, hogy csak kapkodtam a fejem, hogy mi van. Harmadikban 153-nál van vége a gyorsulásnak, de akkor még van három fokozat! Valószínűleg bőven 200 felett van a vége, de ezt nem tudtam kipróbálni, a szélvédelem teljes hiánya (és a csoffadt karizmaim) miatt. Hatodikban 120-ról még úgy tol, mint egy mozdony. Brutálisan jól megy, olyan "most nincs lehetetlen" érzés, igazi adrenalin bomba. A V2 vibrálása végig érezhető, de engem is meglepett, mennyire nem zavaró. Motorféknél, remekül visszalövöldöz a dupla Akrapovic dobokba, amik egyébként alig hallhatóak menet közben. 

ÁÁÁÁ, a  DB killerek be vannak ponthegesztve! 

A Tordasi western falu parkolója jó nagy füves-homokos terület, erős emelkedővel, itt kapcsoltam ki az elektronikát. Nem vagyok nagy endurós, de nagyon élveztem ahogy a hátsó kereket kipörgetve tolta fel magát a domb tetejére. A gumi pont annyira durva, hogy jó móka legyen egy kis porolás, de anélkül, hogy arcra esnék. Nem riszálta a seggét, szépen kapaszkodtunk fel a parkoló felső végéig. Kíváncsiságból aszfalton is mentem kikapcsolt kipörgésgátlóval, nagyobb gázra azonnal driftelt, nem az elejét emelgette.  Jobb a békesség alapon, a továbbiakban inkább visszakapcsoltam.

Tordasról Tardos, majd Esztergom felé vettem az irányt, feltétlenül ki akartam próbálni a motoros körökben lassan már "halálútként" elhíresült Héreg-Bajna szakaszt is az FTR-el. Na itt fogyott el a majrécsík, és ha kicsit is tudnék supermotózni, simán lehetett volna csúsztatni a seggét a kanyarokban, botrányosan jól lehet borogatni!! Ami meglepett a kanyarok előtt, az a hátsó gumi nyikkanása visszaváltáskor, merthogy nincs csúszókuplung!!! Az egész szett klasszul ki van hegyezve a kanyarvadászatra. Hazafelé, a Lepencei erdei út, a lehullott nedves, csúszós falevelekkel, már csak levezetése volt ennek a csodás őszi vasárnapnak. 

Csak a hosszában felmart aszfalton bizonytalan (pl. Megyeri híd Budai felhajtója), egyébként szuper.

A kinézetéről még nem is beszéltem, pedig számomra fontosabb a szépség, mint a praktikum. Naggyon jól néz ki, azonnal vonzza a tekinteteket!!! Szemből a fényszóró mindent visz, természetesen full ledes (az összes lámpa), a nappali menetfény az egyik legütősebb, azok közül amiket eddig láttam. A tank (csak borítás, az igazi a blokk mögött van) formája és festése, egyszerűen beleköthetetlen. A tabletes műszerfal nekem speciel nagyon bejön, a retrós kicsi tükrök, pedig azon kívül, hogy jól mutatnak a kormányon, tökéletesen használhatók. Az ülés nem csak kényelmes, de jól is néz ki. A blokk igazi esztétikai élmény, az öntvények megmunkálása bravúros. Az is igaz, hogy az euro 4 miatt, már eléggé eltakarják a fantáziátlan műanyag dobozok. A hátsó lámpa a legszebb amit eddig láttam, a kicsi, diszkréten  világító Indian logo, csak hab a tortán. A teljes összkép vagány, nekem csak a rendszámtartó zavar be, de erről majd később.

A piros térhálós váz színe, visszaköszön a tankon is.

Külön meg kell említenem a műszerfalat, ami nagyon 21. századi részlet. Természetesen színes, a beköszönő grafika már egy telitalálat. Működtethető tabletként, tehát bökdösve, vagy a bal kapcsoló panelen lévő joystickkal. Van bluetooth, összepárosítható a telefonnal, és tud zenét is lejátszani. Többféle arculat válaszható, az egyiken még iránytű is van! A dőlésszöget is jól eltalálták, napsütésben is jól látszik, és a magassága is pont jó zárt sisakban is. Van fokozatjelző, külső hőmérséklet kijelzés, és a benzinóra folyamatosan írja a még megtehető kilométereket. Szívesen feltenném a Bestiára is. Kikeresheted benne az alvázszámot, a következő szervizig megtehető kilométereket, és valószínűleg még rengeteg mindent.

Az egyik arca. A galériában lesz több kép.

A műszerfal aljában van USB csatlakozó, és az elektronika csomag része a tempomat is!!! De amitől tényleg letérdeltem, az az index. Merthogy automata, ha befordultál visszaveszi!!! Nem tudom milyen elven működik, de imádtam. Én nótárius index kintfelejtő vagyok, ez számomra remek extra. 

A vészvillogót, a kapcsolót hosszan nyomva lehet aktiválni.

Szóval akkor ez egy hibátlan motor? Hát nem, eddig csak dícsértem, de most jöjjenek a hibák. Kettő hiba van. A leg-leg-leginkább nem tetsző részlet, a rendszámtartó. Rosszul vagyok ezektől a mélyre szerelt konzoloktól, olyan mintha idegen test lenne. Mára már minden gyártó rácuppant erre a stílusra, nem is értem mi a bóni benne.  És még sérülékeny is, mivel nem számítasz rá, hogy van ott valami, nagyon könnyű lerúgni az indexet. Persze extraként kapható gyári felső konzol, nagyságrendekkel jobban néz ki vele. Lehet egyébként, hogy csak engem taszít, és másnak bejön, ízlés dolga.  Most jöjjön pár kép erről a traktusról.

Nélküle: mint egy flat track versenymotor.

És vele: mint egy vonóhorog.

Ilyen a gyári extra megoldás. Sokkal szebb így a feneke.

Ez csak esztétika, és lehet azt mondani, hogy rajta ülve úgyse látom. De van más is, a benzin. A tank elhelyezkedése miatt nagyon lassan tankolható, viszont sűrűn kell, mert iszákos, és kicsi a tankja, 12 literes. Oké, kapta az ívet rendesen, és két hatalmas hengert kell etetni, de akkor is sokat eszik. Az átlagfogyasztást, pedig nem tudtam megtalálni a menüben.  És álló helyzetben, járó motorral dől belőle a benzinszag, a bal oldalon lévő benzingőz visszavezető kaniszter dobozból. Lehet, hogy ez egyedi eset, majd meglátjuk másnak is szemet, illetve orrot szúr-e.

Köszi euró akárhány. És még ronda is.

Más fogást nem találtam rajta, alapvetően egy igazi vagány, szemmágnes bringa. Mindenhol megbámulták, az utca emberének is tetszett. Ehhez még csak annyit, hogy Árpi, a szomszédom (akinek a Gixer 1000 az isten), egyből átjött egy üléspróbára, vigyorogva szállt le róla, és azt mondta: "ezt el tudnám képzelni magamnak". Kati, a feleségem, aki nagyon markánsan szokta kifejteni a véleményét a tesztmotorokról, csak annyit mondott: "ez egy nagyon szép motor". Még Tibike, az egyetlen Harleys barátom is azt mondta: "úgy látom van élet a Harley után is". Aki megengedhet magának 5-6 millát egy ilyen különlegességre, az élvezni fogja az FTR-en töltött idő minden percét, és bezsebelheti az irigykedő pillantásokat. KÉNE!!!!

Mindenkit hazavárnak, sziasztok: a Mágus

Galéria: