Másnap nekivágtunk az útnak, Prága volt a cél, de csak Drezdáig jutottunk. Peti motorja úgy zabálta a laposelemeket, mint kacsa a nokedlit. Pontosan nem emlékszem, de kb 50 kilométert bírhatott ki egy szett. Az volt a jó hír, hogy a laposelem pont nem volt hiánycikk az NDK-ban. A Dagadt ment elől, Peti mögötte, a Homály meg én vigyáztunk, nehogy elveszítsük amikor leáll a P20. Remekül alkalmaztuk a jobblábas tolós technikát, mert persze mindig szar helyen állt le a paripa. A bal hátsó lábtartó lehajtva, és kinyújtott jobb lábbal mellé gurulsz, és tolod. Persze álló helyzetből elég nehéz volt megmozdítani, főleg nekem az 50 kilómmal, viszont a Jawa volt a legerősebb motor, sokkal könnyebben tudott tolni, mint a Czetkák. Ebben a helyzetben ...

Eljött a reggel, szikrázó napsütés, meleg, igazi nyaralós idő. Felhúztuk a fürdőgatyáinkat és irány a part. Nagyon kellemes homokos partszakasz volt,  közvetlenül a tenger mellett sátoroztunk. Csodálatos látvány volt a végtelen víz, ha nagyon meresztettem volna a szemem, talán elláttam volna az Északi Sarkig is. Beledugtam a lábam a vízbe, de megdöbbentem, hogy mennyire hideg. Csak futva tudtunk bemenni, különben megfagytunk volna. A recepción később megtudtuk, 15 fokos volt aznap a víz. Nagyon kellemes, ahogy a portás mondta. Háát, túl sokat nem lubickoltunk, de a németek bírták nagyon a hideget, őket nem nem zavarta 15 fokos víz. Mi inkább elkezdtük a könnyűvérű német csajok felkutatását. Mivel én "prímán" beszéltem a nyelvet, ...