VOLVO V 40 T2 AUTOMATA TESZT.
Fél prémium...
Sziasztok.
Megpróbálkoztam az autó tesztel, és mindjárt egy igazi tél szakértővel, egy Volvóval kezdtem.
November végén jutottam egy hétvégére a Volvóhoz, péntek délutántól hétfő délelőttig volt az enyém. Még nyári gumik voltak rajta, de szerencsére hóval nem találkoztam. 1.5-ös benzines automata váltós Momentum felszereltségű autó volt, az a "fapad" feletti szint. A Kinetic az alap, a Momentum a második szint, a Summum a harmadik, és az Inscription a csúcs, de rengeteg csomag van, amiből lehet válogatni, a határ -főleg árban- a csillagos ég. Ebben volt téli csomag, ülés és első szélvédő fűtéssel, mindkettő nagyon hasznos ebben a zimankós időben. Pöpec rádió is volt benne, nemcsak megtalálta a ROCK 95.8-at, de még az éppen játszott szám címét is kiírta.
Ez a kijelzőméret az alap, látszik mekkora fér még be. Magasabb felszereltséghez nagyobb jár.
Az ülések elől nagyon kényelmesek, az ülésfűtés 3-as fokozattal indul, kb 5 másodperc után már érezhető, nagyon kellemes érzés. A kormány igazi kézbe simuló darab, a plusz alu betét nagyon bejött nekem, prémium autónak érződik. A beépített gombok ergonómikusak és ösztönszerűen kezelhetők. Nem kaptam kezelési könyvet hozzá, de pár perc alatt kiismertem magam.
Nem egy adrenalin bomba, de nem is unalmas. Én inkább gomb mint menü párti vagyok, itt megvan mindkettő.
Indulás előtt beállítottam a kormányt, beállítottam az ülést. Itt akadt egy kis gondom, a gerinctámasszal. Azt tudtam, hogy van benne, de nem találtam. Sötét volt már, nem szaroztam, majd holnap. Reggel meg is lett, de aki ezt ide tette, annak nem volt vizsgája ergonómiából . Még fényképezni se volt egyszerű!
Csak a mutatóujj hegyével állítható, és előre kell dőlni hozzá, mert ha nyomom a derekammal, nem müxik.
Pofás verda, de a design oltárán ennél is beáldozták a kiláthatást! Hátra és átlósan hátra, gyakorlatilag semmit nem lehet látni, de legalább a fejtámlákat egy gombbal le lehet süllyeszteni, ha nem ül hátul senki. Gondolom egy borulás esetén így merevebb a kaszni, de lassan eljutunk oda, hogy csak azért tesznek hátra ablakot, mert kötelező. Ja, kívülről még egész jó a méret, de belül csak a fele marad.
Ez ám a biztonság! A tolató radar kötelező tartozék.
Ha nem ül hátul senki, picit jobb a helyzet. Apám 65-ös Bogarában volt ekkora az ablak.
Na jó, elhelyezkedtem, beállítottam mindent, indulás. A kulcsot be kell dugni egy nyílásba és a felette lévő gombot elég egy pillanatra megnyomni, a többit Ő intézi. Pöcc-röff, csendesen kulturáltan jár a motor. Vízhőmérő nincs, nem lehet tudni mikortól nyomhatom neki. Mivel az ülés azonnali meleg érzetet ad, az első-hátsó szélvédő fűtés pillanatok alatt leolvaszt, indulok is. Én gerjedek az automatára, úgyhogy nagyon élveztem, hogy nem kellett kuplungolni. 6 gangos igazi automata váltó van benne, ez mindenképpen ritkaság ebben a méretosztályban. Van ECO program, akkor kisebb fordulatnál felvált, jól működött, Sport program sajnos nincs.
Vízhőmérő helyett van ECO mérő, na az nagyon kell.
Szimpatikus arc, és nagyon gyalogosbarát.
A 122 lóerő nem akart a féltengelyekből fúrót csinálni, de lustának sem éreztem. Picit erőlködött, van ebből a motorból 152 lovas is, az biztos jobban teljesít. Gyorsításnál a váltó visszadobott egyet vagy kettőt, de olyan is volt, hogy nem. Összességében jó érzés volt vezetni, semmi stressz. Most már tudom hogy miért van az amerikai filmekben Volvója a családanyáknak, meg a tanároknak. Huligán nem leszel egy ilyenben az tuti, inkább Leonard Cohent hallgatsz mint Billy Idolt.
Kis szombat hajnali vakrepülés. Első ködlámpa nincs ebben a felszereltségben.
Természetesen start-stop volt benne, a belvárosi dugóban az agyamra is ment. Akkor is leállította a motort, mikor gyök kettővel araszolgattam előre(másodpercenként leállít-indít), ki is kapcsoltam a francba. Persze minden indítás után újra aktiválta magát, de ez a többi márkánál is így van. Viszont az automata váltó áldás a tötymörgésben, csak a féket kell kezelni, ami egyébként nagyon érzékeny, mondhatni "lábszagra" működik.
Végre kiszabadultam a városból, az M2-n tempomattal gurultam fel Vácig, majd a kedvenc kanyarjaimban volt egy kis "vadulás", szépen vitte az ívet, a futómű tökéletes a magyar utakra, pláne a 16-os kerekekkel. Országúti tempó mellett abszolút csendes, viszont az M3-on autópálya tempónál, enyhe bal kanyarnál valami rohadtul hangoskodott, mintha a szél alákapott volna valami műanyag idom alá. Ahogy megszűnt a kanyar, megszűnt a hang is. Kíváncsiságból 130-nál nyomtam egy padlót, háát nem valami fickósan gyorsult tovább. De 122 lóerőtől nem is vártam csodát.
Jól néz ki, na! A felni kicsit "kínai" benyomást kelt nálam.
Beültem hátra is, 180 centi vagyok de nagyon passzentos volt a hely, hátsó fűtés sincs, ez inkább kétszemélyes autó. Viszont a deréktámaszt hátulról könnyebb kezelni, logikus nem??
Ha az ülés előrébb kerül, kényelmesebb.
Természetesen a motortér is nagyon izgatott, régen a Volvo Renault meg Ford motorokat használt, ez nem tudom milyen. A turbót egyébként sem nem hallottam, sem nem éreztem, sem nem láttam, de állítólag minden Volvo turbós, azt jelzi a T betű hátul. Minél több a lóerő, annál magasabb a szám.
Már több a műanyag mint a fém.
Az átlagfogyasztás a 300 kilométer alatt 8.5 literre jött ki, én elfogadhatónak tartom. Volt benne mindenféle szituáció a belvárosi dugótól az autópályáig, és el ne felejtsük hogy automataváltós ami biztos rádob fél litert. Érdekes a Volvo motorpolitikája, ha ebben az autóban mechanikus váltó van akkor kétliteres a motor, ugyanennyi lóerő és nyomaték adattal! A 152 lóerősnél dettó ugyanígy! Tehát ha automata, akkor fél literrel kevesebbet adnak.
Még egy nagyon jópofa extrát meg kell említsek, ahogy bezártam a kocsit azonnal behajtotta a tükröket. Ez nagyon jó, mert így legalább a Tesco parkoló, bevásárlókocsi bajnokai nem törik le azonnal. Nyitásnál meg szépen beálltak a helyükre. A tükrök egyébként is tökéletes darabok, a belső is, ami keret nélküli gyönyörű darab. Viszont az ajtó "kárpit" nagy csalódás volt, csuma műanyag az egész egy darabka szövettel. Mint egy Fiat Pandában.
Ezt biztos rajzolgatta a mérnök egy darabig.
A fedélzeti menürendszer viszont csillagos 5-ös! Először is tud magyarul!!!! Kb. 3 euro lehet a magyar nyelv beillesztése egy autó menürendszerébe, a Volvo nem spórolta ki, köszönöm. Másodszor nagyon tisztán, logikusan működik, mint egy régi Nokia. Harmadszor pedig van Bluetooth ami azonnal felismerte a telefonomat, és a kormányon lévő gombokkal tudtam kezelni. Negyedszer, a menüben rengeteg hasznos infó van a kocsiról.
Tud magyarul, KIRÁLY!!!
Még egy érdekesség, a B oszlop annyira elől van az üléshez képest, hogy rendesen mögé kell ülni. Beszállásnál még elment, de kifelé már kényelmetlen volt. Nem lehet egyből kilépni, csak miután előrecsúsztam az ülésen. 160 centis magasságnál ez a probléma nincs is, mert előbbre van húzva az ülés, de magasabbaknak gond lehet.
A B oszlop mögé kell ülni, pont betakarja a fejet. Persze egy oldalütközésnél ez jól jöhet.
Mondom én, kétszemélyes....
Összességében jól éreztem magam benne, ha nyernék egy ilyet, megtartanám. Vagy inkább nem??? Nem is tudom, túl sok volt a kompromisszum. Fele-fele az aránya a tré és a fasza dolgoknak. Természetesen nem fikázom le, de az áráért sokkal jobbnak kéne lennie. Ezt az autót kb 7000000 forintért lehet megrendelni újonnan, de lehet hogy alálőttem. Ennyi pénzért túl sok a hiba, a nemtetsző dolog. Egy alacsony, középkorú, értelmiségi párnak viszont tökéletes választás lehet, nyugodt, kellemes autó aminek jól cseng a neve, de nem vált ki irigységet. Én inkább egy Polestar tuningosat szeretnék nyerni, azzal lehetne vadulni!!!
367PS!!!!!! Ez már biztos "subazmeg"!!!!!!
Jön a karácsony, jó lenne egy furgont tesztelni a héten, megoldaná a karácsonyfa szállítást. Bízom benne, hogy lesz még autó tesztem, habár a Volvo nem kapott csillagos 5-öst, de egy erős 3-as jár neki. Végül is ez a teszt lényege, hogy a tesztelő elmondja a tapasztalatait, akkor is ha jó, és akkor is ha rossz, őszintén.
Boldog Karácsonyt Mindenkinek, sziasztok: a Mágus.