2019. sze 14.

8222 kilométeres El Camino. 14.

írta: Misi Mágus
8222 kilométeres El Camino. 14.

Francia Alpok.

Igazából az volt a tervem, hogy maradok itt még egy napot, és kicsit bebarangolom a Riviérát. De mást dobott az élet, rossz hírt kaptam otthonról, sietősre kellett vennem a figurát. (Az alaptervben benne volt még a Millau-i völgyhíd,  Como, Varese, Cortina d' Ampezzo, és Barbiano érintése is) Ez is egy újabb megoldandó probléma volt, de nagyon messze voltam otthontól. Ugyan megnyújtottam a napi távokat, de így is négy napot irányoztam elő az érkezésig. Végül öt nap lett, de ne szaladjunk ennyire előre.

10cproi190620-145454.JPG

Ez is a Cote d'Azur.

A reggeliző olyan volt mint a szoba, kicsi de tiszta. A kaja is minimál volt, de a kávé első osztályú. Azért éhen nem maradtam, sőt még csomagoltam is az útra. A recepción a kislány helyett, már egy korombelei kopasz faszi volt szolgálatban, odaadtam neki a kártyát, és leléptem.

A napi végcél Montgenévre volt, 430 kilométert kellett ledarálnom, a tengerpartról fel a hegyekbe. A délelőtt nagy részét erős forgalomban küzdöttem le, ez a környék a Riviéra csóróbbik fele, lassan haladtam. Persze látnivaló errefelé is van bőven, csak a sok útépítés nehezítette a haladást. Elmentem valami nagy felrobbant tároló mellett is, megdöbbentő látvány volt.

10cproi190620-165007.JPG

Talán nem is robbanás nyoma, hanem Godzilla szabadult ki innen.

Nem akartam kockáztatni, 120-150 kilométerenként tankoltam, biztos ami biztos alapon. Aztán ahogy az út fordult a hegyek felé, úgy jöttek a természeti csodák sorban. Igazi franciás városkákon mentem át, ahol a nyugdíjasok ücsörögtek az útmenti kávézók előtt, meg dobálták a golyóikat,  tisztára mint a filmekben. Aztán ahogy egyre feljebb kanyarogtam, úgy csökkent a települések sűrűsége, az út viszont egyre szebb lett. Biztos sok autóüldözős filmet forgattak erre, még Fantomas kocsiját is láttam.

10cproi190620-145341.JPG

Igazi időtlen szépség az Istennő.

A forgalom egyre ritkult, az útminőség kiváló volt, jó tempóban haladtam. A fotózást teljesen a kamerára bíztam, így menet közben is tudtam képeket csinálni, ha valami megfogta a szemem. Komoly hátrány, hogy a telefont használtam mindenre, ha fényképeket akartam csinálni, ki kellett venni a tartóból, a navigációt kikapcsolni, a blendét megpucolni, és máris készülhetett a kép. Aztán navigáció visszakapcs, be a tartóba, és rögzítés. A következő Útra vagy navit veszek, vagy fényképezőgépet.

Délelőtt igazi tökfonnyasztó meleg volt, de ahogy egyre magasabbra jutottam, úgy esett a hőfok elviselhetőbbre. Nem fáztam, olyan igazi 18-22 fokos tökéletes motoros idő lett. Ha sziklába vájt úton megyek, mindig kalapot emelek az útépítők előtt, főleg, hogy amikor készült, még nem voltak modern gépek. Talán fegyencekkel törették a követ, de az aszfalt már az új kor vívmánya.

10cproi190620-192259.JPG

Itthon csak álmodunk erről.

Egy óra körül megálltam, és bekaptam az energia szeletemet. Ez már francia volt, kicsit mellényúltam, olyan íze (és állaga) volt, mintha fűrészport összekevertek volna parkettalakkal. Eddig nem sokat tapasztaltam a híres francia gasztronómiából, úgy terveztem, hogy este bepótolom. Végül is a feladatát ellátta, éreztem, hogy csak úgy duzzadok az energiától, a felesleget le is kellett engednem. Még egy spangli, aztán tűztem tovább.

img_6507_1.JPG

Ebédszünet.

A táblák már Briancont jelezték, ez Franciaország legmagasabban fekvő városa. Nem vagyok biztos benne, de talán itt forgatták a Bíbor Folyókat Jean Reno-val. És én még bőven Briancon fölé igyekeztem, Montgenévre az utolsó település a francia oldalon. Jól nézett ki a svájci-francia oldal is, de ez a francia-olasz talán még jobban tetszett.

10cproi190620-205707.JPG

A "dombon" túl van Itália.

Jó ütemben haladtam, persze errefelé is 100 méterenként lehetett volna fotózni, a franciáknak talán nincs is tré környékük. Sok mindent láttam (de mégtöbbet nem), és azt kell mondjam, francia fan lettem. Az út előtt, a tervezéskor, ez volt a fekete ló, a mumus, amin csak átjutok valahogy oda-vissza, de annyira kellemes csalódás volt, hogy már tervezem a visszatérést. A télen rámegyek a nyelvtanulásra.

10cproi190620-211009.JPG

Egy francia "troll". Nagyon mondta a magáét.

Errefelé erős a motoros élet, végre találkoztam CB 1000 R-el is. (egész úton összesen hármat láttam, mindet a franciáknál) Briancon után tankoltam, a kúton csak motorosok voltak. A szállás előtti utolsó szakaszon nagyon előjött a tériszonyom, olyan úton mentem felfelé, mint a Stelvio. Aki nem olyan fostos mint én, az csodálatos panorámában gyönyörködhet.

10cproi190620-211641.JPG

Még egy Troll.

16 óra körül értem Montgenévre-be, a Hotel Valeriben volt foglalásom, egyből megtaláltam. Igazi régimódi alpesi épület volt, motorosbarát szállásnek írta a Booking. A bejárat mellett rögtön leparkoltam, és bementem becsekkolni. Belül nem is retró volt, hanem a tömény lepukkantság. A 70-es évekbe mindent belambériáztak nálunk. Meg itt is. A recepció, egy lambéria kalicka volt, venne egy 40 és 70 közötti, teljesen fogatlan, aszott nővel, akiről egyből Puzzola, a Szaffi méregkeverője jutott eszembe. Rögtön legombolta rólam a szoba árát, és csak kp-val fizethettem. Megkaptam a kulcsot, ami igazi KULCS volt, nem kártya. A szoba a másodikon volt, egy szűk lambériázott lépcsőházban kellett felcipelni a motyókat, kétszer fordultam. A szoba sem okozott csalódást, full lambéria, és olyan erős cigaretta szag, mintha egy hamutartóban lettem volna. Szóval ez dohányos szoba volt.

img_6519_2.JPG

Mikor láttál utoljára hamutartót egy szállodai szobában??

A fából készült erkély egy templom harangtornyára nézett, de olyan közel, hogy szinte elérhettem volna. Amikor elütötte az 5 órát, azt talán még Olaszországban is hallhatták. Aggódni kezdtem az éjszakai alvás miatt, de 8 órakor volt az utolsó harangszó (és reggel 8-kor az első). A fürdőszoba szintén zenész volt, ennyire rondát még sosem láttam.

img_6529_2.JPG

Éjjel csendben volt.

img_6538_2.JPG

A csempe kézzel volt festve, de ettől nem lett szebb. Mint egy epeömlés.

Lefürödtem, könyveltem, lefoglaltam a másnapi szállást, és lementem kicsit körülnézni. A recepció zárva volt, de találtam szórólapot, ami egy közeli éttermet hirdetett. Kint az láttam, hogy három másik motor parkolt már az enyém mellett, de embernek nyoma sem volt. A levegő nagyon lehűlt, visszamentem hát sapkáért és felsőért. A szórólapon volt egy kis térkép, 300 méterre volt az étterem. Az ég teljesen beborult, nagyon esőre állt az idő. 

img_6530.JPG

Ez a végleges szám, többen nem jöttek aznap.

A kajálda családi vállalkozás volt, a madam ült a kasszában, a mösziő volt a szakács, a fiuk a pincér, a menyük pedig a tündérszép kislány unokájukkal játszott az egyik asztalnál. Pizzát és sört rendeltem, jó választás volt. A kislányhoz, sokszor odament a család valamelyik tagja, hogy adjon neki egy puszit. Egyébként tökéletes "petit fille" volt, nem sikoltozott, nem sírt, és nem dobálta a játékait szanaszét, nem zavarta a vendégeket a vacsora elfogyasztásában. Még vártam a kajám, mikor bejött négy állig felfegyverzett zsaru, golyóálló mellény is volt rajtuk. De nem volt semmi gond, csak enni akartak. Érdekes látvány volt, ahogy pisztollyal az oldalukon oda-oda gügyögtek a csöppségnek. A pizza tökéletes volt, ha dobogóra nem is került, de az első tízbe biztos.

img_6531_2.JPG

Pizza másodszor.

Hogy ki ne száradjak, leöblítettem még egy sörrel, fizettem, és a már csepergő esőben visszasétáltam. A motorokat nézegetve elszívtam egy cigit, felragasztottam a bejáratra egy matricát, és felslattyogtam a szobámba. Mikor elmentem, nyitva hagytam az erkély ajtót, de a hamutartó szag nem csökkent, viszont langyos büdösben még senki sem fagyott meg, úgyhogy eltettem magam másnapra.

Folyt. köv.

img_6536_2.JPG

Au revoir.

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá

franciaország motorostúra El Camino CB 1000 R Montgenévre Briancon