Egy mai motoros naplója

2018\12\29

MOTOROS TÁRS KERESÉS!!!

Motorozz velem az El Caminon!

 2017-05-07_2.png

Motoros (vagy autós) társat keresek egy egyhónapos nyugat európai túrához, az El Camino érintésével.

(Ez az 58-as túra "butított" változata)

camino-map-bar900_alul_1449145224.jpg

El Camino.

Indulás Dunakesziről, végcél Cabo da Roca, Portugália, és Európa legnyugatibb pontja. Az érintett országok: Ausztria, Svájc, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Andorra, Olaszország, Szlovénia. A napi táv átlagosan 350 km. Az utazással töltött napok száma 23, plusz a pihenőnapok. Alapvetően autópálya nélküli az útvonal, de azért simán benne van, hogy néha használni kell. Az én motorom egy Honda CB 1000 R, sokkal gyengébb motorod ne legyen, és nem a száguldozás miatt. Kifogástalan fizikai állapot, és kifogástalan motor kell. Új gumik, és friss szerviz mindenképpen. A szállás mindig hotel vagy motel, lehetőleg reggelivel. Nagyságrendileg 7000 km az út, oda-vissza. Spanyolországban végigmegyünk az El Camino útvonalán. Végig aszfaltos utak, nem endúró túra! Látványosságban nem lesz hiány, izgalmas utak, izgalmas városok.

toledo_spanyolorszag-2-1000x525.jpg

Toledo.

Az útvonalat már megszerkesztettem, de még semmi sincs kőbe vésve. A szállásokat a Bookingon fogom foglalni, mindig egy, max két napra előre. Csak egy ember jöhet, párok nem. (ennyi időt nehéz elviselni két idegennek, de ha ott a párod is, biztos a nézetkülönbség) Ezt a túrát alapból egy személyre terveztem, de ketten azért nagyobb buli, és a szállás költségei is kedvezőbbek.

cern.jpg

Cern.

lissabon-staedtereisen-525754905_jpg.jpg

Lissabon.

A túra időpontja 2019 június.

 Itt a térkép az egész útról, a részleteket személyesen.

2018-12-25_23.png

 Ha érdekel, jelentkezz kommentben.

motorostúra El Camino

2018\12\16

2018, a tesztbajnok év.

Unalmas nem volt, az ziher!!!

Halihó

Már január elején "motoroztam", a Bestia végre kapott egy vagány Bódis kipufogót. Februárban a már szokásosnak mondható Safety Hungary egynapos ismétlőn voltam Ferivel és Olival. Ez már a nyolcadik alkalom volt, de megyek jövőre is. A szezon előtt nem rossz átvenni a dolgokat, sokat segíthet.

Az első igazi gurulásra márciusig kellett várni, egy Nógrádi karikát csináltam, nagyon jól esett a hosszú tél után. Nem volt még meleg, de szerencsére a száraz, napos hidegben már lehetett motorozni. Aztán visszatért a szar idő, és áprilisig a garázsban állt a vas.

img_2794.JPG

Rétság, volt páncélos laktanya.

De aztán áprilisban beindult a szezon, és mindjárt egy elképesztő, Hungaroringi motorozással. Nagyon élveztem, végre teljesen leszedtem a majrécsíkot a gumimról. Óriási feeling volt a Ringen menni, ott ahol a legnagyobbak szoktak versenyezni. Két napig csak erről tudtam beszélni!! De minden élvezet dacára, nem lettem "pályafüggő". Nagyon nagy zsuga, de nekem a kinti világ jobban tetszik. (azért, ha lehet, megyek jövőre is)

img_2921.JPG

Lacival és Olival látogattuk meg Ferit a Continental standján.

Április végén a Laci nélküli T5-el elmotoroztunk Szlovákiába, egy kétnapos Tátra Lomnic túrára. Csoda időnk volt, jó szállásunk, és remek útvonalak. A formánkat hoztuk, tehát remek hétvégével zártuk az áprilist.

img_3064_1.JPG

"készüljetek, megjöttünk!"

Májusban elkezdődtek a tesztek, és mindjárt egy igazi csúcsverdával, a Kawasaki H2 SX-el. Még SOHA nem mentem ennyire erős vassal, 200 lóerős kompresszoros motor!!!! EL-KÉ-PESZ-TŐ!!!! Azt írtam, hogy "Armageddon", hát tényleg az!!! Ennek dacára annyira, de annyira jól motorozható!! Páratlan Paripa, imádtam.

img_3155.PNG

Igazi világújdonság.

A következő teszt alany, egy Indian Scout volt, nem is különbözhetett volna jobban egymástól a két motor. A Millenium Falcon után, egy rotyogó cruser. Ami a maga nemében egy csodálatosan megépített legenda, csak én nem rajongok a stílusért. De örülök, hogy mehettem a motoros történelem egy kis darabjával.

img_3302_1.JPG

117 évnyi tapasztalat!!!

A következőnek a Kawasaki mókagyárosa, a Z 900 RS jött. Minden másodpercét élveztem, talán ez a motor áll a legközelebb a szívemhez. Szép is volt, jó is volt, ritkaság, de nehezemre esett visszaülni az imádott Bestiámra! Aztán egy villámteszt erejéig kipróbálhattam végre egy Ducatit, egészen pontosan egy Multistrada 950-est. Talán 100 kilométert ha mentem vele, ez nem sok, de az átjött, hogy miért rajonganak ennyien a Ducatiért!!

Aztán jött a Balkán túra, ami az eddigi motoros múltam koronaékszere. Minden tökéletes volt, még úgy is, hogy a vége előtt volt balesetem is. Így 100%-ot adok, a perec nélkül 120% lenne. Jó társaság, jó útvonalak, jó szállások, profi szervezés, és csodaszép tájak. Ez volt életem eddigi leg-leg túrája, a leghosszabb, a legveszélyesebb, a legjobb. A BALKÁN CSODAJÓ HELY!!!!

img_3488.JPG

SH 20, Albánia.

A Bestia, egy kisebb felújítás után, újra tökéletes lett, már így mentem vele a következő tesztalanyért, egy Triumph Bonneville T 120-ért. Amennyire jól hangzik a neve, legalább annyira szép és különleges motor volt. Az angolok legalább annyit tudhatnak a motorkerékpár készítésről, mint a digók. Végtelenül ízléses, minden csicsától mentes, elegáns motort vezethettem, igazi stresszoldó canga.

2018_0708_101244_002.JPG

Egyszerűen szép.

A következő, egy igazán különleges motor volt, a Honda X-ADV. Ezt azóta szerettem volna kipróbálni, mióta először megláttam. De csak baráti szívességből kaptam egyet, a Honda Wilker nem adott (és azóta se ad) tesztmotort. Ez az első "hibrid" (motor is meg robogó is) amit a motorkerékpár ipar kitalált, nagyon különleges élmény volt. Nekem hiányzott belőle pár ló, de lehet hogy csak azért, mert a fék és a futómű annyira pöpec.

img_3923_2_1.JPG

Augusztusban egy dupla MV Agusta Brutale RR teszt következett. Az MV régi szerelem, tavaly is volt egy, most meg egy kettős próba jött össze. Biztos van jobb motor, mint egy MV. De azt a brutalitást, azt a tomboló menni akarást amit a 800-as Brutale mutatott, valószínűleg csak az új 1000-es Brutale múlja majd felül. A neve az, hogy brutális, de lehetne az is, hogy botrányos!! Persze botrányosan jó!

img_4041_1.JPG

Brutálisék...

Szeptemberben rövidebb-hosszabb gurulások voltak, de azért egy Selmecbánya belefért. Aztán a hó végén részt vettem a DGR-en, ami a prosztatarák veszélyeire hívja fel a figyelmet világszerte. Szeptember 30.-án, az egész világon motorra ülnek a bikerek, hogy menjenek egy kört, bajuszosan, elegánsan. Jó kezdeményezés, de itthon a rendezéssel nem voltam elégedett, főleg a több mint másfél órás késéssel. 3-kor kellett volna indulni, én fél 5-kor feladtam, egyszerűen nem volt ennyi eldobni való időm. De az épített motorok és a korhű ruhák nagyon bejöttek, jövőre biztos flottabbul megy majd.

img_4513.JPG

Bestia a DGR-en.

Októberben csak a 23. hosszú hétvége jött össze, de akkor viszont egy 900-as Yamaha Tracert kaptam. Nagyon fain bringa volt, csodaszép meleg őszi idő, keresztül-kasul motoroztam a Mártát vele. Nagyon kellemes meglepetés volt, egy piszok jól motorozható moci.

img_4740.JPG

Tracer 900.

Az hittem, ez lesz az utolsó teszt, de az élet mindig felülírja a dolgokat. A november eleji hosszú hétvége egyik napján kipróbálhattam a Feri KTM-jét, egy 1190 Adventure-t. "Húúú apám", ez valami nagyon komoly motor, azt is írtam róla, hogy "a világ legjobb motorja". Na erre kaptam is egy telefont, hogy akkor próbáljam már ki a Yamaha Nikent is! Az volt ám a csodabringa, elől két kerékkel olyat lehetett fordulni vele a nyálkás novemberi Dobogókő-Esztergom útvonalon, hogy ha csak hallom el se hiszem. De én mentem vele, hááát az valami őrület ahogy fordul.

 img_4910_2_1.JPG

UFO, a Mihály utcában!!!

Nem szoktam sorrendet csinálni, de az idén 10, azaz tíz tesztmotorom volt, szinte kíván egy kis értékelést. Azok a motorok, amiket nem emelek ki, azok is nagyon jók voltak a maguk kategóriájában, de csak a legeket emelem ki. A legjobb motor címét még mindig a KTM-nek adom, azzal most el mernék indulni a világ végére. A legkülönlegesebb egyértelműen a Niken volt, az egy mérnöki csoda. A legállatabb motor a Brutale volt, ez nem kérdéses. A legerősebb természetesen a Kawasaki H2 SX, 200 ló nem viccel, neki előre kell köszönni. De amelyiket a legjobban a szívembe zártam, és ha most nem lenne motorom, Őt vinném haza: az a KAWASAKI Z 900 RS!!!! Számomra megtestesített mindent, amit szeretek a motorozásban. Csodaszép volt, kényelmes, jó fék, jó futómű, és egy szuperjó blokk! Neki adom Az Év Motorja címet!!!

img_3359_2_1.JPG

A szívrabló!!!

És itt is a december, jönnek az ünnepek. Megcsináltuk a 4. T 5 garázs partit, ez már tradíció. Egy jó kis dumálós sörözős, vigyorgós bulival búcsúztatjuk az Óévet, és tervezzük a következőt. Laci helyett Tibike volt az ötödik Tökös.

img_5154.JPG

Évzáró barátok között.

img_5138.JPG

BOLDOG KARÁCSONYT!!!!

 

 

 

 

motorozás motorosok

2018\11\13

A jövő elől nincs menekvés!!! YAMAHA NIKEN 900 teszt.

ASZTAQRVA!!!!!!!

2018-11-11_43.png

 

"Apa, apa, mi ez??" "Ez épített motor??" "Orignal??" "Mi a tököm ez, UFO??" Csak pár kérdés, de azok az arcok!!!! Senkit nem hagyott hidegen, akinek csak egy csepp benzin is van a vérében. Ilyen nincs és mégis van!! Itt a NIKEN!!

A Yamaha megcsinálta lehetetlent, épített egy jól motorozható háromkerekűt. Az MP 3 után szkeptikus voltam, de nagyot csalódtam, pozitív értelemben. Úristen milyet fordul!!!! Olyat, hogy mikor visszaültem az imádott Bestiámra, majdnem rögtön az első sarkon arcra estem!!! Egészen szürreális élmény vele a kanyarvadászat. Mindegy, hogy hiszel-e benne vagy nem, ez befordul. Hideg, vizes, nyálkás, olajos út??? A Niken kiröhögi!!  Soha nem döntögettem ilyen mélyre, még a ringen sem. Húú, ott mit lehetne állatkodni vele...

img_4911_3.JPG

Szilárd és Feri olvasták a KTM tesztet, és csípte a szemüket a "világ legjobb motorja" elnevezés. Mivel a hétvégén szabad volt a Niken, hát megkaptam egy utolsó utáni tesztre. Szombaton hívott Karesz, nem kell-e egy GS egy napra? Sajnáltam elszalasztani a lehetőséget, de a Niken jobban bizgatott. Igen, egy BMW GS-t utasítottam érte vissza!!!  Szép időt ígért a hétvégére a meteo, főleg vasárnapra, oda terveztem a tesztet. Hát rohadt hideg volt, 10-kor is csak 6 fokot mutatott a hőmérő, ködös nyálkás idő volt. De gyáva népnek nincs hazája, nekivágtam a megszokott Dobogókő-Esztergom-Tardos kanyarnak. Odafent 4 fok és tejköd volt, de "Pajkaszeg" után kisütött a nap, és 11-13 fokig melegedett a levegő. De a dzsuván is olyat fordult, hogy nem is hittem el! Még most sem, ez nem is evilági, ahogy rádöntöttem a ganéjra. A feneke riszált néha, de az eleje meg nem csúszott, bármennyire is provokáltam. Két keréken így állatkodva, már rég a balesetin lábadoznék. És az a fék!!! Olyat lassul erős fékezésre, hogy megfájdult a szemem! 

img_4903_2.JPG

Ennél gyorsabban csak a betonfal állít meg. Az első telószár 41 mm, a hátsó 43 mm. A dolguk is különböző.

Tát után, napsütésben, száraz aszfalton valóságos orgiát rendeztünk. Egy hete a KTM-el is irdatlan jót motoroztam itt, de ez másik mozi volt. Olyan lágyan, szinte puhán lehet ledönteni a végsőkig, hogy ezt csak az hiszi el, aki már ment vele. A 190-es hátsó gumin zéró majrécsík maradt, mondjuk az elődeim is leradírozták már. Hát én is. Annyira mélyre dönthető, annyira félvállról veszi a leghülyébb manővert is, hogy az nem is igaz. Nincs ideális ív? Olajfolt? Sóder a kanyar közepén? No problem, megoldja. A lábtartó pöcköt már előttem is megreszelték, na én is könnyítettem rajta. Túl gyorsan mentél be a kanyarba? Semmi gond, döntsd mélyebbre, és mélyebbre. Erre van kitalálva, a Glockneren szerintem többször kell gatyát cserélni. És nem a befosás miatt...

2018-11-11_28.png

Az LGT-nek volt egy száma, "Mindig magasabbra". Ezt meg: mindig mélyebbre!!!

A stabil kanyarodás az egy dolog, de hazafelé kezdtem olyan szemmel is nézni, hogy milyen, mint motor? A világ már csak olyan, hogy vannak benne egyenesek is. Nagyon stabilan fut, az aszfalt gyűrődéseket csak láttam, de nem éreztem. Direkt lefuttattam a jobb kereket az aszfaltról, na az se hozta ki a béketűrésből. Nem tudtam zavarba hozni semmilyen balfaszkodással sem. Tehát kimondom, a futómű és a fék csillagos 5-ös, beleköthetetlen. A kormány-ülés-lábtartó háromszög az én magasságomhoz ideális. Ülve. Viszont, ha megálltam alig ért le a lábam, és a szárazon 263 kilós szörnyeteget nehéz volt stabilan tartani. Mert mondanom se kell, ezen nincs fixáló, ha megállsz le kell tenni a lábakat, ez nem robogó!!! Tehát, megtankolva, olajjal, fagyállóval, velem, kb 400 kilót kell megtartani! A tologatás is necces, a tank nagyon széles, és piszokul orr nehéz, vigyázni kell nehogy átboruljon a túloldalra. A súlyt a blokk is érzi, a 6. amolyan utazó fokozat, ott már nem nagyon gyorsul (a Tracer sokkal-sokkal virgoncabb). A hangja nagyon "szomszédbarát", és ha nem tudom hogy 3 hengeres, simán azt hihetném hogy 4. A kuplungkar felengedésekor megemeli az alapjáratot 2000-re, tehát nehéz induláskor lefullasztani. A váltó jó, de mivel a motort 1600 kilométerrel kaptam meg, még jobb lesz. És van gyorsváltó!!!!! A kedvencem a kuplung nélküli váltás. Csak felfelé működik, de azt nagyon jól csinálja. Imádtam!!

img_4909_2.JPG

A múlt és a jövő.

A műszerfal sokat tud, de nem színes. Valahol a Tracer és a Tracer GT között van. Természetesen van fokozatjelző, és külső hőmérő. A három mapping is megvan, csak mostmár számokkal jelölik. 1-es a durva, 2-es a normál, 3-as a "lágy". Mutatja a pillanatnyi és az átlagfogyasztást. Két fokozatú a kipörgésgátló, kanyar ABS nincs. A tempomat széria, bal hüvelyujjal kezelhető, KIRÁLY!  A lámpák mind ledesek. A szélvédelem egész jó, pedig a plexi kicsi, de pont ezért tetszik. Ez is azt mutatja, nem a túrázás a fő csapás, hanem a kanyarvadászat.

img_4935.JPG

7.2 az átlagfogyasztás. Ez nem túl baráti, de kímélő üzemmód nem volt.

A tükrökkel nem tudtam megbarátkozni, egyszerűen nem ott van ahol lennie kéne. Az viszont tetszett, hogy behajtható előre is és hátra is. A két tükör sarka a legszélesebb pont, 106 centi. A sorok közt óvatosan!!

img_4941.JPG

Parkoláskor, vagy a garázsban jól jön az előre hajtható funkció.

img_4939.JPG

Minden jól elérhető. A baloldalon megvan a klasszikus tükör helye.

Szóval mint motor vannak hibái, de kanyarvadászként Ő a Number One!!! Szívesen bevállalnék vele egy Albán túrát, nem lenne gond ha redvás az út. Nagyon kényelmes, de lehetne alacsonyabb is. Feritől tudom, hogy lesz GT verzió, ülés és kesztyű fűtéssel, dobozokkal, túra plexivel, közép sztenderrel és alacsonyító kittel. Ez a vas 5190000 forintba kerül, ez nem kevés, de egyedülálló technikai műremeket vehetsz. A futómű lehet, hogy a forma 1-ből jött, annyira high tech!!!! És ne feledjük, a tempomat és a gyorsváltó nem jellemző széria felszerelésként.

Szóval egyedülállóan nagy élmény volt, köszi Srácok!! Ez is KÉNE!!!!

Mindenkit hazavárnak, sziasztok: a Mágus.

Képgaléria:

img_4901_2.JPG

img_4905_2.JPG

img_4907_2.JPG

img_4913_2.JPG

A szaga is jó.

img_4929.PNG

s10c0009_1.JPG

Igen, ez egy masszív olajcsík. Ezzel a vassal semmi gond. De azért szívesen szájba vágnám azt aki itt "felejtette"!

img_4938.JPG

Jó széles a kormány, és nem is túl magas.

img_4928.PNG

Fotósok hada várt. Valamire...

2018-11-11_38.png

Jobbra lent "Pajkaszeg".

2018-11-11_40.png

img_4917_2_1.JPG

img_4942_2.JPG

 img_4889.JPG

img_4890_2.JPG

img_4891.JPG

 A 12 v csatlakozó "érdekes" helyre került. USB nincs!

img_4892.JPG

A blokkvédőt előbb kellett volna feltenni...

img_4893.JPG

img_4894.JPG

img_4896.JPG

 

 

 

 

 

 

motorozás yamaha niken 900 Yamaha niken 900 teszt

2018\11\05

KTM 1190 ADVENTURE teszt. A világ legjobb motorja!!!!

Na jó, az általam kipróbált motorok, legjobBIKA!!!

img_4827_2.JPG

A tökéletes háttér. Ennyi.

A KTM próba eddig kimaradt. Oli odáig volt a régi 990 Adventure-ért. Aztán Feri is. Én annyira rondának találtam, hogy semmiképpen nem akartam ráülni. Szarul nézett ki, a hangja alapján meg simán lehetett volna akár a Mattinghofeni Láncfűrészes motorja is. Szóval nem mozdított meg bennem semmit, az ellenálláson kívül.

De ez valami más. Szépnek most sem mondanám, de azért ez már abszolút emészthető külső. Sőt, inkább macsó. Jók az arányok, nem egy óriás, de azért nem is kicsi. Simán letalpaltam róla, semmi pipiskedés. A kormány jó széles és magas, de gond nélkül lehet a sorok között evickélni vele. És az egyensúlya, ÚR ISTEN!! Amikor már csak egyel mentem a körforgalom előtt, akkor is olyan stabil maradt, hogy kifejezetten jó volt játszani vele, mint a menő bringások, akik nem teszik le a lábukat mikor megállnak. Csak itt még a kormányt sem kellett mozgatni. Nem tudom mitől, de elképesztően stabil. Mondjuk a száraz súlya 212 kiló, vagyis 10 kilóval könnyebb mint a Bestia. 1195 cm3, 150 lóerő, 125 N-m, elől 120/70x19-es, hátul 170/60x17-es gumikkal, szóval a jó szórakozás garantált.

img_4830.JPG

A Bestia szinte játékszer mellette. (Feri imádta, egész nap fülig ért a szája)

November 3.-án megbeszéltünk Ferivel egy évzáró gurulást, de úgy hogy vasakat cserélünk. Ő már ódákat zengett a KTM-ről, és láttam hogy megy vele, úgyhogy eljött az idő egy tesztre. (Mondjuk ha Ferit egy Camping biciklire ültetnénk, akkor is agyonverne minket a kanyarokban) Hozott két haverját is, tehát négyen vágtunk neki a Bokodi tónak. Az idő csodálatos volt (jól túl is öltöztem magam), az Isten is motorozásra teremtette. 

ktm-1190-adventure-new.jpg

A Dunakeszi Shell kútról indultunk, a computert Street állásba tettük, az megadja a teljes teljesítményt, de a futóművet és a motort is "puhábbá" teszi. Mire átértünk Budára, már én is imádtam az Adventure-t. Nagyon jó ülés esett rajta, a motor, a fék nagyon kulturáltan tette a dolgát, alig vártam a kanyarokat. 

Mikor felértem a Dobogókő-Esztergom elágazáshoz, már függő voltam. Egyszerűen ennyire tökéletes futóművet én még nem éltem meg. És a kanyar ABS!!! Na, az egy csoda dolog még. Direkt belefékeztem első fékkel a kanyarba, éééés semmi!! Mármint semmi felállítás, ugyanúgy fordultam tovább, mintha mise történt volna.            Az elágazás után jön az a szerpentin, ahol a Bestiával vért izzadok a kátyúk kerülgetése közben. Na most semmit sem vettem észre, lehet hogy új az aszfalt?? Nem, sajnos nem új, de a KTM okos futóműve minden kátyút, repedést, gyűrődést kivasal. Én mentem elől, és meg tudtam lépni Feri elől, aki mögöttem jött!!!!!  Ez nagy szó ám! Ráadásul úgy, hogy még javában ismerkedtünk, meg amúgy is vigyázok a barátom motorjára, szóval semmi street illegal nem volt. Egyszerűen 100%-ig megbíztam a futóműben, a fékben, a gumikban, sosem éreztem még ilyet!!

Itt azért meg kell jegyeznem, hogy nem én javultam ennyit, hanem az elektronika. Viszont, ha az egyszer bekulázik, marha nagy zakó lehet belőle. Mert az ember gyarló, és többet vállal mint amennyit tud. Azt nem tudom, hogy van-e előjel, vagy egyszer csak kigyullad egy lámpa a kanyar közepén, "go to dealer"! Ez az egyetlen gondom az elektromos védelmekkel, hogy mi van ha beszarik? Ha mázli szerviz, ha pech kórház.

img_4865.PNG

READY TO RACE      Már értem miről van szó....

A Granáriumnál megálltunk lőni pár képet, aztán előre küldtem Ferit, hogy a hátsó kamerával vegyen engem, én meg Őt a Bestiával, a sisakkamerával. (végre láttam a saját motoromat hátulról, éles bevetésben, nagy élmény volt)  Ez a kedvenc szakaszom, tökéletes útminőséggel, és fantasztikus kanyarokkal.  Na itt tetőzött a függőségem, olyan élmény volt hasítani a KTM-el, ami semmihez sem fogható. Olyat tol, de olyat, hogy ha nincs benne egykerekezés gátló, biztos sokat emelte volna az elejét. Olyat fordultam, hogy a hátsó gumin semmi majrécsík nem maradt. (na jó, előtte se volt) Szinte földöntúli élmény volt ez a karika, tényleg azt csináltam amit akartam. Akármilyen mélyre dönthettem, akármilyen sebességgel! Ugyanolyan Conti Roadattack 3 gumik vannak rajta, mint az enyémen, tehát a gumi kérdés is rendben. Dolgozott a kipörgésgátló, a csúszókuplung, villogott a váltássegéd folyamatosan, én még ilyet nem mentem itt soha. Csak azért nem mentem el Feri mellett, hogy fasza legyen a video. (nem lett az)

img_4835.JPG

Az öröm forrása.

 Mielőtt átmentünk Oroszlány felé, meg kellett állnunk bevárni a másik két srácot. Közben megnéztem a kamerát, hát nem vett semmit. GRRRRR!!! Kivettem a kártyát, megdörzsöltem a pólómon és jó lett, mehet a felvétel. Sokat vártunk a többiekre, innen inkább mi maradtunk hátul. Jó sok eltévedés, többféle navigáció használata után végül is csak úgy találtuk meg a tavat, hogy megkérdeztük a helyieket! Semmilyen tábla nincs, de így is komoly turista tömeg volt a tóparton. Érdekes látvány, megéri megnézni, kérdezzétek bátran az ittenieket!  A tó túloldalán az erőmű előtti egyenesben volt vészfék teszt is, én hátul  éppen gyorsítottam egy "rettenetest", mikor az elől menő kolléga kitette az indexet balra, és beleállt a fékbe. Az a szitu volt, amikor lepereg az életed egy pillanat alatt. Gyorsan mentem, túl gyorsan, fejben már készültem az ütközésre. De szerencsére azért tiszta erőből fékeztem mindkét fékkel. És a KTM ezt is megcsinálta, úgy állt meg, hogy a többiek észre se vették, hogy gázos a szitu. Nem szitált, nem csúszott, az ABS megdolgozott az áráért az tuti! Lehet, hogy vészfék aszisztens is van benne?

img_4845_2.JPG

Az erőmű. Ja, hátul is van egy...

img_4843.JPG

Az egyik srác egy 650-es BMW-vel jött, soha nem láttam még ilyen motort. És a tóparton ott állt egy másik ugyanolyan vas. Egyszerűen hihetetlen, hogy két ilyen ritka motor egy időben, egy helyen legyen!!!!!

Miután jól kibámészkodtuk magunkat, elindultunk vissza Tardosra kajálni. A visszaúton a laza,"polgári"  használatot preferáltam. Nohát, krúzolni is lehet vele, vajpuhán működik bármelyik fokozatban. Nem rángat, nem tépi a láncot, szinte láttam magam Stüszi kalapban, ahogy jólnevelt osztrákként gurulok a kisvárosban. Jódlizva. 

Lazulás közben kicsit körülnéztem, és tetszett amit láttam. A műszerfal jó helyen van, a kapcsolók jól használhatóan, a bal markolaton. Természetesen van kesztyűfűtés, a szélvédelem már-már túl jó. Az ülés kényelmes, de azért 200 km után már fészkelődtem kicsit. A lábtartás nagyon kényelmes, de rendesen fűtötte a lábaimat a hátsó henger. Most ok, de 40 fokban lehet hogy elolvadnék rajta. A plexi a legalsó állásban volt, pont jó. Sztrádán lehet, hogy jobb ha magas, de sztráda teszt nem volt. A kuplung vajpuha, a váltó nagyon finom, az ürest kellett néha keresni. Natürlich, hogy van fokozatjelző, meg külső hőmérő, és talán még a bux indexet is ki lehet tenni a műszerfalra. A tükrökben jól lehet látni a mögöttes forgalmat, a kézvédő meg akkora, hogy szükség esetén hólapátnak is használható. Az egyensúlyról már írtam, de nagyon szórakoztató, hogy (szinte) megállsz és nem teszed le a lábad. Persze leraktam, ha tényleg megálltam, de elképesztően stabil egészen nulláig. A sztendert könnyű megtalálni a csizma sarkával, és természetesen van nagysztender a karbantartásokhoz.

img_4847_2.JPG

Tópart idill.

A Kemencésben annyian voltak, hogy átmentünk a szomszédos Retró kocsmába enni, nem volt csalódás. Hamburger, pizza, gyrosz, nincs nagy választék, de ami van az finom és hamar elkészül. Ja, és baráti áron!

img_4861.JPG

A színe is nagyon bejön, ez biztos extra pénz volt.

Visszafelé Tátig megint elgurult a gyógyszer, most ment a hátsó kamera, kiba jó naplementés film lett. ÉLMÉNY MOTOR csupa nagybetűkkel. Az a helyzet, hogy rengeteget dob rajta a sok elektromos kütyü, de valószínűleg az alapok is jók. Szarból nem lehet ekkora "várat" építeni, legközelebb kikapcsoltatok mindent rajta (ha lehet!), és úgy is kipróbálom. Ennyire sose szoktam ömlengeni, de ez tényleg egy KURVAJÓ MOTOR!!!!!!

Esztergom után tankoltunk, közben ránk sötétedett, a szemüvegem párásodott, úgyhogy inkább levettem. A Dobogókő felé vezető szerpentint lájtosan toltam, nem sokat láttam. Na végre jöhet egy rossz pont, a lámpa elég gyenge, hozok bele olyan izzót mint az enyém. De basszus, még vakon is átvitt a hegyen, esküszöm látja a kanyarokat!!!!!!!! Pomázon már igazi dugó volt, remekül lehet vele furakodni a sorok között. A kormány az autók tükre fölött van, amúgy meg karcsú a V motor miatt, szóval ez is pipa. 

Egyetlen "hiba" volt, de az talán az első tulaj bűne, hogy nem ikszelte be a gyorsváltót az extra listán. Így csak 99 pontot kap a 100-ból. Nem rossz arány...

A szentendrei OMV-nál álltunk meg búcsúzni, meg visszacserélni a vasakat. Feri imádta a Bestiát, de azt mondta, hogy bejelentkezik egy csontkovácshoz.... 

Az utolsó tesztet úgy zártam, hogy utolsó, aztán mégis itt van ez. Ha tényleg nem lesz több az idén, akkor ez nagyon fasza zárás, egy elképesztő motorral. Na erre aztán nagyon igaz hogy: KÉNE!!!!!! Köszi Feri!!!!

Mindenkit hazavárnak, sziasztok: a Mágus

Képgaléria:

img_4834.JPG

320-as tárcsák.

img_4836.JPG

Hangból jöhetne több.

img_4848_2.JPG

Ez nagyon jóóó!!!

img_4862_2.JPG

Egyujjas.

img_4855.JPG

Megérte a keresés.

img_4868_2.JPG

 Hellóó!

 

 

 

motorozás ktm 1190 adventure ktm 1190 adventure teszt

2018\10\23

YAMAHA TRACER 900 teszt. Egy csupasz motor szabadidő ruhában.

Ha nem vagy túraendúró fetisizta, tökéletes választás.

Ha ősz, akkor Yamaha. Az MT 10-est is október 23-ra kaptam meg, és most az MT 09 Tracert is. Ez volt az eddigi legtöbbet tesztmotorozott év, a Tracer pedig szép évzáró 2018-ra.

img_4738.JPG

Rögtön lelövöm a poént: jó motor ez, nagyon jó. Aki nem akar tovább olvasni, az máris mehet a szalonba venni egyet, nem fog csalódni. De ha kíváncsi vagy a részletekre is, itt a folytatás:

2015-ben már mentem egy első szériás modellel, tehát van összehasonlítási alapom. Akkor is tetszett a forma, de eléggé kulturálatlanul viselkedett a blokk. Na, a forma most is bejön, talán az egyik (ha nem a) legdögösebb külsőt adták a Tracer-nek. Nincsen csőre, nem akar túraendúró lenni, ez egy remek szélvédelemmel ellátott naked bike, aminek kicsit hosszabbak a „lábai”.  A kormány se magas, csak betettek egy kb 10 centis magasítót a villahíd tetejére. A lábtartó sportosan hátul van, de lejjebb eresztették vagy 5 centivel. Az ülés alatt pedig van egy 2 centis műanyag idom, ami két mozdulattal eltávolítható, és akkor az ülésmagasság is alacsonyabb lesz. Nekem a 180 centimhez az alacsony állás volt tökéletes, telitalppal tudtam letenni a lábaimat. Ezzel a kormány-ülés-lábtartó háromszöggel kifejezetten kényelmes volt, régen érezte a testem ennyire jól magát motoron. Egy 300 kilométeres karika meg se kottyant.

img_4732.JPG

Ezt kell kivenni az ülés alól.

A tesztmotorban 10000 km volt, de elődeim lehet, hogy csak autópályáztak vele, mert a 180-as hátsó gumi közepe nagyon kopott volt, viszont a szélén még rajta volt a gumihártya a kis Dunlop háromszögeken. Lehet, hogy szarul fordul??? Hogy ezt kiderítsem, egy Mátrai kanyargóst terveztem, amire végül is öten mentünk. Nem a T5, de egy kivétellel mindenkivel gurultam már. Jó hír, hogy a Pásztó-Galyatető útvonalat elkezdték újraaszfaltozni, és a lyukak nagy részét is betömték!!!!  

2018-10-21_7.png

Minden motoros álma egy ilyen út!!!

Október 20.-án szombaton csodálatos idő volt, az isten is motorozásra teremtette. Átvételkor a Tracer üzemanyag szintjelzője szerint tele volt a tank, nem is szaroztam vele, ilyenkor tele tankkal is kell visszaadni. Csakhogy a Yamaha azt találta ki, hogy csak fél alatt mutatja a szintet, addig azt hiszed nem fogyaszt semmit. Egyébként 4.8 liter jött ki átlagra, pedig nem a spórolás volt a cél. Ez nagyon jó érték, bár az enyém enne ilyen keveset!!! A lényeg, hogy pont akkor esett le az üzemanyag szint, amikor elkezdtük a Mártát megmászni.

Eleinte kicsit bizalmatlan voltam a gumi miatt, de mire megérkeztünk Sirokra, már tudtam hogy bízhatok benne. A rugózás inkább puha, mint kemény, jó úton tökéletes, a szarabb részeken meg kifejezetten jól jött a puhább beállítás. A teszt végére a két centis majrécsíkból másfelet sikerült lefaragni. Végül megcsináltuk a Mátrát kétszer oda vissza, mert Józsiék lemaradtak, és inkább visszamentünk értük, minthogy ácsorogjunk egy helyben. (végül „elvesztek”, de gond nélkül hazaértek) Szóval a futómű rendben van, egy átlagos felhasználónak tökéletes, pályázni meg nem ezzel a bringával fogsz. De egyébként elől állítható, ha valaki „klikk náci”, eljátszhat vele.

2018-10-21_8.png

Az ideális ív és a Mátra Volán két különböző dolog.

A fék természetesen ABS-es, nem is volt vele semmi bajom, egészen addig, amíg kifejezetten dolgoztatni nem akartam, ilyen durva reakcióra nem számítottam. Mintha egy köszörűkőbe dugtam volna a lábam. Tette a dolgát, csak kulturálatlanul. A kipörgésgátló 2-es fokozatban ugyanez, gyakorlatilag leállítja a motort. Ezt igazi élesben teszteltem a Duna parti sóderban, OFF állásban szépen ástam el magam, tehát ha ki akartam jönni, át kellett tenni 1-be, mert a 2-ben lehetetlen volt. Egy kerék fordulat, egy lefulladás. Persze a gumi se való ilyen off-roados ficsúrságokra. Egyébként a fék tökéletesen adagolható, egy normál felhasználónak hibátlanul teljesít.

img_4743.JPG

Ide más gumi kell.

Szóval, kényelem rendben, fogyasztás rendben, futómű rendben, fék rendben, de milyen a blokk??? 3 henger, 847 köbcenti, 116 lóerő, 3 injektor térkép, blokk alatti kipufogó, 6 gangos váltó. Pöccre indul, nagyon jó hangja van, nem olyan zorall mint a Brutale 800 RR, de mokányul szól. A kuplung vajpuha (szokni kell a fogáspontot), a váltó szépen vált, de nem olyan szépen mint a Kawa Z 900 RS. Szinte végig STD-ben volt a motor, ez a legbarátságosabb beállítás. A-ban igazi vagány, de B-ben sem nyugger, a legjobb az arany STD középút. Egy kivétel volt, ha lapon fordultam, és próbáltam tartani a fordulatot, na ott a gázkar néha túlérzékenyen viselkedett. Gyorsul mint az istennyila, magasabb fordulaton a hangja is megjön, élvezetes vele „rosszalkodni”. Váltani szépen lehet felfelé kuplung nélkül, és van jó nagy fokozatjelző. A háromhengeresek jellegzetes „reszelésével” gyorsul, viszont a régi Tracer rezonanciáját kiszedték belőle, nagyon kellemes csalódás. Igazából nem tudok olyan szituációt mondani (utcán), ahol kevés lenne az ereje. Persze más szitu lehet két személlyel csomagokkal felkapaszkodni a Stelviora, de a Mártát egyedül nagyon élveztem. És mindezért alig kér benzint.

img_4729.JPG

A blokkvédő hasznos extra.

A műszerfal informatív, a két markolatról kezelhető, jó a mérete, nem lenne vele baj, ha nem láttam volna a Tracer GT műszerfalát. Mert azután már minden szarnak tűnik…

tracer_gt.jpg

Ezt sokkal jobb nézegetni...

img_4727.JPG

...mint ezt. 

A plexi belülről egy kézzel állítható, csillagos ötös! A szélvédelem nagyon jó, egyben ez a hibája is, nem érezni a sebességet. Saccra nehéz megmondani, hogy 80-al vagy 120-al megyek, mindig néztem az órát fél szemmel. A csupaszon nincs ilyen para, ott mindig érezni a tempót. De nagyon jól védett, még autópályán nagy tempónál is. A tank jó széles, alatta egy plusz idom, nagyon fainul elviszi a szelet a lábakról. A kézvédő kicsi, de jó az aerodinamikája, ez akkor tűnt fel mikor felemeltem a kezem köszönéshez. Rendesen hátrarántja a szél. Az autópálya elején megpucoltam a sisak plexit, a motorét felső állásba tettem, és egy darab bogarat se kaptam Pestig. Persze szélzaj van gazdagon, sztrádán a füldugó kötelező opció!

A tesztmotoron volt gyári extraként két oldaltáska, jól pakolható, de nagyon széles lesz tőle a motor. Leszerelni egy mozdulat, de a fent maradó vaskeret nem túl esztétikus. Persze nekem jól jött mikor elmentem kenyeret venni. 

A tükröket jól be lehet állítani, de a formája miatt sok minden kimarad a képből. A tank 19 literes, ez a kedvező fogyasztással ritka tankolásokat tesz lehetővé. Az ülés annyira jó, hogy talán 350 kilométert is kibírnék egy seggre. Az utasülés alatt van a gyári szerszámkészlet, és egy tárcsafékzár, vagy egy kisebb láncspray még befér. A fejidom bal oldalán van szivargyújtó aljzat, de 2018-ban talán egy USB már életszerűbb lenne.

img_4722.JPG

Így azért nehezebb a sorok között.

img_4715_3.JPG

A táskatartó vaskeretéből kijönne egy bicikli váza. A középsztender széria.

2018-10-21_3.png

A végsebességgel sincs baj, de ez már nem az Ő közege.

Autópálya menetben is jól viselkedett, a kanyarokat is rendesen vette, jól is néz ki, kényelmes is, nem nagyon tudok mibe belekötni. Ha csak abba nem, hogy a GT sokkal jobb!!! A sima Tracer 900-as 3648000 forintért egy nagyon jó motor, igazán élvezetes vas. De a GT olyan pluszokat ad még 550000 forintért, amikről kár lenne lemondani. Először is a fullos műszerfal, a gyorsváltó, a két gyári fényezett oldaldoboz, a markolatfűtés és a tempomat. https://www.ivanics.hu/yamaha-tracer-900, https://www.ivanics.hu/yamaha-tracer-900-gt

Szerintem a Tracer 900 nagyon jó motor, az én motorozási tudásomat, és motorozási szokásaimat tökéletesen kiszolgálja. Kéne!!!

Mindenkit hazavárnak, sziasztok: a Mágus.

képgaléria:

img_4744.JPG

img_4709.JPG

Az ősz gyönyörű!

img_4710.JPG

Ebédidő Sirokon.

img_4720.JPG

Molli is megnyalta a szája szélét.

img_4723.JPG

Nem kellett erőlködni.

img_4733.JPG

Ez az idom tolja el a szelet lábról.

img_4730_2.JPG

Full ledes lámpák.

img_4726_2.JPG

A fogyasztás baráti.

img_4728_2.JPG

Eddig ilyet csak autón láttam, vak kapcsolók.

img_4731.JPG

A kipufogót jó mélyre tették.

img_4725.JPG

Egérmozi.

img_4734_2.JPG

Egy mozdulat az állítás. Zseniális!!!

2018-10-22_12.png

És itt vagyok én.

 

 

 

 

yamaha mt 09 tracer teszt yamaha tracer 900 teszt

2018\09\23

Te hogy szereted, szólóban vagy gruppenben?????

Magányos farkas vagy farkasfalka... Motoros túrázás.

 

Hogy jobb túrázni, egyedül vagy csapatban???

Amit most leírok nem szentírás, ezek a saját tapasztalataim. 

Az ember társas lény, de a magány is jól esik sokszor. Biztos sokakkal megesett már, hogy csapattal motorozott, de volt egyvalaki aki lassú, vagy béna, vagy rossz humorú, esetleg mindegyik. Na egy ilyen pali (csaj), tönkre vághatja az egész túrát.

Az érem másik oldala, ha egyedül vagy valahol a világ végén, defektet kapsz, és fingod sincs mit kéne csinálni. Akkor azért jól jönne a segítség, egy csapatban biztos van valaki aki ért a szereléshez.

Én már szinte minden variációt kipróbáltam, voltam egyedül, kettesben, hármasban, négyesben, ötösben, és ezt így folytathatnám egészen 27-ig, az volt a legtöbb motoros egy adott túrán, amin részt vettem. Menjünk sorban, átveszem a pozitív és negatív dolgokat is.

 

1, egyedül, Chuck Norris módra.

img_2625.JPG

Egyedül valahol Ausztriában.

Én korán kelő vagyok, és pontosság mániás. Akkor indulok amikor akarok, nem kell alkalmazkodni senkihez, akár hajnali 5-kor is nekivághatok a túrának. Előző nap már teletankolom a vasat, felfújom a gumikat, ellenőrzöm az olajszintet, megfújom a láncot, bepakolom a táskákat, megveszem az autópálya matricát (ha kell), az indulás reggelén már csak magammal kell foglalkoznom. Van egy leírt listám, amin szépen végigmegyek, és mindent kipipálok, ha megvan.

A vesém már nem a régi, sokat kell pisilnem. Ha egyedül vagyok nem kell alkalmazkodnom, annyiszor állok meg, ahányszor a szükség megkívánja. A motorom viszonylag sokat fogyaszt, tehát sűrűn tankolok, 200 kilométerenként biztos. Ha elkottázok egy lefordulást, semmi gond, senki mást nem tartok fel. A saját tempómban megyek, nem vagyok se túl lassú, se túl gyors, pont úgy gurulok ahogy én akarok. Nem kell figyelni másra az előzéseknél, sokkal gyorsabban haladok. Ha elkezd esni az eső, megállok és felveszem az esőruhát. Vagy éppen nem, ez csak rajtam múlik. Autópályán a csupasz bringával nem megyek gyorsan, 130-150 között gurulok, viszont ha jön a szerpentin, szívesen csapatok egy jót. Ha elfáradok, bármikor megállhatok kinyújtózni, vagy egy cigire. Ha megéheztem, ott állok meg ahol nekem szimpatikus, akár egy Mekinél, akár egy kellemes vendéglőnél, nincs vita, hogy jó-e vagy sem. Ha szar a kaja, vagy drága, csak magamat hibáztathatom. Este, akár korán lefekhetek, de akár későig mehetek is. Ha akarom simán módosíthatom az útvonalat, vagy felmehetek autópályára, nem kell megbeszélnem senkivel semmit. Ha látok egy szép fotó témát, csak megállok, és csinálok pár képet, aztán go, tovább. Szóval mindent én döntök el, pont úgy van ahogy akarom, senkihez nem kell alkalmazkodni, pompás!

És a negatívumok? Azért jó valakihez szólni a megállásoknál, ha netán műszaki probléma van, jó ha van még két kéz. És az esti sör is jobban esik társaságban. A nyelvismeret hiánya ma már nem megoldhatatlan, de sokat segít, ha valaki beszéli az adott ország nyelvét, vagy jól tud angolul. Én is megoldok mindet, de sokkal nehezebben értenek meg, mint egy jó angolost-németest. FONTOS!!! Ha egyedül mész és baleset ér valahol a nagyvilágban, jó ha van a nyakadban egy dögcédula. Én csináltattam, rajta van a nevem, a korom, a nemzetiségem, a vércsoportom, a másik plaketten pedig egy név és egy telefonszám, de valaki olyanét írasd rá, aki beszél pár idegen nyelvet. Sose legyen rá szükség, de én nem sajnáltam rá a 2500 forintot. Meg olyan macsós is...

s10c0003_5.JPG

Persze így is lehet....

2, ketten Easy Rider módra.

img_2878.JPG

Zolikával, valahol fent a Garda tó felett.

Ha jó a társad, óriási élmény kettesben motorozni! (mivel utast nem viszek soha, csak a két motor, két motoros variációról beszélek) Azonos habitusú motorosok, hasonló teljesítményű motorokkal nagyon jót csapathatnak, az tényleg hozza az Easy Rider élményt. Igazi "hosszú" túrát Zolikával csináltam két éve, az tökéletesen sikerült. Egyikünk sem volt alá vagy fölérendelt, de a szervezést 99%-ban Ő csinálta. És jól, naggyon jól! Nekem sokkal nagyobb motoros tapasztalatom van, Ő viszont remek helyismerettel rendelkezett, és a szállásadókkal is folyékonyan beszélt németül. A Stelvio vagy a Glockner tetején jó volt megölelni a másikat, hogy: ”megcsináltuk baszki, de király!!!” Esténkét szintén jó volt átbeszélni a napot, megosztani az élményeket, megnézni a másik képeit. És persze a reggeli is jobban esik társaságban, mint egyedül. Nem horkolt, nem mászkált éjjel, remek társ volt. Mivel az Ő motorja volt a gyengébb (egy kicsit, na…), nem okozott gondot tartanom a tempót, az előzésekbe is általában belefértünk mindketten. Sokkal lassabb tempót mentünk, mintha egyedül lettem volna, de kifejezetten jól esett a laza gurulás. Zolikának fiatal korában szinte a mentora voltam, ezért kellő empátiával viszonyult hozzám. Tökéletes páros voltunk, nem volt semmi negatívum, és lehettem én a Peter Fonda.

img_1313_1.JPG

Tibikével a Tátrában.

Tavaly Tibikével is toltunk egy közös kétnapost, az meg azért volt szuper, mert mindent rám bízott, a szállástól az útvonalig. Minden rendben is volt, semmi kifogása nem volt semmi ellen. Jó tempót mentünk, jókat nevettünk, vele is jó volt ketten motorozni. Ha jó a társad, bárhová is mész, jó lesz a buli.

És van még egy módja a páros túrázásnak, ha a feleséged-kedvesed a társad, külön motorral. Ilyenkor lehet kérni franciaágyas szobát, és éjjel talán nem csak aludni fogtok. Én két ilyen párt ismerek, a sógorom és a felesége, két CBR 1000 R-el tolja, és a lány akinek eladtam a Hornetet, Ő a Hondával, a párja egy BMW S1000 R-el járja a hágókat. Nagy RESPECT nekik!!!

3, hárman csupaszokkal

img_0415.JPG

A Naked Brigád Zakopánéban.

A feleségem szerint a hármas nem jó, mert valószínűleg ketten összetartanak a harmadik kárára. És van benne logika. Tavaly az Északi Túrát hárman csináltuk Zolikával és Janival. Jani volt a „harmadik”, és ha nem ismerjük egymást ezer éve, akár még súrlódások is lehettek volna. Ő szállt be utolsónak a buliba, mi már előbb lefoglaltuk a szállásokat, így neki minden drágább volt. Ő rendelkezik a legkevesebb motoros tapasztalattal, és övé volt a leggyengébb motor is. Mi Zolikával az előző túrán nagyon összekovácsolódtunk, Jani meg nem az a túrázós fazon. Neki szinte minden újdonság volt, ráadásul aggódós fajta. Nagyon jó buli volt, remekül éreztük magunkat, de ha Jani egy idegen lett volna, valószínűleg máshogy alakul minden. Igen, ketten összefogtunk, csak nem Jani ellen, hanem Janiért!!! De mivel jóbarátok vagyunk, mindent megoldottunk egy jó nevetéssel. Velük bármikor, bárhová!

A másik hármas kaland hét éve volt, mikor Ferivel és Olival nekivágtunk Zakopánénak, aztán az Aprilia Szlovákiában, a céltól 50 kilométerre megadta magát. Ez ugye véget is vetett a túrának, de egy emberként kerestük a megoldást, nem volt köpködés a másikra, helyzet volt, meg kellett oldani. Én próbáltam szerelni, Oli próbált szállást keresni, Feri meg reménykedett. Végül is nem sikerült a szétrobbant váltót megjavítani, de lett szállás, és remek esténk volt, plusz leraktuk a Tökös Ötös alapjait!! 

, 4, négyen vagy öten.  Ez már Csapat.

img_0760.JPG

T5, 69-es út.

Életem első hosszútávú túráját négyesben csináltuk, még 1975-ben. Tudtunk motorozni, de ekkora túrát még egyikünk se csinált. Nem mindegy, hogy a Balaton, vagy a Balti tenger. Volt esés, szerelés, nyelvi nehézségek, és akkoriban még nehéz volt átjutni egyik országból a másikba. De megoldottunk mindent, a legöregebb tag volt 20 éves, én 17, nem semmi teljesítmény. Sátoroztunk, a kempingezés minden jó és rossz tulajdonságával. Mindenképpen jó, hogy többen voltunk, kiegészítettük egymást. Akkor még nem voltak rossz beidegződések, mindenki mindenre rácsodálkozott, egyértelmű volt, hogy egyedül nem tudtuk volna véghezvinni ezt a gigantikus utazást. (össze kéne rántani ezt a régi bandát egy nosztalgia Rügen sziget túrára)

ndk_1.jpg

Akkumlátor gyártás laposelemekből a P 20-ba. NDK.

A T5-el többször is mentünk Zakopánéba, Szlovéniába, meg Szlovákiába. A Tökös Ötös olyan mint a testvériség, nehéz lenne bárkibe, bármibe belekötni. Igazából már Ők toleránsak velem, mivel én vagyok a Presidente. Én már lassulok, Ők még gyorsulnak, Tomi mindig elkésik, de ebben a csapatban ezeket elnézzük a másiknak. De mi van ha négyen vagy öten vagytok és az egyik sokkal lassabb mint a többiek? Akkor az van, hogy vagy Ő megy elől és megöli a bulit, vagy hátul kullog, és megálláskor lehet hallgatni a panasz áradatot. A legjobb leosztás az, ha kb egyforma bringákkal, egyforma stílusban motorozó emberek jönnek össze, különben elkerülhetetlen a veszekedés. Jó az ilyesmit előre leegyeztetni, mert ha valaki úgy érzi, hogy nem biztos magában, inkább szóljon. Jobb kiszállni még indulás előtt mint végig duzzogni pár napot, és tönkretenni a többiek túráját.

2017-07-10_1.png

Ausztria. Mögöttem a T5.

Aki vezeti a túrát, rengeteg feladat hárul rá, nemcsak az útvonalat kell megtervezni és lenavigálni, hanem a többiekre is figyelni kell. Elég egy piros lámpa, vagy egy útelágazás, és máris lemaradhat egy-két motor. Ha én vezetem a túrát, az egyik szemem mindig a tükrön van, és sokat segít ha az utolsó motoros világos sisakot visel. Meg persze az is, ha mindenki ismeri a célt, és van térképe vagy navigációja. Apropó navigáció. Én a telefonomat használom, és nagyon jó hogy a headseten keresztül hallom is, mert látni nem mindig lehet a képernyőt a napsütésben. Célravezető még, gyors motorost hátratenni, mert sokszor kell utolérni a többieket, és nemritkán igen komoly tempót kell menni. Én a GYORS túrázás határát maximum öt motornál húzom meg.

2017-10-15_7.png

T5 zippzár.

Szóval négy vagy öt tag esetén már nagyon komolyan kell ismerni a többieket. Az esték is csak akkor igazán bulik, ha mindenki az igazi arcát mutatja meg a többieknek. A Tökös Ötös minden téren tökéletes csapatot alkot!!!

5, több mint öt motor, csoportos túrázás

Régebben országon belül többször mentünk úgy túrázni, hogy valaki szólt valakinek, meg még az is hozott valakit. Na itt azért voltak meglepetések. Egyszer nekiindultunk Szlovákiának, tíz motor gyűlt össze a Meki előtt. Volt aki CBR 600 RR-el jött talpig bőrben, és volt aki 250-es veterán Yamahával, utassal. Ő korrekt volt, mert megmondta hogy 90 km a max tempója, inkább elmegy másfelé, nem tart fel minket. De olyan is volt, hogy a Gixer elé beállt a sorba egy Virágo 535, aki nem volt hajlandó átlépni a sebességhatárokat sehol. Aggtelek helyett, Balassagyarmat lett a túra vége. Hát ez se működött. Végül is ezekből a valaki valakije csapatokból alakult ki a T5, ami viszont remekül működik. Nem mondom, hogy nem lehet így motorozni, de akkor egy 100 km-es túrára rá kell dobni egy napot, és lazán kell krúzolni. De a legjobb, ha nagyjából azonos méretű motorok, és azonos habitusú motorosok verődnek össze egy túrára. De mondjuk 8-9 motort egyben tartani még akkor is nehéz feladat. Egy ebéd is sokkal tovább tart, de még egy tankolás is dupla annyi idő. Ennyi fővel, vagy nagyon korán kell indulni, vagy egy Aggtelekre rá kell szánni két napot. Egy nap oda, egy vissza, és este még lehet is egy jót lazulni. Ezt viszont azért nehéz összehozni, mert vagy pénz vagy idő nincs, hogy mindenki rábólintson.

lillafured_039.jpg

Egyházasdengeleg.

És vannak a nagy létszámú túrák, amiket profi cégek csinálnak, mint a Rhinotours, vagy a MotoAvantura. Azért őket neveztem meg, mert velük már mentem. A Rhinoval többször is, a MotoAvanturával egyszer. A pozitívumok rögtön azzal kezdődnek, hogy semmi dolgod a fizetésen kívül. Mindent leszerveznek, szállás, útvonal, kaja, tankolás, minden meg van tervezve, neked csak motorozni kell. És profin csinálják, jók az útvonalak, jók a szállások, elől egy vezető, hátul egy záró. Általában két csoportra bontják a csapatot, van lassú és van gyors csoport, a habitusodtól és a motorod erejétől függ, hogy melyikbe kerülsz. A gyors azért jobb, mert előbb eszel, és előbb vagy este a szálláson. Ha baj van adnak technikai segítséget, beszélik az adott ország nyelvét, vagy valami közös nyelvet. Első este van ismerkedés, mindenki elmondhatja a mit fontosnak tart magáról. Érdekes emberekkel lehet megismerkedni. Csak néhány példa a túratársak foglalkozásairól: kamionos, fölművelő, szívsebész, body bilder, kormányőr, nőgyógyász, lelkész, tanár, sírköves, ügyvéd, stb... Rejtő Jenő írta egyszer: "a szimpátiát és az ellenszenvet nem mindig az okszerűség szövi". Tök igaza van, tényleg nem tudhatod ki lesz a haverod a túra alatt, és ki az aki hidegen hagy. Ha nagy a létszám, mint az idei Balkán túrán (27 fő), akkor tényleg nehéz mindenkit megismerni, de igazából nincs ezzel gond, pár spannod biztos lesz.

img_0138_1.JPG

Rhino eligazítás.

Negatívumként talán azt említhetem, hogy ha az olcsóbb szobaárat választod, akkor egy idegennel kell együtt aludnod a túra alatt, ha a "nem szimpi" kategóriába kerül, akkor megszívtad. Nekem a Rhinoval háromszor is mázlim volt, jó fej pali volt a szobatársam. Az idén meg kicsit drágábban, de külön szobát vettem, ez azért kényelmesebb. A tankolást, a pisilést, a fotózást, az ebédidőt, mind a túravezető dönti el, vagy bírod, vagy nem. Nekem egyszer meg kellett állítanom a csapatot, mert már nem bírtam tovább tartani. Azért tízegynéhány motoron ülő biker előtt, nem túl vidám elvégezni a dolgodat. Egyszer pedig a tankolás miatt stresszeltem, nem lett volna jó az albán hegyek között leállni a kifogyott benzinem miatt.

blog07_1.jpg

És még le is fotóznak.

img_3556_1.JPG

Berat, Albánia, a gyors csapat.

Mindig van a brancsban egy "okos", aki mindent jobban tud, ők magányosak maradnak. Mindig vannak lejmisták, akiknek vagy a cigijük, vagy a láncspréjük, vagy a pénzük fogy el éppen. Ezeket megfelelően kell kezelni, én egyszer segítek, a második alkalommal már nem. Az azonos motor stílus általában közelebb hozza az embereket, de ez se szentírás, a Balkán túrán egy GS-es, meg egy Goldwing-es lett a legjobb cimborám. Vannak csendes "őrültek", és vannak harsányak, csak tőled függ hogy viszonyulsz hozzájuk. A túravezetők általában nem barátkoznak, udvariasak, segítőkészek, de nem cimbiznek le mindenkivel. Viszont van aki nagyon keresi a "kegyeiket", ők a csapat perifériájára szorulnak. Ha voltál már buszos társasúton, tudod miről beszélek.

Van még egy necces pontja a nagy csoportnak, a gyorshajtás kérdése. Ha a túravezető beleszalad egy radarba, simán belehúzza a csoportot is. Ki a felelős ezért? Ő mert Ő vezeti a csapatot? Te aki túllépted a megengedett sebességet, hogy tartsd a tempót a csoporttal? Szerintem a vezetőt kár hibáztatni, nem tart pisztolyt senki fejéhez, hogy húzzad neki. Te sem vagy hibás, mert nem akartál lemaradni valahol a világ végén. Ezt sajnos be kell nyelni, vagy figyelni kell a vadászokra! 

2018-09-13_4.png

Mi megúsztuk.

Vagy a parkolás. A Csehországban a túravezető egyszer bevitte a csapatot a tiltott zónába, lebilincselték a motorokat, és nem volt olcsó a büntetés. Mert ugye, a tököm se figyeli a táblákat, ha megy elől egy profi. Végül mindenki csengetett, és lekerültek a bilincsek. (jól olvasod, kerékbilincs motorra!!!)

Szóval vannak negatívumok, de azért egy nagy csoporttal menni nagyon menő dolog, és óriási respektje van a többi közlekedő szemében!

Szóval akkor, hogy a legjobb túrázni? Minden rajtad múlik, milyen a motorod, milyen a vérmérsékleted, mennyire tudsz beilleszkedni. Az én sorrendem a következő. 1, a legjobb variáció a két motor, két motoros. 2, második helyen a négy-öt fős csapat (csak jóbarátokkal!!!!) 3, egyedül, magányos farkasként. 4, egy nagy csoport tagjaként.

De igazából a leg-leg-legfontosabb, hogy motorozzunk minél többen, minél többet. Hogy egyedül, vagy falkában, az csak rajtad múlik, HAJRÁ!!!

Mindenkit hazavárnak, sziasztok: a Mágus

 

 

motoros motorostúra motorozás motorosok Rhinotours tökös ötös MotoAvantura

2018\08\26

Mercedes A 200 teszt.

Lehet hogy jobb az új, de ez is nagyon FRANKÓ!!!!

Lengyelországban jártam, és úgy hozta a jó sorsom, hogy egy szinte vadi új, de előző generációs A osztályos Mercivel tehettem meg az 1700 kilométeres utat. Ez ugyan motoros blog, de néha-néha befér egy-egy autó is.

A 200-as benzines, 1.6-os, 156 lóerős, 7 sebességes dupla kuplungos automata váltóval, rengeteg extrával, de nagyon messze a full-tól. A külső-belső AMG Line, 18-as kerekekkel, spéci hűtőráccsal, spoilerekkel, sport ülésekkel, sport kormánnyal, sport pedálokkal és kőkemény futóművel.

img_4234.JPG

 A színe: Jupiter vörös.

Nekem nagyon bejön a formája, és szerencsére e között és a mostani között nincs akkora különbség, mint a régi A és ez között. Az egy űrugrás volt, most viszont csak apró módosításokat csináltak a külsején. Lapos, széles, és szemből csak a rutinos Mercisek tudják azonnal megmondani, hogy melyik betű tartozik hozzá. És el ne felejtsem, a Mercedes itt kezdődik, az A a "legalja"!

img_4333.JPG

Álló csillag már nem jár hozzá.

Hogy ez a legkisebb, az a csomagtartón látszik leginkább. Sok holmit kellett kivinnem, gyakorlatilag plafonig pakoltam, a személyes cuccaink csak a hátsó ülésre fértek be. Ezzel a kocsival el kell felejteni az apartmanos nyaralást, hotelba kell menni két kisbőröndel..

img_4091.JPG

A középső tükörben semmit sem láttam, de a két külső és a kamera megmentett.

Szerencsére az utastér nagyon kényelmes, két embernek fejedelmi, négynek (ha nem túl magas) még mindig kényelmes, de öt személnek már szűk lenne a hátulja. Jól ellátták pakolóhelyekkel, két félliteres víz simán befér a pohártartóba, előtte két kisebb holmiknak fedeles rekesz, a kesztyűtartó elnyeli a szemüveg tokokat (amik egyre nagyobbak), a könyöklő alatt is jó nagy üreg van, plusz az ajtózsebek. Ebben az autóban (extraként), az első ülések minden paramétere állítható, még elektromos deréktámasz is van. A kormány nagyon jó fogású, a rátelepített gombok könnyen megtanulhatók. A középső tablet nem érintős, mindent gombokkal, vagy a kezemnél lévő kontrollerrel lehet működtetni. Ez nekem sokkal szimpatikusabb, mint a képernyő böködése, pláne menet közben. Ami nagy hiba, hogy nem tud magyarul, se a menü, se a navigáció. Ezt nem is értem, a BMW meg az AUDI meg a VOLVO tudja a magyart, a MERCEDES-nek nem vagyunk elég jó piac?? 

img_4257.JPG

Innen se mondom meg melyik osztály.

img_4329.JPG

Fizikailag fullos, de elektromos extrákra el lehetne költeni még vagy 1 milliót.

Van Bluetooth, Apple Car Play, Android Auto, és még gyári kábeleket is adnak hozzá. Simán felismerte a telómat, tökéletes a hangminőség, a kormányon lévő gombokkal lehet működtetni, ez nagyon tetszett. A könyöklő alatti rekeszben van két USB csatlakozó, az egyik csak töltő, a másik zenelejátszó, vagy a telefon felismerő, ha ide csatlakoztatod a tableten megjelenik a telefon kezdő oldala.

apple.jpg

Ha van állandó mobil internet, minden működik.

A motor négy féle programmal állítható. ECO ha nem sietős és spórolni akarsz. COMFORT a tökéletes mindenes. A SPORT inkább a váltó kapcsolásba szól bele, tovább huzatja és hamarabb vált vissza. És az INDIVIDUAL, amiben 4 paramétert kedvedre kijelölhetsz. Itt "örökre" kikapcsolható a start-stop, választhatsz egy motor beállítást, egy szervó beállítást és egy hűtés-fűtés beállítást. De ha a motor négy órán át nincs beindítva, visszaáll COMFORT módba, és bekapcsol a start-stop is. (ezért került idézőjelbe az örökre) Én végig vagy COMFORT, vagy ECO módban mentem. Persze kipróbáltam mindent, de autópályán semmi előnyét nem láttam a SPORT használatának. Viszont ECO módban képes "vitorlázni", ha elengedtem a gázpedált, a motor alapjáratra állt, a váltót pedig szerintem üresbe tette, mert csak gurultunk. De ha ráléptem a fékre, azonnal volt motorfék is! A kormányon vannak váltófülek, néha használtam is, de ha belenyúltál, 10 másodpercig manuálban marad. Érzetre gyorsabban váltott kézzel, mint automata módban. A tempomat nem követős, de könnyű kezelni az index alatti karral. Az index karban van még az ablaktörlő-mosó is, a jobb oldali kar a váltókar! Ez azért kicsi megszokást igényel, nem tudom mi lenne ha 130-nál akarnék törölni egyet reflexből, de helyette rükibe tenném. Valószínűleg az elektronika kivédené, mert a váltókar csak egy elektromos kapcsoló, de szokni kell.

img_2445_2.JPG

A váltó használatához el se kell engedni a kormányt.

 A motor tökéletesen elegendő a kocsi mozgatásához, jól gyorsul, könnyű vele tartani az autópálya tempót. Az egész útból kb 100 kilométer volt város, a többi mind sztráda. 7,3 liter jött ki átlagfogyasztásra, míg az átlagsebesség 89 kilométer, én ezt nagyon elfogadható adatnak tartom. Végsebesség teszt nem volt, de a 180-ba szinte észrevétlenül beleszaladt. Menet közben semmi motorhang nem jön be, viszont a Conti Sportcontact gumik nagyon hangosak, főleg a cseh szakaszon. A lengyel szakasz ingyenes volt, de egy darabon olyan huplis, hogy egy az egyben a felszálláshoz gyorsuló repülő rázását produkálta a sport futómű.

img_4294_2.JPG

Itt éppen "vitorlázunk".

Érdekes extra az éberség figyelő, az odaúton egyszer, a visszaúton háromszor figyelmeztetett, hogy ideje pihenni, és kitett egy kávéscsésze emblémát a műszerfalra. Holttér figyelő volt, sávtartó nem volt, pedig azt szívesen kipróbáltam volna. A fék jól tette a dolgát, de nem az a "beszarás hogy fog" típus. A kézifék elektromos, és kicsit túlbuzgó, mert már az ajtónyitáskor is behúzza magát. A ledes lámpák gyönyörűek, és nyitáskor üdvözlő fényjátékot csinál. A kulcs nyitógombját hosszan nyomva, lehúzza az összes ablakot és kinyitja a tetőt, és persze zárni is lehet így. A klíma jól tette a dolgát, kétoldali digit, és hátul is van két rostély.

img_4328.JPG

Jól néz ki a tető, de nem használtuk a nagy meleg miatt.

A zene jól szólt, de extra Harman Kardon hifi volt benne, szóval jó hogy. A pótkerék helyén egy nagy erősítő meg egy mélynyomó volt. Meg egy defekt javító. Minden gomb, minden kapcsoló, minden textúra nagyon jó minőségről árulkodott, az egész autón éreztem a MINŐSÉGET, már tudom miért kérnek ennyi pénzt egy Mergáért.

Pár apróság kivételével, nagyon klassz kis kocsi, ráadásul nem sok luxusautó van ebben a méretben. Jól ment, jól fogyasztott, jól éreztem magam benne. Igazi trendi kisautó, és még respektje is volt a csillagnak, ha utolértem valakit. 

(Egy érdekesség a cseh autópálya szlovák határ előtti szakaszán. Kicsit gyorsan, de nem túl gyorsan jöttem (150), mikor egy lehajtó árnyékából elém ugrott egy rendőr és kiintett. A lehajtó háromszögére irányított, szóval nem volt túl biztonságos. Ránézett a rendszámra és akcentus nélküli magyarsággal azt kérdezte:

"magyarok?"                                                                                                                                                                   "igen!"                                                                                                                                                                            "matrica van?"                                                                                                                                                                "igen!"                                                                                                                                                                             "jogosítvány?                                                                                                                                                               "igen!"                                                                                                                                                                           "akkor mehetnek"

Nem voltam boldogtalan, hogy nem büntetett meg, de ez akkor is érdekes szitu volt.)

Sziasztok: a Mágus.

Képgaléria:

img_4229_2.JPG

Éles kontraszt.

img_4233_2.JPG

Ez ám a kipufogó!!!!

img_4258_2.JPG

Lengyelországban 45 fok délelőtt 10-kor???? Mi jöhet még????

img_4301_2_li.jpg

Jó a "futómű" a kamionon. 

img_4331_2.JPG

A kamera nem lesz koszos, használat után bezáródik.

img_4332.JPG

Conti fan vagyok, de ez akkor is zajos.

img_4334.JPG

Full led, de már ez is elavult.

img_4296_2_li.jpg

Annyi a benzin mint nálunk.

 

 

 

mercedes A 200 Mercedes A 200 teszt

2018\08\14

MV Agusta Brutale/Dragster 800 RR teszt.

Machete rendszámmal.

"Van két tesztmotorom. Ráérsz vasárnap egy közös gurulásra? Egy Brutale RR meg egy Dragster RR!" Mondta Tomasz szombaton a telefonba. Tomasz az MV Agusta Magyarország főnöke. Naná hogy jövök, bolond lettem volna visszautasítani egy ilyen ajánlatot. Félretettem a fűnyírót, az idő is gyönyörű volt, hajrá!!!

Az Auner előtt találkoztunk, Ő a Dragsterrel jött, a Brutalét meg kihoztuk a raktárból. A raktárból, ahol egy zsír új RVS és egy építés alatt álló Turismo Veloce is volt. Az RVS annyira különleges, hogy nincsenek is szavak, inkább pár kép.

img_4026.JPG

img_4033.JPG

img_4031.JPG

img_4030.JPG

Mindene egyedi, még a gumik is!!!! 12000000 ft. BASZKI!!!!!

img_4037.JPG

Turismo Veloce, egyedi festéssel megrendelésre.

De térjünk vissza a két tesztalanyhoz. A súlyuk 175 kiló!!! A Brutale RR-ben 2200 kilométer volt. A Dragster RR-ben 600, tehát az még "kiskorú", nem lehetett vadulni, 6500 rpm volt a maximum, az 6.-ban kb 120-130 km. A blokk mindkettőben 140 lóerős, négyféle mappingal. Rain, Normál, Sport, User. Mindkét motor Sport állásban volt, és annyira mocskosul jól szólt, hogy nem is kapcsolgattam sehová. Oda-vissza játszó gyorsváltó volt bennük, ha ki kellene emelnem a legjobban tetsző részt, ez lenne az. Visszafelé nem gázfröccsöt adott, hanem RÖFFENT egyet!!! Esküszöm, ennyire jó disznó hangot még nem hallottam. A Brutálen gyári rendszer volt, nem is kéne más!!! A Dragsteren tuning cucc volt fent, de mivel csak simogatni lehetett, nem igazán szólalt meg. 

A Brutale RR-el kezdtem. Mire átértünk Budára már el is neveztem Machete-nek! Nagyon penge és éles a gép.  Az ülésben kb annyi szivacs van, mint egy vasalódeszkában, a kormány mély és keskeny, a lábam magasan hátul mint egy sportmotoron, szóval nem kényelmes. De nem is kell, hogy az legyen, annyira felnyomja az adrenalint minden gázfröccs, minden váltás, a hangja, ami kifejezetten erre ösztönöz, hogy észre sem veszed a hibákat. Brutális ahogy tolja, löki magát előre, olyan mintha sosem fogyna ki a lendülete, és ez minden sebességváltásnál folytatódik!!! Azonnal legyőzhetetlennek érzed magad, elmosódnak a határok, a nyeregben Connor Macleod vagy!!! 

De Mi sajnos nem vagyunk halhatatlanok, ezért nagyon ott kell lenni agyban, mert Ő (mint a neve is mutatja) brutálisan működik. Plusz segítség az agynak a kipörgésgátló, a blokkolásgátló, és a bombasztikus fékrendszer. De tényleg oda kell figyelni rá, hihetetlenül fickós a vas. A 200 lóerős kompresszoros H2 SX után azt hittem nem érhet meglepetés. De igen. Olyan a vas mint Brad Pitt a Blöffben. Vékony, szálkás, és olyat üt, hogy a nagyok is kifekszenek, jobb nem belekötni!!!  Hátul 190-es Pirelli volt rajta, az aszfalt is meleg volt, de ennyire stabil futóművel ritkán találkozni. Nagyon kell a jó út neki, de ha minden összejön, parádésan fordul. És mindezt úgy éltem át, hogy Tomasz ment előttem a bejáratós motorral!!!!!!!!!!!!

img_4041.JPG

A egy MV-vel a feltűnés garantált. De kettővel......

img_4046.JPG

A prizmát nem igazán értem, de a többi perfetto.

img_4047.JPG

A sport kipufogó itt kidobott pénz lenne. Ahogy kinéz és ahogy szól, az már önmagában egy felsőbb kategória.

Kb egy jó óra után éreztem először a kényelmetlenségét, ha előtte megállsz, mindig vigyorogva fogsz leszállni róla. Nem vagyok se túl magas, se túl nehéz. De talán már én is nagynak számítok hozzá, úgy gondolom az ideális testalkat Lewis Hamilton: 174 centi, 68 kiló.

hamilton-motorrad-burnout.jpg

Neki is pont ilyen (is) van!!

Lőttünk pár képet, és toltuk tovább. Idáig Tomasz ment elől, de most a kedvenc szakaszom következett, megszöktem. Eddig se volt rossz a buli, de ami utána jött az maga volt a ZORALLSÁG. Egyszerűen mindent vitt, ami 8000 után történt. A hangokat már önmagában ki lehetne vinni a Szigetre, de ahogy falta a kanyarokat, az az igazi Street Illegál. Nem vagyok egy született Guy Martin, sajnos. De nagy motoros forgalom volt a jó idő miatt, és mindenkit meg kellett előzni a Brutale-val, mert másik dimenzióban lehet vele motorozni. Igazából ez az Ő közege, a szerpentinek, a rövid féktávok, a hajtűkanyarok. A váltó itt tudott igazán kibontakozni, még a kanyar közben is bele lehet váltani, akár le, akár fel. Nem csúszik a segge, nem akar kitörni, ennyire profi cuccal még nem találkoztam!!! ISTENKIRÁLY NAAA!!!!

img_4073_2.JPG

Ennyi az egész. Az RR-nél széria.

img_4061_2.JPG

Bellissimo!

img_4053_2.JPG

Innen én folytattam a bejáratást.

Ha a Brutale egy machete, akkor a Dragster egy very machete, amit a kovács magának csinált!!! Az ülés keményebb, a kormány mélyebb és szélesebb, a kipufogó tuning, a kerekek fűzöttek, hátul 200-as gumi, hogy csak a látványosabbakat említsem. De a kedvenc részem a kihajtható utas lábtartó, valószínűleg sosem lesz használva, de mint ötlet óriási. Egyébként az utas szállítást én nem erőltetném. Az ülést látva a gyár sem.

img_4058.JPG

Alaphelyzet, behajtva.

img_4057.JPG

Kihajtva. Ráállni tilos!!!

A kormányvég tükrökben lehet látni, a gyorsváltó pedig még jobb, Tomasz szerint a szoftver más. Most én mentem elől, de amikor a Dobogókői szerpentinen utolértünk egy Porsche konvojt, neki gurult el a gyógyszere. Jó volt látni, ahogy levadászta őket, seperc alatt. Nekem is sikerült, csak egy kicsit lassabban. 

Sajnos a kipufogó nem tudott igazán megszólalni, viszont "szénné égette" a jobb bokámat. Azt hittem a 200-as gumival szar lesz kanyarogni, de nem, bitang jókat borogattam vele. A váltó egyszerűen fenomenális, egészen alacsony fordulaton is vajpuhán működik. Pont a 6000 körüli fordulaton volt egy rezonancia, az rendesen zsibbasztotta csuklóimat. A gázkar is mintha "idegesebb" lett volna, de valószínűleg ezek a bejáratás után megszűnnek, vagy legalább tovább lehet forgatni a motort. Még egy érdekesség, egyik motor se indult pöccre, elég sokáig tekert az indító mire elkapta. Tomasz szerint mind ilyen.

Nincs mese a Dragster kényelmetlenebb a Brutale-nél, Pomázon vissza is cseréltünk, komolyan pihentető volt visszaülni. Egy Balkán túrát nem szívesen vállalnék vele. De ezek a vasak nem is erre valók, nyugodtan nevezhetjük őket is Cafe Racer-nek. A városban, vagy egy rövidebb gurulás alatt büntetni, az az igazi közegük. 

Hazafelé már finomabban gurultunk, tudtam figyelni másra is. Hogy például nincs benzinóra, csak egy lámpa gyullad ki, hogy ideje tankolni. A műszerfal egyébként sok információt közöl, csak nagyon apró betűkkel, jó szem kell hozzá. A fokozatjelző viszont jó nagy ikon!!! Az index visszajelző napsütésben gyakorlatilag láthatatlan, a tükrökben semmit nem látni a könyökömön kívül. A működtető karok, gombok, kapcsolók, mind finoman, precízen működnek. A tank műanyag, akármilyen tanktáska nem jó rá. Egyébként pakolni sehová nem lehet, az a megoldás amit Tomasz csinált, egy hímzett MV logós hátizsák. Az ülés alatti lyuk jó geg, de oda pont beférne a sebkötöző csomag. A lábtartó szög nekem jó volt a Brutalén, a Dragsteren a jobb oldalon útban volt a sport kipufogó. A fék és váltó pedál tökéletes pozícióban volt, a működtetéséhez szükséges erőhatások, iskolapéldák lehetnének. Motorozni inkább a Brutalét választanám, a nappaliban nézegetni a Dragstert. Elképesztő részletességgel van megtervezve, de nekem egy kicsit sok! Az ára is. Ha az aprót lehagyjuk, a Brutale RR 5.2 milla, a Dragster RR 6.2 milla, plusz állam bácsi része. Tévedés ne essék, ezek luxus termékek, tehát nem olcsók. Ezeket a motorokat nem ésszerűségből, hanem érzelemből veszik, és érzelmeket ad is vissza gazdagon. Az MV Agusta sosem volt, és sosem lesz tucatmotor!!! Forza Giovanni!!!!

 Elképesztően jót motoroztam, igazi "rosszcsont" mindkét motor, KÖSZÖNÖM TOMASZ!!! KÉNE!!!

http://mvagustahungary.hu/

Képgaléria:

2018-08-13_4.png

Tomasz a Brutalén.

2018-08-13.png

Tomasz a Dragsteren.

img_4056.JPG

Még a sztender is emblémázott.

img_4059.JPG

A felni is. Mondjuk takarítani nem lehet egyszerű...

img_4060.JPG

Vagány, de igazából nem is kell, jó a gyári is.

img_4071_2.JPG

Két MV egy MZ alatt.

img_4075.JPG

Az EÜ csomag helye.

brutale_rr.jpg

Az egyetlen ami nem tetszik, az a rendszámtartó. Ilyen nélküle!

img_4044.JPG

Igazi egyéniségek.

img_4076.JPG

Brutale. A kormány lengéscsillapító az RR-hez jár alapáron.

img_4077.JPG

Dragster. Fokonként állítható a kormány.

img_4078.JPG

Brutale.

img_4079.JPG

Dragster.

img_4050.JPG

A kulcs formája ugyanaz mindkettőnél.

img_4067.JPG

img_4068.JPG

Ezt hogy fűzik össze???? Nincs küllő anya!!!!

img_4049.JPG

Fekete a váz a Dragsteren...

img_4074.JPG

...piros a Brutalén.

2018-08-13_5.png

Jó buli volt!!!!!

 

 

 

MV Agusta mv agusta brutale 800 rr mv agusta dragster 800 rr

2018\07\31

Honda X-ADV teszt.

Minden robogós erről álmodik. (..vagy erről fog, ha egyszer ment vele..)

 

Az X-ADV-t  nagyon szerettem volna kipróbálni, de egyik Honda kereskedés sem adott tesztmotort. Ezt a vasat a tulajdonosától kaptam kölcsön, KÖSZÖNÖM ATTILA!!!!!!!!!

 

img_3885.JPG

Nincs mese, ez bitang jól néz ki!!!!!

img_3916.JPG

4.3 liter/100 km. Pedig kapta az ívet rendesen!

Vannak a robogósok, és vannak a motorosok. A legideálisabb, ha minkét műfajt űzöd. Én "csak" motoros vagyok, és ezért pár dologgal szívtam a teszt alatt. Állandóan kuplungolni akartam, ami itt a hátsó fék karja. Furcsa szituációkat okozott. A trepnin telitalppal volt a lábam, egyszerűen nem akaródzott levenni, mindig az utolsó pillanatban tettem le. Gyönyörű lett volna, ha egy lámpánál állva esek el. A lábaid között nincs semmi, nem lehet rászorítani a tankra combbal, ez nekem nagyon fura. Két nap alatt nem szoktunk össze teljesen, de két hét biztos elég lenne.

Ennyi a "negatívum", ha ezeket megszokja az ember, vagyis átállítod az agyad, hogy ez most nem MOTOR, akkor egy nagyon élvezetes közlekedési eszköz. Ami mocskosul jól néz ki, és ha kell a 170-et kicsavarja magából!!!!! És 4,3-at eszik 100-on. Parádés. A zöld lámpánál meg úgy gyorsul, hogy még Ferinek is össze kellett kapnia magát a 150 lovas KTM-el, hogy lenyomjon. 

750-es, kéthengeres, 55 lóerős. Viszont sárnehéz, teletankolva 240 kiló. (ha 10 lóerővel több, és 20 kilóval kevesebb lenne, simán világbajnok volna) A váltója igazi 6 sebességes mechanikus váltó, csak egy automatika kuplungol és vált helyetted. Prímán hallható ahogy dolgozik a szerkezet, nekem nagyon bejött ahogy csattogtatta a fokozatokat. A bal markolaton van két kis billentyű, ezekkel FEL vagy LE tudunk váltani. Bármikor, kivéve ha valami teljesen irreális dolgot akarunk csinálni, pl. 30-nál nem lehet 6.-ba rakni, A jobb markolaton tudjuk sebességbe és üresbe tenni, valamint ugyanezzel a kapcsolóval választhatunk a NORMÁL, és a 3 SPORT mód között. Jobban nem megy, normálban hamar felvált, sportban pedig tovább húzatja a fokozatokat.

2018-07-30_4.png

Minden kapcsoló kézre esik. Kár, hogy középen az az idom nem nyitható. Felette a tank és az ülésnyitó.

A kulcsot elég csak zsebre vágni, a gyújtáskapcsoló működik nélküle. A kezelését meg kell szokni, de pár alkalom után megy zsigerből. A műszerfal istenkirály, mindent tudott, amire kíváncsi voltam, és még jól is néz ki! Viszont a működtető gombokat igazán lehozhatták volna a bal markolatra!! Szériában van három fokozatú kesztyűfűtés, nagyon szép a kapcsoló, de könnyű véletlenül megnyomni. A plexi nagyon nagy tartományban állítható, és egészen elmés szerkezetet talált ki a Honda. Leszállni nem kell, de azért nagy erővel működtethető. Mondjuk vadi új volt a bringa, lehet hogy ez később "bekopik". Az ülés alatt hatalmas csomagtartó lapul, gondolom ezért van hátul 15-ös kerék. Pluszként egy atombiztos hátsó doboztartó jár szériában, de oldaldoboz nem létezik hozzá. Attila extraként tett rá egy bukócső keretet, meg két brutál fényszórót.

img_3899_2.JPG

A két plusz lámpa komoly esély a túlélésre!!!

Ferivel és Tomival toltunk egy Aggteleket, nagyon kíváncsi voltam hogy teljesít a megszokott útvonalon. A Vác feletti kanyarokat remekül vette, ez mindenképpen jó előjel volt. Salgótarjánban tankoltunk, és nekivágtunk a Ceredi szerpentinnek. Sajnos az útminőség egyre rosszabb, de ez pont jól jött, legalább "endúróztam" kicsit. Azt nem mondhatom, hogy légpárnás hajó érzetem volt, de a Bestiához képes nagy szintugrás a magasabb-puhább futómű. És a gumi is jó választás, bőven lehet borogatni, de egy kis homokfelhordást észre sem vesz! 

img_3889.JPG

Van középsztender!!!!!

img_3887_2.JPG

KÉZIFÉK!!!!!

img_3886_2.JPG

Fordított teló, radiális dupla fékrendszer ABS-el, fűzött felni, és a trikolor szín, kiba jól néz ki!!!!!!!

Aggteleken úgy szálltam le, hogy nem fájt a seggem, vagy a lábam. Rengeteg hely van fészkelődni, de a trepni elég keskeny a csizmához. (Kipróbáltam az előrenyújtott, széttett láb pozíciót is, kényelmes, de igazi gyökérnek éreztem magam.) A kormány kellemesen széles, a kézvédő széria tartozék. 

2018-07-30_3.png

Ha kicsit magasabb lenne a kormány, meg lenne háttámla, akkor már Goldwing lenne.

img_3910_2.JPG

A giroszosnál megismerkedtünk két Miskolci csajszival, egy 690-es meg egy 950-es KTM SM-el tolják, az első gumin se volt majrécsík!!!!!!! Na ezekkel se szeretnék egy sötét szerpentinen találkozni!!!!!

img_3911_2.JPG

Nem Ő a modell célközönsége, de jól mutat rajta!!!!! Mondjuk szerintem neki bármi jól állna.

Visszafelé Tomit "letettük" Ózdon, ketten gurultunk tovább. Iszonyat meleg volt, a műszerfalon van külső hőmérő is, csak az erdőben ment 30 fok alá, napon simán 38-at mutatott! Most nem bántam volna, ha kicsivel rosszabb a szélvédelme, de minden pont ott van ahol kell, a szélvédő, a kézvédő, és a lábvédő is remekül elszigeteli a menetszelet. Hazafelé tényleg "tatásba" nyomtuk, a fogyasztásmérő lement 3,8-ra. A Ceredi szerpentin egyik hajtűjében megdolgozott az ABS a áráért, egy faszkalap szemből simán leküldött a flaszterról. Nem vagyok rasszista, de 3-as BMW-s volt...

img_3912.JPG

Zabari csendélet.

Vasárnap kora reggel csináltam egy városi gurulást, még kicsi volt a forgalom, de a lámpáknál mellettem álló autók tükrével egyvonalban volt a kézvédő. Lehet, hogy ez a sorok közötti előre gurulásnál gondot jelent! Minden lámpa egy RAJT volt, nagyon gyorsul, de nem vág hanyatt, és nincs meg a robogók vonyítása sem. Érzésre hasonlít a gyorsváltóhoz, csak gyorsabban vált!! Újraindításnál mindig NORMÁL módba teszi magát, de egyetlen mozdulattal SPORT-ba teheted. Ja, kihajtott sztenderrel nem lehet sebességbe tenni. A lámpáknál nem "kúszik", mint az autók, nem muszáj húzni a féket. Viszont a 180 centimmel is épp'csak, hogy alig tudtam telitalppal állni az aszfalton, a trepni nagyon széles, és ezen a plusz bukókeret is rontott.

img_3919_2.JPG

Lejönni a hajódig tökéletes. Az ülés alá két hatos sör pont befér.

Mire is való az X-ADV? Nem igazi hajtűkanyar vadász. A városban egy kicsit testes. Úgy néz ki mintha, de mégsem endúró. Lemenni autópályán, egyseggre, mögötted a csajoddal, mögötte egy dobozzal, a horvát tengerpartra nyélen, hát nem tudom. Motorosnak robogó, robogósnak motor. Akkor mégis mire jó??? 

Minden másra. De ezeket is megcsinálja, csak nem brillírozik. Egy ilyen Aggteleki gurulás bőven benne van, csak a Ceredi szerpentinen el kell viselni, hogy esetleg megelőznek. A városban is nagyon jó, de de ott is van kompromisszum. Nagy, testes, nehéz, 180 centi alatt ne is gondolkozz rajta, 3825000 forintért, nem is olcsó, de nagyon high-tech, nagyon mutatós, az EGYETLEN "endurobogó"! Mindenki megnézte, mindenkinek tetszett, osztatlan elismerést aratott. Megy mint az állat, beéri kevés benzinnel, kényelmes, pedig nem "díványrobogó", szuper fékek, szuper futóművek, ha esetleg lemész az aszfaltról valami poros földútra, ott is jól fog teljesíteni. Autóból már rengeteg ilyen van, itt az első kétkerekű, ez egy SUM. Sports Utility Motorcycle.

Ha még nem tudod milyen stílust szeretsz (és van ZS bőven), akkor ne habozz, ez a Te motorod-robogód. Kéne!!!

A Mágus.

http://www.honda.hu/motorcycles/range/adventure/x-adv/overview.html

 

Képgaléria:

img_3895_2.JPG

Nincs szégyenkezni valója a nagyok közt sem.

img_3918.JPG

Jól elrejtve, de mégis kézre áll.

img_3923_2.JPG

Jöhetsz vele úszni!

img_3884.JPG

Mindent megmutat.

img_3898_2.JPG

Cigiszünet Ózdon.

img_3921_2.JPG

A kötelező szelfi.

 

img_3905_2.JPG

A két SM között. SM. Sado Mazo??

2018-07-30_5.png

Pici lejtőn, de ez akkor is szép!

img_3922.JPG

Itt sem ciki. Sőt...

2018-07-30_6.png

Istenmezeje felé.

img_3891.JPG

A hátsó futómű alsó bekötése. Himbás.

s1-rizoma-et-le-honda-x-adv-545873.jpg

Full extra, Rizoma módra.

2018-07-30_8.png

Ez pont 3 éve így van. Sosem lesz kész...

img_3926.JPG

Jó móka volt, de azért az igazi szerelem a Bestia.

img_3915_2.JPG

A teszt után. Na ez is jóóó volt!!!

 

 

 

 

motorozás Honda X-ADV teszt honda x-adv

2018\07\18

Mennél a Balkánra de nem mersz???

Ne parázz, jó hely az!!!

Az élményeimet már leírtam 6 részben, most egy kicsit másról lesz szó. Megpróbálom összegyűjteni a tapasztalataimat, és megosztani, hátha segít majd valakinek egy Balkáni úton.

Nem jártam minden balkáni országban. Az én tapasztalataim Szerbiára, Montenegróra, Albániára, Görögországra és Macedóniára vonatkoznak. Én motorral voltam egy nagyobb csapattal, de sok bringást, és egyedül motorozó motorost is láttam. Ezekbe az országokba, minden gond nélkül beléphetsz személyi igazolvánnyal. Ha autóval vagy motorral mennél, mindenképpen legyen nálad a biztosítótól zöldkártya. Ez nagyon fontos!!!!!

SZERBIA.

Válassz kisebb átkelőt, a Röszkénél mindig nagy a forgalom, tehát sokat kell várni. Motorral előre lehet menni, a szerv nem balhézik miatta, de néhány autós lehet hogy megemlíti anyukádat. Én Ásotthalomnál mentem át Szerbiába, egyedüli utazó voltam, öt percig tartott az ellenőrzés. Tényleg ellenőriznek, nem csak ránéznek a személyidre. Visszafelé Horgos-Röszke felé jöttem autópályán, na ott horror sorok voltak, az autósok órákig várhattak, és a magyar oldal volt a lassabb, minden csomagtartót kinyittattak.

Az autópályán szakaszonként kell fizetni, motorra 27-50 dínárig fizettem, autóra magasabb a díj. Állítólag kaputól kapuig mérnek, ha tolod neki, állj meg egy cigire valahol, mert drága lehet. Minden kijárónál láttam rendőr autót. Az utak olyan "magyarosak". Van ahol tökéletes, van ahol nem annyira, de igazi brutálszart nem láttam.

A vajdasági részen szinte mindenki beszél magyarul, de délen már senki. A fiatalok persze vágják az angolt, de az idősebbek csak szerbül tudnak, meg lehet hogy oroszul. Szerbiában dínár van, ezt könnyen beszereztem a itthon pénzváltókan, de csak 2000-es bankjegyek voltak. Két helyen is! Használhatsz bankkártyát, de jobban szeretik a kp-t. Én csak a szállodai fogyasztást, és egy tankolást fizettem kártyával, a többit cash-ben. 

img_3422_2.JPG

Vajdasági reggeli.

A kaja nagyon jó, főleg sültek (általában krumplival), sajtok, saláta, és az elmaradhatatlan csevap. Az mindig volt, még reggelire is. Nem annyira fűszeresek mint mi, vagy mást használnak, de nekem nagyon ízlett minden. Lehet hogy van más is, de én csak világos sört ittam, a kedvenc a LAV nevű lett. A kávé olaszos, és tudják mi az a "macchiato". Zárt helyen nem láttam bagózást, de azt hallottam, hogy a szerbek simán rágyújtanak a kocsmában. Ja igen, Szerbiában cirill betűt használnak, de azért kiírják nekünk is érthetően a helységneveket.

img_3395_2.JPG

Szeretik a motorosokat, a szembejövők dudálnak, villognak, integetnek. A Vajdaság szép tiszta, rendezett képet mutat. Novi Sad simán lehetne itthon is, forgalmas, nyüzsgő, és a Duna mellett van. Nis már Szerbia közepén, de szintén  teljesen európai képet mutat. A déli rész viszont már "vadabb", rengeteg a vakolatlan ház, és a templomokat mecsetek váltják. Az utak itt kátyúsabbak, az alagutakban nincs világítás. Kevesebb a  kedves Surda, több a zoral arc, a nők meg takarják magukat. Errefelé eszembe jutott a Macskajaj!! 

Összességében, Szerbiáról semmi rosszat nem tudok mondani, az emberek kedvesek, az árak barátiak, a kaja jóó, a fenti rész családiasságát, a lenti rész vadregényessége fűszerezi. TETSZETT!!!

MONTENEGRO.

Itt töltöttem a legkevesebb időt, egy délelőtt alatt átgurultunk rajta. Tulajdonképpen csak a Szerbia-Koszovó-Albánia által körbezárt  háromszöget érintettük. Egyet tankoltunk, euróval kell fizetni, saját pénzük nincs, a kp a nyerő. Ittunk egy kávét, na az nagyon rendben volt, enni nem ettünk, de szerintem hasonló lehet, mint a szerb konyha. A házak itt is vakolatlanok, és már csak mecsetet láttam, az útminőség "magyaros". Ami nagyon szemet szúrt, az a szemét "eltüntetése", egyszerűen beleborítják egy filmbe illő szépségű szakadékba és meggyújtják. Egyébként gyönyörű a környezet, egyenesek pedig csak a városokban vannak. A II-es Golf és a "malac" Passat alkotja az autópark zömét, gondolom azért, mert ezt a végtelenségig lehet javítani. Rengeteg bontó van az út mentén, talán a legtöbb amit útközben láttam. Montenegró a "többetkénelátnibelőle" kategória.

img_3452.JPG

Montenegro-Albánia határátkelő. 

ALBÁNIA.

A legtitokzatosabb ország a Balkánon. 1985-ig még autót sem vezethettek, viszont Enver Hodzsa minden második albánnak építtetett bunkert, ha a gaz kapitalisták ledobják az atomot. Észak Korea lehet most ilyen, mint Albánia volt akkor. A kutya se akart oda menni.

Mostanra viszont minden megváltozott. A bunkerek országából, a Benzek és a benzinkutak országa lett. Tíz autóból hat Mercedes (ők Benz-nek mondják), három, egyéb német márka, és a maradékon osztoznak az olasz és francia autók. Japán vagy koreai autót nem láttam. Rengeteg a benzinkút, főleg saját márkák, a leggyakoribb a KASTRATI. Ahol éppen nincs benzinkút, ott autómosó van, vagy felnibolt. Szeretik az autóikat, csak tiszta rendes kocsikat láttam. Az útjaik nagyon jók, csak nagyon szennyezettek. Rengeteg az olajfolt, a tehénszar, és a ráhordott föld, vagy kavics. Sehol nem kellett fizetni, se autópályán, se a látványutakon. A városokon keresztülmenve, parkolóórákat se láttam, de Tiranában nem jártam, ott lehet hogy más a helyzet. 

arieli_petrol_afer_aramerasit_0.JPG

Fizethetsz euróval, LEK-et adnak vissza. A bankkártyát ne erőltesd, a legtöbb helyen nincs is terminál.

 Albánia csodálatosan szép, az emberek nagyon kedvesek, a csajok nagyon szépek. Finom ételek, jó kávé, de csapvizet ne igyál. Sőt, ha tutira akarsz menni, szénsavast vegyél. A pénzük a LEK, itthon beszerezhetetlen. Az első tankolást euróval fizettem, a kutas korrektül váltott. Albánia olcsó, étteremben főétel plusz három bubis olasz víz, 7 euró volt. Egy négy és egy ötcsillagos szállodában laktam, makulátlan tisztaság, fullra töltött minibár, klíma, zárt parkoló járt minkét helyen. Az esti sörözések is fájdalomhatár alatt voltak árban. Pils típusú söreik vannak, a kávé minősége veri az olaszt!

img_3526_2.JPG

Pohárból nem volt két egyforma.

img_3639_2.JPG

Perfetto!

Én mindössze két koldussal találkoztam, egy kissráccal Beratban, meg egy öregasszonnyal az albán-görög határon. A kiskrapek kapott 40 leket (kb 160 ft), és nagyon jól eldumáltunk. Kiderült, hogy így keres nyáron egy kis zsebpénzt. Jó fej volt, tőle tudom, hogy a Mercedes az náluk csak Benz. Azt olvastam Albániában sok a szemét mindenhol. Lehet, hogy én jártam jobb helyeken, de semmi szembeötlőt nem láttam. Sem a városokban, sem a tengerparton. Oké, nem egy Svájc, de nincsenek szeméthegyek. 

A tengernél ajánlatos valamilyen cipőt használni, nekem nem volt, a talpamat jól szétvágták a kövek. De ezen kívül teljes az összkomfort. Lehet bérelni napernyőt meg ágyakat, rengeteg fagyizó, söröző, kajálda van, én ugyan csak egyben voltam, de a közelsége miatt választottuk, valszeg mind jó. A húst, a krumplit frissen sütötték, és itt ittam végre csapolt albán sört. Pöpec volt.

img_3623_2.JPG

Ilyen egy albán kocsmáros.

Viszont ha vezetsz ott se igyál szeszt, volt balesetem, az az első hogy szondáztatnak. Egyébként korrektül tették a zsaruk dolgukat, és az egyik tudott angolul. A vezetési stílusuk, mondjuk úgy, "érdekes". Ha meg akar előzni valaki, ne vívj, mert mindenképpen meg fog. Minket előztek autópálya leállósávban, szembe forgalomban, és járdán is. Hagyd menni, mert nem adja fel. A városokban újabb, a falvakban öregebb Merciből van több.

Albánia az "idebármikorvisszamennék" kategória. NAGYON TETSZETT!!!

GÖRÖGORSZÁG.

Az északi csücsökben jártunk, a tapasztalataim arra vonatkoznak. (jártam már Görögországban, de csak szigeten, az nagyon más)  Ez a környék nem turista paradicsom. Jót ettünk, de a vendéglős nem villogtatta a mosolyát örömében, hogy beesett egy 15 fős éhes csapat. Pechünkre, itt esett az eső, és nagyon hideg volt. Ezen a részen volt a legpiszkosabb az út az egész Balkánon. A tájék így esőben és eső után, félelmetesen gyönyörű volt, érdemes erre jönni. Itt már értelem szerűen euró van, de semmi más nem utal arra, hogy az Únióban vagy. 

img_3654_1.JPG

Nagyobb várost nem érintettünk, a kisebbekben átlagos forgalom volt, kút itt is van bőven. A benzin itt volt a legdrágább, és a kutas ragaszkodott hozzá, hogy Ő tankoljon, neki is kellett fizetni. A határnál nagy forgalom volt, de itt is előre lehet menni motorral. Ez a rész szintén a "többetkénelátnibelőle" kategória, de azért tetszett.

MACEDÓNIA.

Egy turista központú helyen kezdtem, Ohridban. Volt "szerencsém" megtapasztalni a macedón mentőszállítást, és kórházi vizsgálatot. Mindkettő jelesre vizsgázott. A mentő gyakorlatilag 5 perc alatt megjött, a kórházban pedig 5 percet kellett várni. Minden lepukkant, de tiszta és jól működő volt. A röntgengép talán a 60-as években készült. Eurót kértek, helyi pénzt, macedón denárt adtak vissza. Azt el kell költeni, mert itthon nem tudod eladni. De venni se lehet, legalábbis nekem nem sikerült. Csupa kedves emberrel találkoztam, és ez akkor is így van, ha "sorozatgyilkos" kinézete van az illetőnek. Segítőkészek, nem akartak lehúzni (még a taxis sem), mindenre megoldást keresnek, nem szabályokra hivatkoznak. A kaja a szállodában "európai" volt, de finom, a sör iható, a kávé jó.

Mentünk autópályán kb 100 kilométert, ezalatt háromszor fizettünk, kapus rendszer van. A vidék itt nagyon vidék, egy nagyobb városon mentünk keresztül, az olyan volt, mint mondjuk Kőbánya a 80-as években. Csak templomok helyett mecsetekkel. Ez a rész nagyon "balkáni", de természeti szépség errefelé is megdöbbentő.

2018-07-18.png

img_3677.JPG

Gojko Mitics biztosan sokat forgatott errefelé. Az egykori Jugoszlávia, elképesztően nagy és csodálatos volt!!

A szemét kérdést ők is útmenti égetéssel oldják meg. Hatalmas füstölgő szemétkupacok mellett jöttem el nagyon hosszan. Az útminőség itt a legrosszabb, és a hegyek között nagyon hideg volt, 10-12 fok. De egy tóparti nyaralást biztos nem utasítanék vissza, végül is Macedónia volt olyan, mint amilyennek Albániát gondoltam. TETSZETT!!!

Összefoglalva, nekem nagyon kellemes csalódás volt a Balkán. Rengeteg gyönyörű látványút van, ami ingyenes. Nagy tempót itt sem tudsz menni, nem azért mert mindenhol mérnek mint Svájcban, hanem mert csúsznak az utak az olajtól, tehénszartól, kavicsoktól. Bármelyik hajtűkanyarban állhat egy tehéncsorda, vagy birka, vagy kutya. Ha nem félsz tőlük, ők sem bántanak, de óvatosnak kell lenni. A kaja jó és olcsó, olcsóbb mint itthon. Az emberek segítőkészek, kedvesek. A szállodák tiszták, jól felszereltek. Nincs turista dömping (még), nem taposnak le a koreaiak. A tenger meleg, a sör hideg. Én Balkán Fanatik lettem, és Albánia a koronaékszer!!

Nem tudok olyan okot, amiért ne menj, ha gondolkodsz rajta, indulj hamar, A BALKÁN KIRÁLY!!!!

 

A Mágus.

 Képgaléria:

img_3559.JPG

Berat.img_3566_2.JPG

A Berati haverom.

img_3599_2.JPG

Az albán sörök jók.

img_3602.JPG

Azért már jönnek a gazdagok is.

img_3606_2.PNG

Albán "nyugger".

img_3622_1.JPG

Saranda beach.

img_e3479.JPG

Ide bármikor!!!!!!!!!

 

 

Szerbia Albánia Macedonia Montenegro Balkán

2018\07\14

Triumph Bonneville T 120 teszt.

James Bond is ilyennel motorozik. (amikor épp nem a világot menti meg)

Steve Mcqueen, Marlon Brando. Ez a két név szinte összeforrt a Triumph márkával, mindig őket emlegetik. Pedig Pierce Brosnan, Daniel Crage, Richard Gere, Clint Estwood, vagy Tom Cruise is szívesen gurul a brit márkával. Pont én ne próbálnám ki??

daniel_crage.jpg

A teszthez hozzájárultak az olaszok is, mert egy 500-as ABARTH révén ismerkedtem meg Norbival, aki egyből igent mondott, mikor megkérdeztem: "tudsz adni tesztmotort?" Választhattam volna mást is, de ez az igazi vintage modell nagyon bizgatott. A tesztalany gyakorlatilag zsír új volt, 400 km-el kaptam meg. A tankon ott volt az instrukció a bejáratáshoz, ez jópofa ötlet, illik a régimódi stílushoz. És ez még csak a kezdet...

img_3771.JPG

Be is tartottam, de igazából 4000 fölé nem is kell forgatni.

Szombaton a Bestiával mentem érte, maga a szalon is nagyon old school. Mikor Norbi kitolta a lakkfekete T 120-ast, egyből tudtam hogy jól fogok szórakozni. Túl sok instrukció nem volt, extraként a markolatfűtés és a menü gomb volt a bal konzolon, és egy üzemmódváltó a jobb oldalon. Pöcc-röff indult, ilyen hangot talán még sosem hallottam. Teljesen más mint a V2, ráadásul nem is kicsi, 1200-es. Alacsony, de nem annyira mint mondjuk az Indian volt, olyan jó kényelmes. Kuplung, egyes, valami egész furcsa po-po-po-po jött ki a két kipuból, és már a sarkon is voltam.

img_3751.JPG

Pont mint egy gyönyörűen restaurált, pedig vadi új.

Köze nincs semminek amit eddig vezettem, ehhez motorblokkhoz. Ez a böhöm sorkettő, annyira más mint a V2 vagy a boxer, hogy nem is lehet hozzájuk hasonlítani. 105 nm a nyomaték (az enyém 100), de nagyon máshogy adja le. Nem lehet vele hatodikban 50-el csorogni a városban, a hármas a maximum. Elég is lenne egy négygangos váltó, de az meg eladhatatlanná tenné. Végül is van két plusz gang, én a Hondába elfogadnám. A kuplung vajpuha, a váltó meg istencsászár. Mint egy kapcsoló, ha már most ennyire jó, milyen lesz bejáratás után?? A fokozatok elképesztően hosszúak, kicsit olyan mint a turbódízel autóké. A futóművet fejlesztő mérnök pesti lehetett, mert nagyon kellemesen kirugózza a huplikat. A fék tökéletesen elegendő, jól is adagolható, de itt van az egyetlen nem tetsző dolog, az első féktárcsa! Egyszerűen túl modernkedő, egy ennyire régimódi motorra. Az egyetlen részlet, ami (nekem) utólagosnak tűnik.

Hazafelé minden lámpánál annyian néztek meg, mint még soha. És ez a teszt alatt végig így volt. Kerestem megfelelő épületeket háttérnek, valami csak összejött.

img_3753_2.JPG

Dévai utca.

img_3763.JPG

Miss Marple háza előtt.

img_3755_2.JPG

Na jó ez nem retró, de lokálpatrióta vagyok.

Otthon alaposan megnéztem, és rengeteg apró geget találtam. Úgy helyezték el a kis brit zászlós T betűket, hogy rögtön kiszúrod, de nem tolakodó, és főleg, nem sok. (azt hittem, ezt csak digók tudják jól csinálni, de az angolok is) A lecsavarható tanksapkától beájultam, a nagysztender pont olyan könnyen működik, mint amennyire elrejtették. Szinte csak a pedál látszik, erőlködés nélkül felhúzható rá. A blokk egyszerűen szép! Az öntvények, a megmunkálás, az eredetire megszólalásig hajazó forma, mind-mind csillagos 5-ös. A kipufogóról nekem pálinkásüveg jutott eszembe. Annyira autentikusan eredeti volt, hogy még az olaj is folyt a blokkból, rá a kipufogóra, megvolt a régi motorokhoz tartozó égett olajszag is. Átjött Árpi a szomszédból, nézegette Ő is, aztán megmondta a tutit: "szép, szép, de pályázni nem lehet vele". Na, azt tényleg nem.

img_3773.JPG

Letörölgettem, többé nem jött elő. Valamilyen konzerváló anyag lehetett. 

img_3764.JPG

Fizetés emelést, a blokk designernek!!

img_3774.JPG

A lambda szondát jól elrejtették.

img_3766.JPG

Kerek, izzós lámpa, de ledes menetfény. Tetszik.

Másnap reggel elindultam, a már megszokottnak mondható Tardosi kanyarnak, ezen a szakaszon mindenféle szituációt ki tudok próbálni. A Megyeri hídon végigkapcsoltam a fokozatokat, 6.-ban 100-nál 3000-et forgott. Egyébként 3000 és 4000 között a legjobb vele motorozni. Teljesítette a Dobogókői kanyarokat, de semmiképpen sem kanyarvadász! Azt nem mondom, hogy birkózógép, de kicsit kelletlen a tempósabb fordulókban. Dobogókő és Esztergom között olyan hideg volt, hogy teszteltem a kesztyűfűtést. (júliusban, beszarok!!!) Két állású, pik-pak felmelegszik, tetszett. Ami viszont nem tetszett, az a gázreakció volt. Elektromos a gázkar, és érezhető késéssel reagált a kézmozdulatra. Ez, a sűrűn váltott kanyarokban nagyon idegesítő volt. Oké, hogy régimódi, de ennyire nem kéne dolgoztatni a pilótát, ilyen erővel lehetne szívató, meg előgyújtás állító kar is a kormányon. Meg lehet szokni, de kellemetlen. Aztán találtam megoldást, az üzemmód kapcsolót ROAD állásból,  RAIN állásba tettem. Ez a két program van, és a RAIN sokkal puhábban kezeli a gázt. Viszont minden indításnál automatikusan ROAD-ba kapcsol. De még nagyon bejáratós, ez lehet, hogy változik.

img_3785_2.JPG

Még fokozat jelző is van!! Bal kijelző, bal felső sarok. Kicsi, de van. Ami fémnek látszik, az fém is.

img_3783_2.JPG

Ennél szebben elhelyezett markolatfűtés kapcsolót még nem láttam. Az i gombbal lehet lapozni a menüben.

A Granáriumnál álltam meg fotózni, azért már jól esett egy kis pihenő. Az ülés nagyon kényelmes, de a kormány lehetne pár centivel magasabb. Persze, nem túra motor, de ha ilyet vennék, biztos megemelném. A sok fém miatt, még a kihűlő motorblokk pattogása is "originális" volt. (városban egyébként mindig ment a hűtő ventilátor)

2018_0708_101403_005_2.JPG

Letöltöttem egy appot a kamerához, tudom kezelni telefonnal.

img_3780_1.JPG

Akár Anglia is lehetne. Tardos határa.

Az ebédhez még korán volt, úgyhogy most elporoltam a Kemencés előtt, és úgy döntöttem felfedezem a Süttői utat. Nagyon kellemes kanyargó volna, ha nem lenne ennyire szar az útminőség. A T 120 puha futóműve még éppen-hogy, de mondjuk a Bestián vért izzadnék. Endurósoknak kiváló.

img_3781_2.JPG

Egy Mini jobb lett volna, de azért ez is elég retró.

Süttő felől a 10-es  út felé indultam, kíváncsi voltam egy normál országúti menetre. Itt is a negyedik, vagy max az ötödik játszik, a hatodikra nincs szükség, csak talán autópályán. Az is nagyon jó ebben a bringában, hogy mindenki a barátod lesz. (na jó, a krosszosok és a speedesek nem) Simán befogad a chopperes, a nakedes, a túrázós, a nagyrobogós kaszt, mert ez olyan "mindenkiszereti" motor.

Nem nagyon előzgettem, valahogy lenyugszol rajta. Ezt a stílust nevezném  én cruiser-nek. Tök lazán 80-100 körül gurigáztam, és baromira nem érdekelt ha megelőzött valaki. A Bestián már viszketett volna a seggem, de ez a motor nem késztet száguldásra. A szélvédelem egyébként nulla, még egy nakedhoz képest is, szóval nincs repesztés. De azt éreztem, ha megküldeném, menne rendesen. De nem siettem sehová, viszont Pilisvörösváron Emilnél, megálltam egy sütire, meg vittem haza is, azért volt nálam az a csúnya tanktáska.

img_3782.JPG

Ha erre jársz, ne hagyd ki.

Innen már hazafelé mentem, de nem a Megyeri hídon, hanem a városon át. Ez a tökéletes közege, a város. Keskeny, tehát simán elmegy a sorok között, mindenki tátott szájjal bámulja, és a cityben elég egy nyitott sisak, egy jó szemüveggel. A Bonneville nem a száguldásról szól, hanem a stílusos helyváltoztatásról.

Ez a motor az én korosztályom motorja, ennél nem gáz az ősz szakáll, és minden vén pöcsnek a gyerekkori nyálcsorgatás jut eszébe. Hogy ilyenre vágytunk, de még az MZ-re is várólista volt. És most itt van, nem olcsó, de nem is elérhetetlen. Ez a példány 4.2 milla, de van olcsóbb Bonneville is. (nézzetek körül a Triumph oldalán)

http://www.triumphbudapest.hu/all-new-bonneville-120/

Az átlagfogyasztás 5.2-re jött ki, szerintem parádés egy bejáratós motortól. 80 lóerős, 225 kiló, semmilyen kihívás nincs a terelgetésében. Egy-egy Aggtelek simán belefér, de egy hozzám hasonló hülye, biztos nekivágna vele a Glocknernek is. Hátra remekül elfér egy zsák, és a majrévashoz faszán lehet rögzíteni. A magasabb kormányon kívül nem tennék rá semmit, így tökéletes. Ja de, még a két tükörből nagyobbat, a gyári csak kresz tartozék.

Ez a motor egy igazi stílusbajnok, ha Bondnak jó, Neked is jó!!!! Kéne!!!!

Mindenkit hazavárnak, sziasztok: a Mágus

Képgaléria:

pierce.jpg

2018-07-10.png

img_3786.PNG

img_3757.JPG

2018_0708_101244_002_2.JPG

img_3772.JPG

 

 

 

 

 

 

triumph bonneville t 120 teszt triumph budapest

2018\07\11

Albánia és a Balkán legjava. 6.

Ezt a túrát semmi sem fogja űberelni. Hazafelé.

Hatodik nap, Ohrid Macedónia-Nis Szerbia

Az éjszakát kevés alvással töltöttem, de egy barátom azt szokta mondani: „aki sokat alszik, keveset él!”. Azért egy-két óra biztos összejött, de ha mocorogtam, mindig leestek rólam a hűtő üvegek. Hajnalban már nagyban pakolásztam, az öltözéssel nem ment el sok idő. Lementem láncot fújni, de már is más javában dolgozott. Csak most tudtam meg, hogy az egyik FJR este feldőlt a parkolóban, és letört róla a gyári hátsó doboz, azt próbálták vissza kendácsolni. Mondom, fekete szombat volt.

Kicsit terminátoros volt a mozgásom, reggelre ott is fájt, ahol este még nem. De sikeresen felkötöttem a táskát hátra, aztán mentem reggelizni. Itt is remek volt a kaja, jól belaktam, hogy legyen energia bőven, egy laza 460 km volt a napi adag. Dóri, Csabi és a többiek is érdeklődtek, hogy hogy vagyok, de egy Kataflánnal egész panaszmentes voltam. Tündér Dóri rögtön felajánlotta, hogy szívesen hozza a vasat, ha nem tudok vezetni, engem meg fuvaroz a párja. Akinek biztos nem az volt a leghőbb vágya, hogy egy széplány helyett egy pocakos öregembert vigyen. De tényleg nem éreztem, hogy gáz lenne, abban maradtunk, hogy szólok ha nagy a baj.

img_3676.JPG

Eligazítás.

A recepción már egy másik portás volt, a sok denárral fizettem az esti pia kört, meg a minibárt. Segített kiszámolni, hogy kb mennyi lesz a benzin meg az útdíj, kellett még macedón pénz. Nagyon aranyos volt (csajszi), mert az 50 eurósból csak 20-at váltottam, de 30-at euróban adott vissza. Szuper.

Árpi visszahelyezett a „Csiga” csapatba, de kicsit se bántam. Beálltam Dóriék mögé, Csabi meg én mögém, Ő volt a záró. Hűvös, de tiszta idő volt mikor indultunk, először egy gyorsforgalmi szakasz következett, aztán autópálya. Szakaszonként kell fizetni, a kb 100 kilométeren vagy háromszor. A tankolás után még egy doboz macedón Marlboróra is maradt zsé. Utána mentünk a hegyek közé.

img_3677.JPG

Macedónia eléggé elmaradottnak tűnt, az a pár település nagyon lepusztult volt amin átmentünk. A szemetet Ők is égetik az út mentén, Albániában nem láttam ilyet. Az utakon itt volt a legtöbb kátyú az egész Balkánon. Az Ohridi tó kiemelt övezet, az patent volt, de a többi részen látszott a szegénység. Ahogy mentünk egyre feljebb, úgy lett egyre hidegebb, a végén már kifejezetten fáztam. Csak az vigasztalt, hogy így folyamatosan „jegeltem” a sérült részeket. Jó magasan egy kis faluban megálltunk egy kávéra, a gyors csapat pont akkor indult. Itt nagy termetű kutyák „koldultak”, ez a kutya kérdés is érdekes a Balkánon. Nem félnek, nem is agresszívek, de a méretek országonként változnak, itt nagytestű ebek voltak. Az ivó ahová betódultunk, simán szerepelhetett volna bármelyik Bud Spencer-Terrence Hill filmben, de a kávé tökéletes volt.

2018-07-07_6.png

 img_3681_2.JPG

2018-07-05.png

2018-07-07_8.png

Indulás előtt az egyik BMW borult fel, de szerencsére komoly káresemény nem történt. A balkánon a bukósisak mellé jól jön a bukócső is.

A macedón-szerb határon akkora sor volt, hogy ha nem mentünk volna előre, talán estig ott álltunk volna. Sok motoros volt, de pár „renitens” autóson kívül nem nagyon hőbörögtek a "tolakodásunk" miatt. 10 perc alatt Szerbiában voltunk. A határ után egy gyorsforgalmi szakasz jött, amit nem bántam, mert most minden kanyarban potenciális ellenséget láttam. De nemsokára Sanyi megint bevitt minket az „erdőbe”, csodálatos tájakon motoroztunk, de egy jó hosszú szakaszon (tízkilométereken át), úszott az út az olajban. Mindenki csúszkált előttem, én rendesen be voltam kulázva. Aztán végre lefordult a csík, de a majré megmaradt. Perecelés után nálam nehezen jön vissza a bizalom.

Egy kisvárosban megálltunk ebédelni. Sanyi szerbül rendelte meg a kaját, érdekes volt hallani a magyar után, a másik „anyanyelvén” beszélni. A Balkánon mindenhol jókat ettem, de nálam ez volt a number one. Pedig hasonló vegyes grilltál volt mint eddig (plusz sajtok, saláták), de ez valami nagyon finom volt. Nagyon belaktam, egy kicsi szundi jól jött volna, de indultunk tovább, Nis még messze volt, Sanyi bevallása szerint 140 km.

img_3683_2.JPG

Nagyon király szakasz következet. Itt láttam először bőrruhás speed és naked motorosokat, jó sokan jöttek szembe, de csak szembe. Ez tényleg igazi térdkoptatós szerpentin volt, és nagyon hosszú. A fáradságot és a majrét, csak a benzin elfogyása tudta volna űberelni, már bőven 250 km körül járt a számláló (minden tankolásnál nullázom). De Sanyi olyan tempót diktált, hogy esélyem se volt előremenni és szólni neki. Sodródtam. Csabi mögöttem volt, majdcsak lesz valahogy. Végül 287 km után tankoltunk Nis-ben, 15 litert, legalább azt is tudom már mennyit bír ki, mert az óra régen nullát jelzett.

2018-07-07_5.png

Nis nagy város, Tescoval, mekivel, reptérrel. A hotel egy domboldalon van, csupa kertes ház között. (Jó nagy komplexum, biztos nagyon szeretik a helyiek, mikor a szűk utcákban hatalmas buszok forgolódnak.)

img_3687.JPG

img_3691.JPG

 

Jó volt megérkezni, ez volt a legfárasztóbb napom. Megkaptam a kulcsot, szó szerint felmásztam a szobába, és egy fél órát csak feküdtem az ágyon. Aztán vissza, lemálházás, láncfújás, és csak utána jöhetett a fürdés. Utána felhívtam az én Drágámat (aki halálra aggódta magát egész nap), kényelmesen elszívtam egy cigit, és lementem.

A teraszon már nagy élet volt, itt újabb szerb sört próbáltam, ez volt a leggyengébb a túra alatt. Sanyi mellé kerültem, végre tudtunk beszélgetni kicsit. Úgyis mint két motoros, meg úgyis mint két szerelő. Nagyon közvetlen,  JÓ ember, nagybetűvel!!

Rántotthús volt a menü, igazi unikum a csevapok tengerében. Nem volt egy osztrák wienersniczel minőség, de nagyon élveztem hogy „hazait” ehetek. Kaja után Árpi összefoglalta a túrát, elmondása szerint ez neki is emlékezetes marad. Én is „beszédet” mondtam, megköszöntem mindenkinek az önzetlen segítséget, a bajban derül ki hogy igaz a mondás: A MOTOROSOK JÓ EMBEREK!!!! Kértem még egy sört, és a bagós brigáddal kimentem a teraszra. Atyával megvitattuk melyikünknek hol fáj jobban, átbeszéltük ezt a fantasztikus hetet, jókat vigyorogtunk. Aztán Csabival vitattuk meg a világ dolgait, még egy cigi, és mentem szunyálni, ez tényleg fárasztó nap volt.

 

Hetedik nap, Nis Szerbia-Magyarország Dunakeszi.

Nagyon jót aludtam. Reggeli 7-től, tehát 6-kor összepakoltam, levittem a pakkot, lerendeztem a fogyasztást, háromnegyedkor már az étterem ajtajában toporogtam. Miki a másik nakedes már ott volt, így tudunk dumálni pár szót. Ő 59 évesen Speed Triple-vel tolta, legalább megnyugodtam, hogy nem csak én vagyok hülye. Ketten vagyunk, mert Ő és én gondoltuk úgy, hogy egy túrázásra kevéssé alkalmas motorral csinálunk „interkontinentális” túrákat. Két üde színfolt, avagy két vén pöcs a GS-ek tengerében.

Befutott Ádám is, aki egy Crossrunnerrel motorozott. Ádám csendes pali, de ha megszólal okosat mond. Komoly szerb tömeg szorított minket egyre hátrább a kajától, túlerőben voltak. Na jön Ádám, és csendesen azt mondja: „azon a táblán az áll, hogy a motorosok a különteremben reggeliznek”. Baszki, és tényleg ott egy Motoavanturás tábla. Ó kérem, kánaán volt, egy külön terem telis-teli finomságokkal. Utoljára jól bereggeliztem, Csabi egy darab papírra leíratta mindenkivel a nevét, motortípusát (ha nevekre nem is, de a motorokra mindenki emlékszik), email, telefon. (Ádám azóta csinált egy tárhelyet a „Csiga” csapatnak) Erre a napra két opció volt. Szerbiai, kanyargás, vagy egyenesen haza. Én az utóbbit válsztottam, így „csak” 640 km volt hazáig. Dóriék, Atyáék, és még páran döntöttek a rövidebb út mellett.

Készült pár közös szelfi, aztán mi elsőnek indultunk. Az autópálya kapuig együtt mentünk, de még induláskor szóltam, hogy menjenek nyugodtan nagyobb tempóval, én nem akartam repeszteni. 

Szerencsére nem volt nagy forgalom, én is és a vas is bírtuk a 130-as utazót. Szerbiában kapus rendszer van, szakaszonként kell fizetni, 30-50 dínárt. Szépen haladtam, eltévedni nem lehet, Belgrád felé kellett menni. A sztráda jó minőségű, talán kétszer volt szűkítés, de a kis forgalom miatt nem igazán vesztettem időt. Szépen ledaráltam az első adagot, Belgrád előtt tankoltam. 

Belgrád nagy város, és a kétsávos út gyakorlatilag keresztül szeli. Sajnos a kamera bekrepált, nem filmezett, csak fotózni tudtam. Csupa modern épületet láttam, meg nagy lakótelepeket, óriási és nagyon tempós forgalommal.

belgrad.jpg

A leglátványosabb tornyok. Vajon ez megmenekült az amerikai bombázáskor, vagy utána készült???

Már írták a táblák Budapestet! Szép idő volt, azt nagyon bírtam, hogy nem kell esőruha. Újvidéknél tankoltam, itt már a shopos lány tudott magyarul. Kérdezte honnan, mondom: Albánia! Ez tetszett neki, rögtön mondta, hogy Ő is motorozik, egy MP 3-at hajt. Ittam kávét, megtudtam, hogy az utolsó kapunál 27 dínárt kell majd fizetni, úgyhogy a maradékon vettem szerb csokit, mégse jöhetek haza üres kézzel.

img_3696_2.JPG

Vip parkoló.

A következő megálló a határ volt, a szerb oldallal végezetem 3 perc alatt, aztán egy kis kanyargás után megláttam a magyar oldalt. URAM IRGALMAZZ!!! Kismillió autó, sok busz, még köztük előrejutni se volt egyszerű. De sikerült, mondjuk így is lassabb volt mint odaát. Minden kocsiba benéztek és kinyittatták a csomagtartókat is. Nálam nem volt egy migráns se, tehát gyorsan végeztünk. (meg kell mondjam, hogy az egész túra alatt egyetlen egyet se láttam, vagy elfogytak, vagy másfelé mennek, de a Balkán túra migráns mentes volt)

Kecskemét körül tankoltam, és innen már telefonáltam, hogy hamarosan érkezem. Jött egy hosszú terelés, a forgalom is lassult, de azért szépen haladtam hazafelé. Ráfordultam az M0-ra, az már szinte a célegyenes. Tudtam, hogy az M2 még motorral is halál, ezért lecsapattam Fót felé, onnan az Alagi Majort választottam. Lefordultam egy mellékútra, pisi, cigi, hogy mégse azzal kezdjem ha megérkezem, hogy rohanok a klotyóra. Adtam magamnak 10 kényelmes percet, kicsit rápihentem az érkezésre, jól is esett. Sisak vissza, innen már csak 5 perc volt hazáig, 16 órakor csaptam ki a sztendert a garázs előtt, jó volt megérkezni. A Drága feleségem meg a Drága kiskutyám egyszerre borult a nyakamba, és ugrált a csizmámon., Apa megjött! 

Elképesztően kalandos, élményekkel teli hét volt mögöttem, azt kell mondjam ez volt Életem Túrája. Ezt az utat kértem a feleségemtől a 60. szülinapomra, sosem fogom elfelejteni, csodálatos ajándék volt!!! Hihetetlen tájakon, hihetetlen élményeket kaptam, csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róla. Nagyon sok kedves emberrel találkoztam, akik mikor baj volt, csillagos 5-re vizsgáztak emberségből, mégegyszer KÖSZÖNÖM!!!!!

A Balkán szuper hely, szerintem mindenkinek látni kell, de minél hamarabb, mert sacc 10 év múlva olyan lesz mint a nyugat, gyorsan fejlődnek.  Az emberek kedvesek, segítőkészek, a táj, a hegyek, a tenger, gyönyörű! Finom ételek, hideg sörök, és JÓ a kávé!!! 2975 kilométert menetem kaputól kapuig, komolyan, még a sztrádát is élveztem. Ne legyenek előítéletek, senki nem akart levenni, meglopni, becsapni, én csak csupaszív emberekkel találkoztam. Lehet hogy csak szerencsém volt, de szerintem a BALKÁN SZUPER!!!!!! 

Üdv Mindenkinek, Téged is hazavárnak, sziasztok: a Mágus

 U.I.: a moci elkészült, és az itthoni dokik is azt mondták: NO PROBLEM!!!!

Képgaléria:

img_3694_2.JPG

Tündér Dóri

img_3695_2.JPG

Rokker Csabi

2018-07-05_1.png

Három Miki egy képen. Miki a Tolmács, Miki a Triplás, Miki az Atya.

img_3619_2.PNG

Nem egyszerű az albán nyelv.

s10c0041.JPG

img_3705_2.JPG

2018-07-01_2.png

2018-07-01_4.png

2018-07-04_1.png

2018-07-11_4.png

2018-07-06_10.png

2018-07-11_5.png

 

 

motorostúra CB 1000 R Motorstúra Albániába Motorostúra a Balkánon

2018\07\09

Albánia és a Balkán legjava. 5.

Egy nehéz nap éjszakája.

Van amikor kiadja, a legtöbbször kiadja, de ez most nem adta ki. Jó sokszor visszanéztem a filmet, sőt egy igazi profival, a RILI vezetőjével Fiedor Ferencel is megnézettem. Valószínűleg egy aszfalt gyűrődés dobta meg az első kereket, és átsodródtam a másik oldalra. Az első kocsit azért sikerült kikerülni, mert a másodikat néztem, de arról a kiba Corsáról már nem tudtam levenni a tekintetem. „Oda mész ahová nézel!” Minden Safety gyakorlón elmondják 20-szor. Én is tudom. De ez nem adta ki, akkor sem. Szerencsére a sebesség nem volt nagy, valamit próbáltam korrigálni az utolsó tizedmásodpercben, ezért a bal elejét kaptam el, ott elég sok a műanyag.

img_3666.JPG

Dolgozik a rend őre.

Én átrepültem a motor felett, a jobb tükör megütötte a mellkasomat, és a jobb vállamra érkeztem. A haláltól nem félek, de a tolószéktől nagyon, egyből felálltam és mozgattam mindenemet, hogy működök-e. Minden tagom megvolt, de vállam és a mellkasom nagyon fájt. Úgy gondoltam nincs törés, de egy vállficam, vagy egy jó kis szalag szakadás kinézett. Levettem a sisakot, akkor látom ám, hogy a mögöttem jövő bömös is fekszik. A Corsás is kiugrott a kocsiból, és mondta a magáét albánul. (A kocsi görög volt, tehát uniós, de a sofőr albán, így talán a biztosító nem kötekszik sokat.) Nem akarta engedni, hogy felállítsuk a motorokat, amíg ki nem jönnek a rendőrök. De így pont elzártuk az egész hágót, csak felemeltük a vasakat és letoltuk az út szélére, a zsaruk nem is csináltak ügyet belőle.

És most egy kicsit megint az albánokról. Megállt egy furgon, kiszállt belőle egy olyan faszi, akitől biztos nem akarnék használt autót venni. Kinyitja a hátúját (jogurtokat szállított), kivesz két flakont, és jön oda hogy igyam meg, közben azt kérdezi: „you all right?”!!! A másikat a Corsásnak adta, Őt albánul kérdezte, hogy minden rendben van-e? A rendőrök megérkeztek egy kb 92-es évjáratú Poloval, első kérdés szintén „you all right?”, aztán hívjon-e mentőt (nem).

2018-07-08_1.png

Inkább a Corsa, mint ez a kamion!!!

Amíg vártuk a zsarukat, Visszajött Árpi és a csapat eleje, Cukor egyből belém diktált két Flectort. Aztán megnéztük mi történt a vassal, a sárhányó eltört, a felnin lett egy „frutti”, a bukógomba megsérült, de meghozta az árát, megvédte a blokkot és a tankot. Olaj nem folyt, gumi nem engedett le, egész jónak tűnt a helyzet, pöc-röff indult. Az egyik társunk már gorilla tape-val ragasztotta a sárvédőt, valaki más a tükröt rögzítette, hozták a cigimet, összeszedték a holmimat, és a Corsában ülő kisfiúnak is adott valaki egy csokit, meg mogyorót. MINDENKINEK KÖSZÖNÖM!!! A zsaruk megszondáztattak, mutatták, hogy nulla. Árpi és Cukor tolmácsolásával meséltem el a sztorit, lerajzolták, elkérték a zöldkártyát, leíratták velem, hogy mi történt (magyarul), telefonnal fotóztak, frappánsan gyorsan ment minden. Sajnálattal közölte, hogy meg kell büntessen 15 euróra, mert átmentem a másik sávba, természetesen kaptam róla papírt is. A Corsában hárman ültek, szerencsére nem sérült meg senki, és az autó is a saját lábán ment tovább.

2018-07-08.png

A joghurtos ember.

Befutott a „Csiga” csapat is, teljes volt a létszám. A Flector sokat segített, de nem tudtam mekkora a baj, meg kellett oldani, hogy én is és a motor is eljusson a szállásra. Árpi és Sanyi nagyban sakkoztak, hogy ki hogyan jöjjön vissza értem és a motoromért. És akkor beugrott a megoldás. Dóri. Dóri utas volt, de már jogsival a zsebében. Többször mondta, hogy mennyire tetszik neki a motorom, de mégse kéne mindjárt egy 1000-el kezdenie. Dórit kértem meg, hogy hozza a szállásig a vasat, én meg felülök Árpi mögé. Először megijedt a feladattól, de hamar sikerül rábeszélnem.

Lepacsiztunk a rendőrökkel és a Corsással, persze sok „sorry-t” mondtam neki.  Dóri felült a Hondára, én Árpi mögé a bömösre, és nekivágtunk a maradék távnak. Nem voltam 100-as, de a helyzethez képest egész jól tartottam magam. Pár perc alatt elértük a határt, gond nélkül átjutottunk. Dórinak fülég ért a szája a sisak alatt, „ez naggyon jóóó!!!” Igyekeztem fejben összerakni a rám váró feladatokat, azzal tisztában voltam, hogy hosszú éjszakám lesz.

img_3672.JPG

Dóri a macedón határon. "Tökös" csajszi!!!

A hotel Ohridban volt, a tó mellett. Elég meredek volt felhajtó, de sikerült egészen a bejárat elé parkolni. Árpi elmondta a portásnak, hogy mi történt, a pacák elsőként odaadta a kulcsomat, látszott hogy tényleg nagyon segítene bármiben. Dóriék felhozták a cuccaimat, a hátsó táska legmélyén volt a biztosítási papírom. Árpi azt mondta, első dolgom legyen beszélni velük, mert orvosnak mindenképpen látnia kell. Ezzel én sem vitatkozhattam, Flector ide vagy oda, piszkosul fájt a mellem és a vállam.

Nohát Macedóniából, nem lehetett felhívni a biztosítót, Árpi is próbálta a saját telójáról, de neki sem sikerült. Nem volt mit tenni, felhívtam a feleségemet, elmondtam a szitut, és kértem, hogy hívja fel otthonról a biztosítót, azok meg hívjanak vissza. Kb 10 perc alatt jött a visszahívás, vázoltam, hogy mi történt, és tanácsot kértem, hogyan tovább. Az ügyintéző muci nagyon segítőkész volt, azt javasolta hívjak mentőt és vitessem magam kórházba kivizsgálásra. Ok, papírok, pénztárca zsebbe, lementem a portára, ahol a segítőkész portás azonnal intézkedett. Árpi azt mondta, gyorsan letussol, mire itt a mentő, Ő is itt lesz. Na a mentő 5 perc alatt megjött, Árpi még sehol, hívtuk a szobáját, de még a tus alatt állt. Miklós az „elsőtúrás”, éppen ment volna vacsorázni, de azonnal lecsaptam rá, „Te gyere velem, tudsz több nyelven!!!” Hát jó, mondta, és jött. A mentősnek elmondta mi történt, az a szokásos „no problem” felkiáltással bezsuppolt minket a mentőbe, ami egy legalább 25 éves Fiat Ducato volt, és már száguldottunk is.

Jó sokat mentünk, Miklóssal épp azon elmélkedtünk haza jutunk-e valaha, persze megint a Balkáni előítéletek. Egy örökkévalóságig tartott az út, ki nem láttunk, de egyszer csak megállt a kocsi. A mentős közölte, hogy 20 euró lesz ez a fuvar, ha a kórházban végeztünk, menjünk vissza a mentőállomásra fizetni.

A kórház igazi lepukkant barakk féle hely volt, de csak mi voltunk egyedül, pedig felkészültem a tömegre. Mentünk, mentünk, egyszer csak egy irodához értünk, ahol egy idősebb nő ücsörgött egyedül. Miklós megpróbálkozott az angollal a némettel, és a franciával, de az csak legyintett, és elvette azt a papírt amit a mentős adott. Nem volt kapkodás, de öt perc múlva jött egy baltás gyilkos kinézésű doki és intett hogy menjek. Beállított a röntgenbe, megcsinálta a felvételt, amit újabb öt perc múlva a kezembe nyomott, és visszaküldött az adminisztrátorhoz. Az bólintott, és mondta hogy kint várjunk. Illetve mondott valamit és ki mutatott a folyosóra. Miklós közben csendben megjegyezte, lehet hogy Ő éhen fog halni.

Megint nem telt el több idő mint öt perc, jött egy arab kinézetű doki, és beinvitált a vizsgálóba. Megnézte a röntgent, felemelte a kezem, mutatta, hogy tartsam a tenyerem, azt hittem pacsi lesz. De nem, jól bele boxolt. „Hülye vagy baszki???” „no problem, no problem!!!” Ezt megcsinálta még egyszer, vagy szadista volt, vagy visszaugrasztotta a vállam a helyére. Nincs törés, csak zúzódás. „Motorozhatok hazáig 1100 kilométert?” „Yes, no problem” Hittem is meg nem is, de mégiscsak Ő az orvos, és igazából ezt akartam hallani. Mikor megtudta hogy magyarok vagyunk, még meg is ölelt minket, aztán kiszólt a mucusnak, hogy vegyen le tőlem 35 eurót. Mielőtt elment volna, megkértük, hogy hívjon egy taxit, hiszen fogalmunk sem volt, hol vagyunk. Azt mondta OK, és elment. Macedóniában mindenért eurót kérnek, de macedón denárban adnak vissza. Nekem csak 50 eurósaim voltak, tehát a maradék 15 euróért kaptam vissza 1200 denárt. Csinált számlát, kaptam zárójelentést, és elindultunk kifelé. A doki a portán dohányzott, és mondta, mindjárt jön a taxi. Megint 5 perc telt el, és már meg is érkezett egy jó kis 124-es merga, valamilyen helyi tecnhót bömböltetve. A taxis olyan volt mint Danny Trejo, de elképesztően jól beszélte az amerikai angolt. Miklós elmagyarázta, hogy vissza szeretnénk jutni a szállodába, de előtte még meg kell állni a mentőállomásnál. A szokásos „no problem”, és már indultunk is. Sötét este volt már, a kórház meg valahol a városon kívül volt, szóval szép hosszú túra várt ránk. Miklós már azon aggódott, van-e nálam elég pénz, mert ez húzós fuvar lesz. Volt még három ötvenesem, gondoltam ebből csak futja.

"Trejo" bejött velünk a mentőállomásra, Miklós mondta angolul a szitut, a taxis meg fordította macedónra. Ki is fizette a mentőszállítást denárban, itt is kaptunk számlát, és mehettünk haza. Útközben kiszámolta, hogy a mentő, 20 euró, az ő fuvardíja 8 (NYOLC!!!) euró, tehát összesen 28. Ok, legyen 30, de csak ötvenesem van. No problem, ad vissza denárban. Hurrá... Megálltunk a szállodánál, oda adtam az ötvenest, adott vissza egy csomó denárt. Miklós azt mondja: „ugye tudod, hogy most csúnyán át vagy vágva?” Én is erre gondoltam, de belefért az örömömbe, hogy holnap tudok motorozni. (reggel kiszámoltam, fillérre egyezett, megint az előítéletek. A balkáni emberek rendesek!!!!)

A portás kijött a pultból, kérdezte mizu, mikor mondom, hogy minden rendben, megölelt. Befelé menet az étterembe már mutattam a csapatnak, hogy minden OK, szinte ováció volt, ennyire még sosem örültek nekem. Még megkaptuk a vacsorát is, mikor Miklós elé letették a tányért, egy nagy sóhajjal kimondta a nap poénját: „Mihály kérlek, vagy motorozni, vagy angolul tanulj meg!”. Dőltünk a röhögéstől, és rögtön megragadtam az alkalmat, hogy megköszönjem az egész társaságnak a segítséget. Kértem egy kör piát mindenkinek, és most tényleg igaz volt az: EGÉSZSÉGEDRE!!!

Megettem a kajám, megittam a söröm, és felmentem a szobámba, még beszélnem kellett a feleségemmel, aki csak annyit tudott, hogy baj van, de részletesen, most mondtam el neki mindent. Elmeséltem az egész sztorit mindenestül, a jó hírt hogy vezethetek, és nemsokára otthon leszek. Aztán beszéltem Olival is. Miközben a biztosító visszahívását vártam, küldtem egy Viber üzenetet a Tökös Ötösnek, hogy bajban vagyok, lehet hogy ki kell jönni értem és a motoromért Macedóniába. Oli felhívott pont a mentőt várva, gyorsan eldaráltam a szitut, aztán menni kellett. No, mire visszatértem, már indulásra készen volt a T5, várták a fejleményeket. Végül is hál’istennek nem kellett kijönniük, de ezúton is köszönöm Skacok, igazi Barátaim vagytok!!!!!

Úgy ahogy voltam bedőltem az ágyba, a doki azt javasolta hogy jegeljem a mellem és a vállam, na a minibár teljes tartalmát felpakoltam magamra. Sejtettem, hogy nehéz éjszakám lesz….

Folyt.köv.

albánia Motorstúra Albániába Motorostúra a Balkánon motoros baleset albániában

2018\07\06

Albánia és a Balkán legjava. 4.

BLACK SABBATH.

Ötödik nap. Saranda-Ohrid. Albánia, Görögország, Albánia, Macedónia.

Minden jó után jön a rossz is. Vannak fokozatok, és van aki katasztrófaként élné meg, de én este azt mondtam, "mázlis napom van". 

Reggel esett az eső. Nagyon esett, mondjuk inkább szakadt. Nem nagy öröm, de hát nem vagyok cukorból. Reggeli után, mentem a recepcióra fizetni. Egy fiatal csajszi volt a pultban, a telefonján összeadta a fogyasztásomat, 5.44 euro. Kártyával fizettem, beírta a gépbe az összeget, de tévedett egy tizedes vesszőt, 54.4 eurót ütött be. Mondom, vagyis inkább mutatom, hogy nem kóser az összeg. Nehezen értette meg, hogy mi is a hiba, de aztán csak odébb tette a tizedes vesszőt. Ha nem figyelek ráfaragok, de mint mondtam, mázlis napom volt.

Felvettük az esőruhát, és kigurultunk az utcára. Görögország felé indultunk, óvatosba nyomtuk a menetet, de azért szépen haladtunk. Csodaszép helyeken jártunk, de a eső meg a pára miatt nem sokat láttam, az utat figyeltem, a vizes olaj még jobban csúszik. Az albán-görög határ túloldalán kezdett enyhülni az eső, már csak simán esett.

img_3641.JPG

Már görögben.

Az első megálló Görögországban, egy hídnál volt, ami úgy néz ki mintha a középkorban épült volna, de Árpi elmondta, hogy csak pár tíz éves, ám direkt öregnek csinálták. Szép volt a környezet is, megérte megnézni. Na itt már nem esett, levettem az esőruhát, de könnyen elérhetően, a pakk tetejére tettem. A görögök lazán értelmezik az akadálymentesítést, aki ezen a rézsűn fel tud kerekezni, az felléphet vele, mint mutatvány. 

img_3652_2.JPG

De ott van!!

img_3645.JPG

Tényleg hozza a középkori hangulatot.

img_3649.JPG

Itt simán lehet, hogy van hobbit is.

Elindultunk, egy nagyon klassz, széles, nagyívű kanyaros úton felfelé. Olyan büdös volt, mint a rohadalom. Az út mindkét oldalon fullig volt szarral, de annyival, hogy nem is értettem hány állat mehetett rajta. Hosszában!!! De tíz kilométereken át csak szart láttunk. Felfoghatatlan volt, honnan ez a rengeteg szar? Ez lenne az Europai Unio segglyuka??? Albánia ehhez képest tiszta Amerika!!!

Ezen a szakaszon, se szemből, se előttünk, nem ment senki. Ilyen szar út Albániában sem volt, egyszerűen botrányos állapotok voltak ezen a görög úton. Egyébként ilyennek képzeltem a Balkánt, csak nem gondoltam, hogy ehhez vissza kell térnem az Unioba!!!

2018-07-06_14.png

2018-07-06_19.png

2018-07-06_16.png

2018-07-06_12.png

Végre utolértük a csordát, fingom sincs honnan-hová mentek, de lakott település nem volt tíz kilométereken keresztül. Most voltam először görög szárazföldön (eddig csak szigeteken jártam), de a természeti szépségeken kívül nem nagyon tetszett.

Megszűnt a szaros út, mentünk egyre feljebb, egyre hidegebb is lett. Jó magasan járhattunk, szinte a felhőkben motoroztunk. Az eső is rákezdett, nem szakadt, lassan könyörtelenül hullott. Gyakorlatilag vacogtam, de Árpi csak ment elől, a GS-en biztos van markolat meg ülésfűtés. Nekem viszont kezdett lefagyni a tököm, ennek fele se tréfa, gondoltam az első lehetőségnél megállok és felhúzom az esőruhát. Szerintem van gondolatátvitel, mert a következő lehetőségnél, kiálltunk. Ennyire még nem örültem az esőruhának soha!! Miután beleugrottam a mackóba, körülnéztem hol is vagyunk. Egy buszmegálló volt, egy hajtűkanyar közepén, meg egy nagy kutya. Se leágazás, se ház, se semmi, csak egy buszmegálló, meg egy kutya. A Cujo jutott eszembe Stephen Kingttól.

img_3654.JPG

img_3656.JPG

Félelmetes és gyönyörű egyben. 

Ez volt a legmagasabb pont, innen már lefelé mentünk. Elállt az eső, de a hideg megmaradt. Szépen tisztult az idő, kezdtünk lakott településeken átmenni. A benzinem már nagyon fogyóban volt, több kutat is láttam, de nem álltunk meg tankolni. Árpi egyszer csak, kicsapta az indexet, egy vendéglőhöz álltunk be. Csak most vettem észre, kajás is vagyok. Leparkoltunk, esőruha le, kajáldába be. Hogy ne legyen kavarodás, Árpi a Profi, vegyes tálat rendelt, meg mindenki üdítőket. Görög szokás szerint, kaptunk egy kupica ouzot is, de azt csak az utasok itták meg, mi nem. Szerencsére. Amíg készült az ebéd, én motorra pattantam, és elmentem tankolni a közeli kútra. (a rutinos öreg rókák azt mondják, mindig tankolj és pisilj, ha van rá lehetőség) Miután mindkettő megvolt, nyugodtan vártam a kaját, ami istentelenül finom volt. Sültek, csülök, kolbász, sajtok, saláták, sültkrumpli. 

img_3657_1.JPG

Pont végeztünk, mikor befutott a "Csiga" csapat, volt mit mesélniük. Atya elcsúszott a szaros úton a Gold Wing-el!! Hú baszki, azzal még esni se egyszerű, ha nem lett volna ott a csapat, fel se tudták volna állítani. Megütötték magukat, de szerencsére sem Ők, sem a motor nem sérült annyira, hogy ne tudnák folytatni az utat. Mondom, mázlis nap!!!

Igazából "csak" a jobb tükör tört le, más komolyabb sérülés nem volt a motoron. Fájlalták mindenüket, de a lelkük jobban sérült, mint a testük.

img_3658.JPG

A bukócső kötelező extra egy ekkora bálnára.

Atyának adtam egy cigit, bagózás közben elmesélte, hogy egyszer csak megindult alatta a motor, és semmi tapadás nem volt, hogy visszahozza, elcsúsztak. Vigasztaltam, hogy "ez csak egy darab vas", a fő hogy Ők megúszták. És Ő még csak nem is káromkodhatott egy jót utána. Picsbe.

Mi nekivágtunk az albán határnak, már rutinosan mentünk át, nem is lacafacáztak sokat. Megint albán földön toltuk, ez a környék is nagyon tetszett, talán Albániának nincs is szar része. Tisztára albán fan lettem!!!

Kanyar kanyar után, megint felfelé mentünk. Egyszer csak a távolban feltűnt az Ohridi tó, ott a napi végcél, már nem volt messze. Egy szerpentin tetején megálltunk fotózni, ez az utolsó pár kilométer, a macedón határ előtt.

img_3664.JPG

Itt még vigyorogva.

Nagy forgalmú út volt a határ miatt, rengeteg kamion, teherautó, az aszfalt jó gyűrött és olajos volt, tehát tényleg lassan mentünk. Csupa visszafordító, jobb oldalon a hegy, bal oldalon a szakadék.Ment a kamera, épp mondtam a magam kis szövegét, mikor egyszer csak elment a motor eleje, sodródtam át a szembesávba, Óriási szerencsével elkerültem a szembejövő autót. Az egyiket. De következőt, egy Corsát, már nem tudtam kikerülni, frontálisan ütköztünk.

2018-07-06_20.png

A mázli!

2018-07-06_21.png

A pech!

2018-07-06_22.png

Élek??? Élek!!!!!!

www.youtube.com/watch?v=WEAozV_9J5A

 Folyt. köv.

 

motorostúra motoros baleset Motorstúra Albániába Motorostúra a Balkánon

2018\07\04

Albánia és a Balkán legjava. 3.

Të dua!!! Szeretlek Albánia!!!

Harmadik-negyedik nap. Durres-Saranda. Albánia.

A reggeli királyi volt, egy eszpresszóval és egy kapuccinóval kezdtem, aztán megint jól belaktam tojással. Kaja után a recepción váltottam még LEK-et, de ha már ott voltam mindjárt rendeztem a fogyasztásomat is. Jó ötlet volt, mert a  csajszi a recepción, úgy adta oda a számlát, mint amikor Rowan Atkinson ékszert csomagol az Igazából Szerelem-ben.  Először összeadta LEK-ben, aztán átváltotta euro-ra, kinyomtatta, rájött hogy rosszul számolt, újrakezdte, megmutatta, a számlát háromba hajtotta, borítékba tette, majd a borítékba betett egy névjegyet is. Öt percig biztos eltartott, már szép sor alakult mögöttem. Mindezt mosolyogva, kedvesen, lassan, imádtam!

img_3533.JPG

img_3538.JPG

Ez persze előre vetítette, hogy lassabban fogunk indulni, volt idő pár extra fotóra. Miközben a medencénél szelfiztem, odajött egy albán srác, hogy szívesen lefényképez, adjam oda a telefont. Először átfutott az agyamon, hogy biztos gyorsabban fut mint én, de azonnal elhessegettem ezt a gondolatot, és a kezébe nyomtam a telót. Csinált vagy 10 képet, megkérdezte, hogy elégedett vagyok-e velük, aztán beszélgettünk kicsit. Ő ugyanazt az angol-olasz keverék nyelvet használta mint én, jót dumáltunk. Ő a bárfiú a medencénél, szereti a munkáját. Mikor megtudta, hogy magyarok vagyunk nagyon örült. Albániában szeretnek minket. Albániában még szeretnek minket…

img_3545.JPG

Az első úticél Berat volt, az ezer ablakos város, egy laza 100 km. Albánia szép, nagyon szép. Persze nem láttam mindent, de amit, az nagyon tetszett. Az utak nagyrésze vadonat új, de néha kimarad pár méter aszfalt. Elmentünk egy omlás mellett, a mi sávunkra hullottak nagy kövek, már komoly bokrok nőttek ki belőle. No problem.img_3556.JPG

Beratban rendőrök irányítottak egy nagy placcra a híd mellett, amit sebtében neveztek ki parkolónak. (a „Csiga” csapatot már a rendőrök vezették oda!) Jó fejek voltak, élvezték hogy egy motoros csapatnak segíthetnek. Csuda kis város, tényleg érdemes volt útba ejteni. Kaptunk 50 percet fotózni, kávézni, nézelődni. Csináltam jó sok fotót, láttam Amy Winehouse alteregóját is, a mamájával sétált. Egyszer csak előkerült egy koldus kissrác, mutatja, hogy éhes. Adtam neki egy 20 lekes érmét. Körbejárta a többi motorost, de sok sikerrel nem járt, hát visszajött hozzám. Volt még egy húszasom, azt is odaadtam neki, aztán leültünk „beszélgetni”. 10 év körül lehetett, látszott rajta hogy egészséges, a koldulás a nyári melója. Nézte a motorokat, és mondta a neveket. A japánokkat szépen ejtette, de mikor a BMW-t mondta, jót nevettem. BE-ME-VÉ. Azok tetszettek neki, mert jó nagyok voltak, az enyém nem, mert az kicsi. Szerinte én szegény vagyok, ha ilyen kicsi a motorom. Áttértünk az autókra is, a merci az BENZ, a többit is szépen tudta. Egész végig mellettem maradt, tanított albánul, én meg Őt magyarra. De mikor befutott a másik csapat, lepacsiztunk, és ment „dolgozni”. Ő volt az én „albán maffiózóm”.

img_3603.PNG

img_3552_2.JPG

Berat után délnek fordultunk, Vlora környékén gyakorlatilag a tengerben ettünk egy parti hal étteremben. Kihoztak egy nagy tálca halat, abból lehetett választani. Ráböktem az egyikre, azt sütötték meg. Finom volt, de nagyon szálkás. Mire végeztünk megjött a „Csiga” csapat, ma nagyon jól tolták.

img_3575_2.JPG

 

Ebéd után jött a non-plus-ultra, az SH 8-as a Llogara hágó, az albán „Pacific Coast Highway”. Sajnos nem mértem, de legalább 100 kilométert kanyarog az út a hegyen, egészen a végcélig, Sarandáig tart. Rendesen belevájták az utat a sziklába, mekkora meló lehetett ez annak idején? Elképesztő teljesítmény, óriási RESPECT az építőknek. Na, ez igazi térdkoptatós szakasz, és olyan mintha sose lenne vége. Persze dzsuva itt volt bőven, de ez akkor is a világ egyik legjobb szerpentinje. Ha jól tudom benne van a top 10-ben. Sok helyen jártam már, sok hágót meghágtam, de nálam ez mindent vitt!!! Egyszerűen A Number 1!!!!!

2018-07-04_3.png

2018-07-04_10.png

2018-07-04_24.png

2018-07-04.png

2018-07-04_12.png

Ez az egy lámpa volt egész úton, de azt el is kottáztam.

2018-07-04_11.png

Ez az igazi Hős, egyedül, bringával. Óriás like!!!

2018-07-04_13.png

No problem.img_3585_2.JPG

img_3588.JPG

 

Egy épített kilátóponton megálltunk fotózni, és elhelyeztem a második T5 matricát. (már szépen gyűlnek) Hihetetlen látvány volt lefelé is, és visszafelé is. Komolyan igazi csoda. Ereszkedtünk lefelé, egy strand mellett tartottunk kávé szünetet.

img_3590.JPG

Ja, igen. Albániában nagyon jó a kávé, és persze tudják mi az espresso macciato, tökéletesen készítik!! Itt láttam a legjobb albán motort, egy zsír új Aprilia Dorsodurot, és persze ezt is sisak nélkül hajtotta a srác. Azt hittem már közel vagyunk a szálláshoz, de nem, az út megint emelkedett, és még vagy egy jó órát csavarogtunk Sarandáig. Besza-behu!!!

2018-07-04_21.png

Egy kis Amerika.

Átgurultunk egy kisvároson, na itt látszott az igazi Albánia. De annyira szerethető!!!

2018-07-04_16_1.png

Mosógép szervíz. A cégtábla nincs túl spilázva.

2018-07-04_17_1.png

A tábla szerint autómosó, rendőrökkel.

2018-07-04_15_1.png

 Szasz Tesó.

2018-07-04_20.png

Angol rendszám??

2018-07-04_28.png

Ők vajon mit láttak Albániából?

Saranda megint csak egy olaszos tengerparti város, szép, tiszta, rengeteg hotel, a mienk a négy csillagos Blue Sky volt. Mélygarázsba álltunk le (na az azért ez balkáni mélygarázs volt), rezonált rendesen mikor egymás után begurultunk. Piszok melegem volt, először felmentem a szobába, ledobtam a jakót meg a sisakot, és csak utána csináltam meg a szokásos rituálét a lepakolással, meg a láncfújással.

2018-07-04_30.png

2018-07-04_31.png

img_3618_2.JPG

Mostam is!

Erkélyes szoba, HURRÁÁÁ!!! Na jó, nem a tengerre nézett, de akkor is volt saját teraszom. Ez is fain szoba volt, klímával, lapostévével. Itt két éjszakát töltöttünk, jó alaposan szétszórtam mindent. Fürdés után lementem a bárba, és természetesen itt is albán sört kértem. Az albánok mind vékonyak, olyan Finucci típusok. Az olasszal jól lehet boldogulni, legalábbis annyit biztosan tudnak, mint én. A teraszon összetoltunk először két asztalt, aztán hármat, aztán négyet. Élmények voltak vastagon, komoly meló volt szóhoz jutni. Vacsoráig ment a duma, már kezdtük megtanulni egymás nevét, nagyon hangulatos este volt. A kaja három fogásból állt, leves, második, meg gyümölcs.

img_3605_2.JPG

Hobó: "az ezredes kiad egy parancsot, MINDENKI EGYEN EGY NARANCSOT! De a nők inkább banánt kérnek, a fáradt hősök már henyélnek..."  Hát itt csak ez volt. 

Megbeszéltük a másnapot, itt opcióként lehetett gurulni, vagy strandolni. Én fürödni akartam a jón tengerben, rajtam kívül még heten döntöttek a beach melett. Még lecsúszott pár sör, aztán mentünk aludni.

A reggeli is faja kaja volt, és most végre shortban, papucsban ettem. Kialakult a "beach" csapat (a nevekkel bajban vagyok még mindig, bocsánat), én, Csabi, Atya és Anya, Dóri és a párja, és a kormányőr srác a feleségével. Fürdőgatya fel, papucs, short, póló, napszemüveg és GO! A lányok általában okosabbak mint a fiúk, tehát nekik nem felelt meg a hotel ingyenes strandja, sétáltunk vagy háromnegyed órát, mire megfelelő partszakaszt találtak. Csabival "sodródtunk", mentünk a többiek után. Itt mondjuk 300 LEK volt két napágy meg egy ernyő, de belefért. 

A Jón tenger csudálatos, a víz meleg volt és kristálytiszta. Viszont komoly kihívás volt az éles köveken bemenni a vízbe, kifelé meg pláne. Jót lubickoltunk, isteni finom volt a tenger. Egy fél óra úszás után nagyon megszomjaztam, kinéztünk egy büfét 10 méterre a helyünktől, áthelyeztük a bázist a kocsmába. Volt csapolt sör, mi fiúk rendeltünk egy kört, a csajok valami üdítőt ittak. 

img_3625.JPG

Beach Boys.

A belső hidratálás után visszamentünk a vízbe, és pancsoltunk egy jót. A napozást igazából offoltam, irtózatos meleg volt. (a másik csapat sisakban, csizmában, brrr...) A sok úszástól jól megéheztünk, hát visszamentünk a "törzshelyünkre". Amíg sült az ebéd, legurítottunk még egy kör sört. Már nem is tudom mit ettünk, de nagyon finom volt. (egyébként az albánok húst hússal esznek, minden grillezve van, és sok salátát adnak hozzá) 

Kávé, cigi, pihi, aztán megint a tenger, ez ám az élet!!! Ezt bírnám egész évben. Akartam venni valami souvenírt, meg közösen valami ajándékot Árpinak, akinek aznap volt a szülinapja. Pár méterre volt egy bolt, ahol mindenféle albán relikviákat árultak, na ott bevásároltunk rendesen. Vettem pólót, kézműves karkötőket, öngyújtót, matricát, és egy csengettyűt. 20 euro volt az egész pakk. Árpinak meg vettünk egy original albán süveget, nagyon eredeti ajándék volt. 50 LEK-et dobtunk be fejenként, Csabi este begyűjtötte a többiektől is. A nap meg a tenger meg a sör elálmosított, gondoltam visszasétálok és szundítok egy jót. Atya is ezt tervezte, elindultunk a hotel felé.

Taxisok kínáltak fuvart, Atya azt mondta: "Mihály kérlek, én meghívlak egy taxira." Nem vitatkoztam, beültünk egy huszonéves Benz-be, és visszavitettük magunkat a hotelba. Olyan messze voltunk, hogy kocsival is 10 percig tartott!! A taxis volt az egyetlen nem sovány albán.

img_3628_2.JPG

Fent letussoltam, bekapcsoltam a tv-t, és gondoltam keresek valami unalmas műsort, amin elalszom. Egy görög adón női rúdugró verseny volt. Sosem néztem még ilyet, hát olyan izgalmas és látványos volt, hogy nemhogy elaludtam, de még a vacsorát is majdnem lekéstem. 

De csak összekaptam magam, lementem, már nagyban összegyűlt a banda. Mindenki mesélte a napi történeteket, Árpi is előkerült. Szépen felköszöntöttük, és megkapta a csapat ajándékát. Volt vigyorgás, még az albánok is megtapsolták az "elegáns" fejfedőt. Szerintem jó poén volt.

img_3633_2.JPG

Megvacsoráztunk, aztán még jó sokáig vigyorogtunk a teraszon. Nagyon kellemes nap után mentem szunyálni, nem kellett ringatni, hogy elaludjak.

Folyt. köv.

 

motorostúra Motorstúra Albániába Motorostúra a Balkánon

2018\07\02

Albánia és a Balkán legjava. 2.

Második rész. Végre Albánia.

 

Hideg, de tiszta, napos reggel volt, a kesztyűmön kívül mindenem megszáradt. Próbálkoztam hajszárítóval, a tenyér rész egész jó lett, de az ujjak még vizesek voltak. Vittem gumikesztyűt, azt felhúztam a kesztyű alá, a többit a menetszélre bíztam. Működött.

A gyors csapat indult először, lejöttünk a hegyről, de azért sík vidéknek nem nevezném, elképesztő természeti szépségek között motoroztunk. Szerbiából már nem sok volt hátra, kisvártatva elértük a Montengrói határt. Nem volt semmi gond, de a kalickában ülő katonának felszaladt a szemöldöke, amikor kék gumikesztyűben adtam át a papírjaimat.

2018-07-02.png

A táj nem sokat változott (gyönyörű), de a falvak amiken átmentünk sokkal lepusztultabbak voltak mint Szerbiában. És szinte csak mecseteket láttunk, templomot nem. A házak többsége vakolatlan volt, befejezetlen, az alagutakban nincs világítás. Ez dél Szerbiára is igaz.  De amitől tátva maradt a szám, az az volt, hogy egy kanyonba öntötték teherautókból a szemetet, és meggyújtották. Vagy egy kilométeren át mentünk a büdös füstben. Mondjuk olyan, mintha Visegrádi szerpentin mellett végig égő szeméthegyek lennének. Igazi várost nem érintettünk, csak falvakat, ez a környék lehet Montenegró Hős utcája.

2018-07-02_1.png

Az albán határ előtt kilométereken át mentünk olyan kanyonban, ahol a bal oldali hegyek Koszovóhoz tartoztak. Maga a határállomás egy bódé volt, itt azért neki kellett vetkőzni, nem kapkodtak. De kb 15-15 perc volt mindkét oldalon a várakozás az egész csapatnak. Egy Schengeni országban élőnek eleve fura a határ ellenőrzés, de azért én még emlékszem kispolszki alkatrész csempész koromból a lengyel vámosokra. Azok voltak ennyire lassúak, most viszont nem volt félnivalóm.  Na ja, ez még nem Európa!

img_3452_2.JPG

Az igazi meglepetés a határ után ért, nem volt út! Vagyis volt, csak nem burkolt. Brutál szar volt a következő, kb fél kilométer, de aztán visszatért az aszfalt, és olyan visszafordítók jöttek, amire egy magamfajta huligán csettint a nyelvével. Árpi (Ő vezette a gyors csapatot) még a határnál szólt, hogy az első bunkernél lesz a találkozó, ott mindenki megvár mindenkit.  Jó fotó pont volt, befutott az egész csapat, csináltunk bunkeres szelfit, és indultunk az SH20-as látványútra.

2018-07-02_7.png

img_3461_2.JPG

2018-07-02_13.png

2018-07-02_16.png

SH20. Keressetek rá a youtube-on, rengeteg videó van, de csak nyomokban adja vissza a valóságot. Hihetetlen élmény volt rajta motorozni, a Stelvio előre köszönhet! Gyakorlatilag olyan mintha egy idegen bolygón motoroznál, minden méter egy csoda. Vadonatúj az aszfalt, tökéletesek az ívek, és percenként lehetne megállni fotózni. Persze ez a balkán, tehát van az úton minden ami halálos, gázolaj, szar, szikladarabok, görgeteg kövek, meg minden egyéb amitől arcra lehet esni. Csak azért nem bántam, mert nagyobb tempónál kevesebbet láttam volna. Úgy a kétharmadánál van egy kilátó parkolóval, ott kötelező megállni. Innen lehet az útról a legjobb „spagetti” fotókat csinálni. Az egész szakaszon talán, ha egy falu van, de tehén annál több. Ezek az „albán szabad marhák”. Figyelni kell na.

2018-07-02_14.png

img_3473.JPG

img_3474.JPG

img_3486.JPG

Miután lőttünk vagy ezer fotót, mentünk tovább Skhoder felé. Kijöttünk a hegyek közül (Árpi megérezhette, hogy éhes vagyok), és egy sík szakaszon megállt egy étteremnél. Pálmafák, szuper kert, vadonatúj volt az egész komplexum, még a wc is klimatizált volt. Na itt ettünk először Albániában, albán nyelvű étlapról. Szomjas is voltam, mindjárt ledöntöttem két olasz vizet, aztán kértem egy kebabot. (Apropó víz. A balkánon csak és kizárólag ásványvizet szabad inni, és ha igazán tutira akarsz menni, szénsavast. Azzal nem lehet trükközni.)

img_3491.JPG

A kebab valami csevap féle volt, de sültkrumplival, salátával nagyon ízletes. Ráöntöttem még egy vizet, egy cigi, már csak szundikálni kellett volna egyet. De alvás helyett, mentünk megnézni a Meshi hidat. Skhoder elég nagy város, a forgalom kaotikus, mégis inkább mókásnak éreztem, mint veszélyesnek. Kicsit Szicíliára emlékeztetett, a lepukkant épületek között újak is voltak bőviben, az aszfalt meg olyan volt mint a mesében. Hol volt, hol nem. A Mercedes arány: 10-ból 6. Nagy benzinkút minden sarkon négy, meg amúgy 50 méterenként kisebbek. Autómosók 100 méterenként. Persze albán módra, egy slag, egy vödör, és egy ponyva a placc felett. Nem is láttam koszos autót Albániában. Rengeteg a jó csaj, minimum mint itthon, de lehet hogy még több. Csak kapkodtam a fejem, annyi „látnivaló” volt.

2018-07-02_19.png

Sisak?? Haggyad már.... 

img_3499.JPG

A híd a város szélén volt, tényleg jól néz ki. Itt helyeztem el az első T5 matricát, az SH 20-tól annyira el voltam ájulva, hogy ott elfelejtettem. Ez a híd viszont, megkapta a jelet. Innen is lehet ugrálni a vízbe, csak még nem turista lehúzó. Itt is csináltunk pár képet, és nekivágtunk a nap utolsó szakaszának, Durresnek.

 2018-07-02_24_li.jpg

Igen, az egy ló!!!!!

2018-07-02_23.png

Számold meg a Merciket! Én feladtam...

Megálltunk tankolni, euróval fizettem, LEK-et kaptam vissza. VÉGRE! Itthon lehetetlen LEK-et venni, most már volt helyi pénzem. Tankolás után autópálya következett, na itt is voltak csodák. 140-el hasítunk a sztrádán, és simán előz a merci a leállósávban. Ha éppen nincs ott valamilyen árus. Gyümölcsöt kínáltak a legtöbben, de volt cipő és ruha árus "stand" is!! Mokány... Egyszer csak vége lett a repesztésnek, mindenkit letereltek valami mellékútra. Kivéve minket. Egy G E C I feliratú sárga mellényt viselő faszi integet, hogy mi jöjjünk csak. Elhúzta a terelő bóját, és int hogy LASSAN, de menjünk fel a még gőzölgő aszfaltra! Javában dolgoztak, mindenkin G E C I -s mellény volt, a táblákon is ez a felirat volt, gondolom ez a szó albánul mást jelenthet. Én ezért  a gesztusért a szívembe zártam őket, a leterelt sor végeláthatatlan volt. Azért még így is jött szembe egy teherautó a belső sávban. NO PROBLEM! 

2018-07-02_27.png

2018-07-02_28.png

Így értünk be Durresbe, ami igazi tengerparti nagy üdülőváros, mint mondjuk Rimini. Itt szépek az épületek, rengeteg az üzlet, de McDonalds azért még nincs. Olyasmi úton mentünk a hotelhoz, mint itthon az Andrássy út. Ez volt a túra egyetlen 5*-os szállodája, nagyon elegáns hotel. Besoroltunk a sorompón, a medencék mellé, ilyen szép helyen még sosem parkoltam. Cucc le, láncfújás, aztán mentem a kulcsomért. A szoba is első osztályú volt, klíma, minibár, lapos tv, minden. Fürödtem egy jót, short-papucs, és lementem a bárba, ami közvetlenül a tengerparton volt. Kértem egy albán sört, besétáltam az Adriába( mert ez még az volt), és vártam a "Csiga" csapatot, ott voltak a cimboráim, Csabi, Atya, és Miki.

img_3513.JPG

img_3523.JPG

img_3524_2.JPG

 img_3525.JPG

img_3527.JPG

Várakozás közben leül mellém Sugar (ég a pofám, de elfelejtettem a nevét, ez volt a rendszáma), jól eldumáltunk az autókról, elmesélte a szeme elvesztésének történetét, aztán lassacskán megérkeztek a többiek is. Csináltunk egy nagyobb asztalt, aztán egy még nagyobbat, de az albánok nem reklamáltak, hogy az 5*-os szálloda teraszát átrendeztük. Mindenki mesélte a napi sztorikat, a csajok vacsi előtt még csobbantak egyet. Mi fiúk, pont úgy ahogy ahogy az igazi motorosoknak kell, sörrel a kezünkben, füstöt fújva, gesztikulálva mutattuk milyen mélyre döntöttünk az SH 20-on!! Annyira ment a duma, hogy a vacsoráról majdnem lemaradtunk, de azért még kaptunk kaját. Evés után Csabival kiültünk a partra, és megbeszéltük a világ dolgait. 11 körül mentünk szunyálni.

Folyt. köv.

 

 

motorozás Motorstúra Albániába Motorostúra a Balkánon

2018\07\01

Albánia és a Balkán legjava.

Ha itt még nem voltál, indulj azonnal.

Előszó:

Balkán.  Kimondva, belegondolva, nem kelt jó érzéseket ez a szó. Háborúk, szegénység, kosz, elmaradottság, bűnözés, albán maffia. Talán még embert is esznek??? Elmentem megnézni…..

Amit én nem láttam a Balkánon, az talán nincs is. Persze túlzok, hiszen hét nap nem a világ, de ennyi kaland töményen, egy hétbe sűrítve elképesztő élményeket adott. Néhány címszavakban: jó társaság, érdekes emberek, profizmus, brutáljó kaják, finom sörök, szuper szállodák, hihetetlen természeti szépség, kanyar kanyar után a végtelenségig, tenger, hegyek, baleset, emberség, rendőrök, mentő, kórház, fáradság, ünneplés, és vigyorgás a végéig. A Balkán jó, nagyon jó, ezt mindenkinek látni kell!!!

img_3444_2.JPG

(A túrát a MotoAvantura szervezte és vezette, 7 éjszakai szállással, reggelivel-vacsorával, egyágyas szobában 600 euróba került, minden centet megért. Horgosról indult, és ott is volt vége, én kaputól kapuig 2975 kilométert mentem. A túrán 20 motor vett részt, + a két vezető, és 5 női utas.)

 Nulladik nap, Palics, Szerbia.

Június 18.-án hétfőn ebéd után nekivágtam az első etapnak, Dunakesziről Palicsra. Autópálya szinte végig, de el akartam kerülni a Röszkei nagy átkelőt, ezért Ásotthalom felé fordultam. Jó döntés volt, én voltam az egyetlen utazó azon a délutáni órán. (nyitva reggel 7-től este 7-ig) Kb öt perc alatt már Szerbiában voltam, visszanézve megláttam a kerítést, hát mit mondjak, impozáns látvány.  Megérkeztem Zastava országba, rögtön az első szembejövő autó az volt, és még mindig egész komoly része az utcaképnek! A szállás megtalálása további 10 perc utazást jelentett, a navi szépen mondta a fülemre az útvonalat.

2018-06-29_26.png

Palicson van egy nagy tó, ami komoly idegenforgalmat generál, rengeteg szálláslehetőség van, mindegyiket valamilyen Villának hívják. Nekem a Villa Larusba kellett mennem, ott volt foglalva szoba. 15 órakor érkeztem, én voltam az első.

img_3392_2.JPG

Nem tudtam hányan válasszák ezt a nulladik napi opciót, ezért átöltöztem, kértem egy sört, és leültem a teraszra. Beszélgettem a portással, szerinte estére 16 motornak kell lennie a parkolóban. Hm, azz igen!! A nagy várakozásban megéheztem, étterem nem volt a szálláson (csak reggeli), ezért elindultam valami kaját vadászni. Mindig egyél ott ahol a helyiek, ezért az orrom bevitt egy kis kifőzdébe. Kb 700 forintnyi dínárért ettem egy tortillába töltött sültcsirke-sültkrumpli-saláta-öntetek valamit. Szerbül volt kiírva, egyedül a tortilla szót tudtam elolvasni, de jó választás volt. Se nem nehéz, se nem száraz, pont jól csípős, nagyon finom fast food volt.

Mire vissza sétáltam a Villa Larusba, már 5 motor állt a parkolóban, érkeztek a többiek. Visszaültem a teraszra, kértem még egy sört (szerb, Lav márkájú, finom pils tipusú), rágyújtottam, és fogadó bizottságot játszottam. Ha jött valaki bemutatkoztam, azt hihették valami mufti vagyok. Kb este 8-ra lett teljes a létszám, nemsokára befutott a túravezető Árpi és a felesége Timi is. Árpi csendes fazon, de a felesége igazi cserfes csajszi, a mosolyát meg receptre írnám fel!! Mindenki kapott ajándékcsomagot, póló, matricák, nyakpánt volt a zacskóban. Pár kivétellel szinte már mindenki utazott velük, volt aki a nyolcadik pólóját kapta. (a szerb gyártású  XL-es póló tényleg XL-es, végre nem feszült a pocakomon) A „törzstagok” örültek egymásnak, én csak megfigyelő voltam. Kaptunk pár hasznos infót az útra, előkerült egy két sztori is. Bemutatkozott mindenki, de ennyi nevet nem lehet megjegyezni. Két Miklóssal a memóriámban, este 10 körül felmentem a szobámba, rákészültem a másnapra.

img_3403_2.JPG

Első nap: Palics-Kopaonik, Szerbia

Én kértem reggelit, 7-től lehetett enni, kellemes könnyű kaja volt, két kávéval már jól éreztem magam. A Villa Larusban mindennel lehet fizetni, én a szobáért, a két esti sörért, a reggeliért, a kávékért, 11000 forintot fizettem. Nagyon érte az árát, és a reggel szolgálatos hölgy egy tündér volt.

img_3412_2.JPG

8.00-kor indultunk a találkozási pontra, Horgos után az autópályán, egy benzinkútról volt a start. A hiányzó emberekkel, és Sanyival a másik túravezetővel ott találkoztunk. Volt egy kb fél órás eligazítás, mindenki teletankolt, gumit fújt, csomagot igazított, és nekivágtunk a Túrának. Borús volt az ég, de kellemes hőmérsékletben indultunk, itt még együtt. Autópályán mentünk Novi Sad-ig, ahol egy igazi szerb reggeli várt minket, de végüll is inkább korai ebéd volt. Nagyon belaktunk, kávé, üdítő, ez a túra része volt, tehát benne az árban. Az étterem a Duna parton volt, a vár tövében, látványnak sem utolsó!

img_3423.JPG

(Novi Sad, vagyis Újvidék, Szerbia második legnagyobb városa. A határtól 120 kilométerre van, és régen ez még vastagon Magyarország volt, ilyenkor azért nagyon elszomorodom…)

novi_sad.jpg

A reggeli-ebéd után már két csoportra oszlottunk, én véletlenül a lassú csoportba kerültem. Már nem mentünk vissza a pályára, elkezdődött a véget nem érő kanyarvadászat. Az ég már nagyon beborult, de az egyik legjobb részt még szárazon sikerült letolni. Felfelé mindkét sáv a miénk, nincs szembeforgalom!! Ez nagyon tetszett, igazán jókat borogattunk. Valószínűleg ez lehet a helyi menők Mátrája.

2018-06-29_18.png

Rengeteg a kóbor kutya (az egész Balkánon), nem támadnak, de nem is félnek a motorosoktól. Amikor már rendesen elkezdett esni, és egy faluból gyorsítottunk ki, naná hogy egy tempós kanyarban, majdnem átfutott előttem egy kutyus, de szerencsére meggondolta magát és félúton visszafordult. Lepergett az életem, de pont az eset után állunk meg felvenni az esőruhát, jó is volt egy kis pihenő. Volt baszkizás rendesen!!

2018-06-29_15.png

Az eső inkább szakadt mint esett, de meleg eső volt, nem fáztam. A pinlockot nem tettem rá a plexire, gondoltam délen nem kell. Kellett volna. Párásodtam mint a kukkoló ablaka, ezért nyitva kellett hagynom a plexit. Naná, hogy folyt be a víz, hiába törölgettem kívül, a belső fele is csupa esőcsepp volt. Aztán egyszercsak elállt, és igazi gőzben mentünk tovább. Megálltunk egy hegyi tó mellett, és levettük az esőruhát. Innen egy nagyon fasza szakasz következett, egysávos, de jó széles út nagyívű kanyarokkal, amit az eső letisztított. Kilométereken át 100 feletti kanyargás volt, nagyon-nagyon élveztem.

2018-06-29_27.png

Tankoláskor Sanyi szólt, hogy most nagyon felfelé megyünk, 11 fok lesz az úton. Hm, akkor fázni fogok, és fáztam is nagyon, a kesztyűm tiszta víz volt, és egy szál póló volt rajtam a dzseki alatt. Sanyi nem tréfált, a tököm is lefagyott mire megérkeztünk a szállodához. Ott viszont welcome pálinkával vártak, nem vagyok nagy tömény ivó, de ez nagyon kellett.

img_3441.JPG

Kulcs átvétel, lepakolás, lánc fújás,  becígölés, kipakolás, és utána egy jó meleg fürdő. Ej, ez nagyon jól esett. Próbáltam minden vizes cuccot kiteríteni, hogy másnapra megszáradjon. Miután ezzel végeztem, már mehettem is vacsizni. Ez volt az első közös vacsora, kaja után mindenki elmondta, hogy hogy hívják, hány éves, honnan jött, milyen motorral, és hogy mivel foglalkozik.

A teljesség igénye nélkül, csak az legek. A legidősebb társunk 68 éves volt, ha nem motorozik, maratont fut. A legnagyobb motorral, egy Gold Wing-el, egy református lelkész házaspár jött, Atya és Anya. A legnagyobb hendikep-el Szlovákiából Sugar érkezett, Ő egy szemmel éli az életét egy gyermekkori baleset miatt. Amúgy ügyvéd és kőfaragó mester!!! A barátnőjével Honey-val két tök egyforma boxerrel tolták. A legjobb cimborám Csaba lett, egy Erdélyi rocker, aki mindig vigyorgott, és a nagy hajával és a tetkóival, Harley helyett GS-el tolta. Vele és Atyával voltunk a Bagós Hármas. A legkisebb motoros tapasztalattal Miklós rendelkezett, aki mindenkit „sporttársnak” szólított, és még azt is megtudtuk, hogy a barátnője brácsa művész, és ez volt az első túrája egy 650-es V Strom-al. 

Volt még a csapatban egy Kormányőr, tervezőmérnök, jó sok informatikus, egy ingyen élő (Ő mondta), és a kétkezi melóst rajtam kívül Sanyi, a „Csiga” csapat vezetője képviselte, Horgoson motor szervize van.  A fő típus a BMW volt, Hondák, Yamahák, Suzukik, Kawasakik, és egy Thriumph Street Triple alkotta a csapatot. Jól telt az első este, 10 körül mentem fel szunyálni.

Második nap: Kopaonik-Durres. Szerbia-Montenegro-Albánia.

Imádom a szállodai reggeliket, itt is igazi terülj-terülj asztalkám volt. A legfontosabb étkezésnek tartom, pláne, ha tudom, hogy fárasztó napom lesz. Márpedig tudtam. Három ország, két határ, SH 20-as, a hegyekből a tengerpartra, és átkértem magam a gyors csoportba is. (A gyors csoportnak sok előnye van. Azon kívül, hogy gyorsabban mehetsz, előbb ebédelsz, előbb érsz a szállodába. Mire a "Csiga csapat" befutott, már rendre lefürödve, kipakolva vártam őket a parton.)

 Folyt. köv.

motorostúra motorozás CB 1000 R Motorstúra Albániába Motorostúra a Balkánon

2018\06\08

KAWASAKI Z 900 RS TESZT.

A fűszeReS.

 img_3354.JPG

 

Gondoltam, hogy jó lesz, de, hogy ennyire...

Ezen még megázni is szórakoztató volt…

Kawasaki Z 900 volt az első japán, négyütemű motor amit vezettem kölyökkoromban...

Engem megvett kilóra, szerelmes vagyok, ennyire élvezetes motorral, talán még nem is mentem. Ez A Fun Bike!

Mikor az első képeket megláttam a neten, már akkor az volt az első gondolatom, hogy jó lenne kipróbálni. És ez most megadatott, megkaptam a KAWASAKI IVANICS-tól pár napra.

Élőben szebb mint a képeken, nincs mibe belekötni. A szalonban nem szaroztam sokat, gyorsan indultam, nehogy meggondolják magukat. A kuplung és a váltó a megszokott Kawa színvonal, tehát tökéletes. Az ülés-kormány-lábtartó pozíció teljesen rendben van, de a lábtartó kicsit előrébb mint gondoltam. A  retrós formából nem néztem ki ennyi vehemenciát, nagyon akar menni, tényleg úgy kell visszafogni. Hörög, szörcsög, mintha nem lenne benne légszűrő. A gázkezelés kicsit darabos volt, de viszonylag hamar megszoktam. Ismerkedésként, rögtön keresztül vágtunk a városon. Mint kés a vajon, úgy mentünk át a dugón. Nem kellett szokni, belőni a méreteit, minden magától értetődő volt. Filigrán, könnyen manőverezhető, jó súlyelosztású, és tökéletes magyar-út kompatibilis futóműve van.

Hazaérve kezdtem el csak igazán megnézni, kissámli, egy sör, és alaposan végiggusztáltam. A motor elejét nagyon eltalálták, a fényszóró mérete, elhelyezése, a műszerek régimódi burkolata mellé, jól passzol a fordított teló, és a radiális fékek. Minden lámpa ledes, a műszerfal digitális része napsütésben, még jobban olvasható. A fék és a kuplung (!!!) kar is állítható, be is lőttem magamnak, kormány kónuszos. A tank formája csillagos 5-ös, és az "elrejtett" Z betű óriási ötlet. Az ülés annyira, de annyira szép, hogy a kényelem szinte másodlagos. De ráadásul még ülni is jó rajta! A végén a "kacsafarok" is pöpecül illeszkedik, kicsit sincs túljátszva. Alatta a lámpa, és a modern index is jól passzol. Jó ötlet a négy csomagrögzítő, a Kawás hengerzsákomat gond nélkül lehetne rögzíteni. Nézzük a jobb oldalt. A kipufogó simán elmenne custom gyártmánynak, a mai euro 4-es korszakban, csak ránézni is jó, a hangjáról nem is beszélve. A blokkról nincs mit rizsázni, csendes, erős, finom kuplunggal és váltóval, és még jól is néz ki. A kis oldal háromszög is tökéletesen simul az összképbe. Egyszerűen jó ránézni, minden részlet kidolgozott, nincs elnagyolt elem.

img_3359_2.JPG

A színe is tökéletes, de ez 100000 plusz forint. 

img_3338.JPG

Az emblémáktól szinte könny szökött a szemembe, a fiatalságomat juttatta eszembe. 1977-ben Szőke Karcsi beállított hozzám egy Kawasaki Z 900-as motorral, ami a Drapál Jánosé volt. Épp az MZ-t bütyköltem a grundon amikor megérkezett, simán seggreültem a hangtól, látványtól. NÉGY KIPUFOGÓ, ANYÁM BOROGASS!!!!! 19-éves voltam, és Karcsi odaadta egy körre. A mai napig nem felejtem el azt az érzést, KIRÁLY voltam, 160-ra gyorsultam a sarokig, de meg is álltam a tárcsafékekkel.  A négyütemű motor hangja a kétütemű fosok tengerében, olyan volt mint mondjuk egy Led Zeppelin szám az Apostol koncerten. Az a próbakör, amit Karcsitól és a Z-től kaptam, fenomenális, csodálatos érzés volt. Sajnos már egyikük sincs közöttünk, odafent motoroznak...

z_900_piros.jpg

Ilyen volt az ős. Ütős.

Átmentem a bal oldalra, és itt végre találtam "hibát", sőt "hibákat". Nagyon kéne kipufogó a másik oldalra is, egyrészt a történelmi hűség kedvéért, másrészt, hogy eltakarja a katalizátort. Talán a ráncfelvarrásnál. (nem akarok tippet adni, de CB 1100 meglépte) A másik gyenge részlet, hogy a lánckerék csak egy darab vas, azt egy kicsit még faraghatták volna. De ezeken kívül a bal oldal is tökéletes, vigyori, hogy még az oldal prizmákat is feltették hátra. A felni nagyon adja, a polírozott perem az extra színhez jár.

img_3348.PNG

Itt spóroltak egy kicsit.

A műszerfal nagyon informatív, középen van jó nagy fokozatjelző, a bal kormánykapcsolóval állítható computer, ami két napi számlálót, pillanatnyi fogyasztást, még megtehető távot, külső hőmérsékletet, és átlagfogyasztást mutat. Két állásban állítható, és ki is kapcsolható kipörgésgátló, na és természetesen ABS-es.

img_3343_2.JPG

Mi kell még???

A fényszóró nagyon vagány, és szerintem nem tévedek sokat, hogy jól is világít. Nagyon jó a mérete, valamint az a magasság ahová szerelték. Láttam már túl magasra, vagy alacsonyra szerelt lámpát, ez hibátlan.

img_3340.JPG

Ez gonosz lehet éjjel.

Elég a rizsából, menjünk motorozni!!! Elterveztem egy Dunakeszi-Cered-Istenmezeje-Mátra-Budapest útvonalat. Meleg volt, nyári dzsekit és farmert húztam, a régi sisakom festése pedig mintha rendelésre készült volna. Az RS-nek zéro a szélvédelme, még egy nakednél is huzatosabb, de most pont ez kellett. A Vác feletti kanyarokban már éreztem, hogy igazán mókás nap lesz. Persze mindenhol útépítések vannak, egész Nógrád megyét egyszerre csinálják, talán nyár végére kész is lesz. Jó két centis majrécsík volt a hátsó gumin, azt el akartam tüntetni. Egy (lezárt) üres szakaszon végsebesség tesztet csináltam, megvolt a 200, de ez a tempó már nem élvezhető rajta. A gurulós 110-130 a nem megterhelő utazó sebesség. A futómű nagyon stabil, tökéletes az egyenesfutás, a kanyarokat meg egyenesen neki találták ki. A fék jó átlagos, egy kicsit lehetne harapósabb. Még sosem mentem Dunlop gumikkal, de semmi rosszat nem mondhatok rájuk, jól tették a dolgukat. Sajnos a Ceredi szerpentin a vihar után nagyon dzsuvás volt, néha drifteltem is, de vigyorgós volt mind a 13 km. A közepén megálltam fotózni, ott van a FűszeReS is!!

img_3351_3.JPG

Zárva volt a régi kocsma... Pedig egy jaffát szívesen bedobtam volna.

Istenmezeje után Sirok, aztán ráfordultam a Mátrai szerpentinre, majd az új részen megborogattam rendesen, úgy fordult mintha zsinóron húzták volna. Pár kanyar után egyre vizesebb volt az út, eső után voltunk. Viszont a melegben úgy gőzölgött az aszfalt, amilyet még nem láttam eddig. Nem örültem a víznek, de még mindig jobb eső után motorozni, mint esőben. Itt-ott megcsúszott a feneke, visszavettem a tempóból, pedig ez abszolút az Ő vadászterülete volt!! Könnyedén lehetett átdobni egyik oldalról a másikra.

www.youtube.com/watch?v=BEC-5IOcl7c&feature=youtu.be

2018-06-06_14.png

Na jó, majdnem...

Mátrafüreden ettem macok-ot, pisilni nem lehetett sehol, tűz tovább. Igazi nyílt országúti menet még nem volt, ezért a régi 3-on jöttem visszafelé. 120-al a világ végéig lehetne menni vele, nagyon kényelmes. Az előrébb lévő lábtartók, a magas kormány, és a kényelmes ülés miatt nem voltam fáradt, pedig 250 kilométert már gurultam. És nagyon akar menni, minden fokozatban úgy gyorsul, mint az Istennyila! A váltó is jó partner ebben, fel-le simán lehet pakolgatni a fokozatokat. Pont olyan hanggal indul meg, mint egy régi reszelt versenymotor. Nagyon jó móka a gyorsulgatás, igazi intenzív élmény. Ugyan nem mértem fogyasztást, de nem lehet valami eget verően sok.

img_3350_2.JPG

Mi a retró, ha nem ez? Még gólya is volt fent!

Nagyon szépen gurultunk, de Gödöllőn leszakadt az ég. Gyorsan megálltam, és a tárcát és a telefont nejlon zacskóba tettem, ha azok megáznak, b@szhatom. Az idén még nem áztam meg, a hálós dzseki semmit nem védett, de "gyáva népnek nincs hazája", jöhet a vizes teszt. A kipörgésgátlót 2-es fokozatba tettem és GO. (egyébként kikapcsolható, de minden indításnál újra aktiválja magát) Nem is az eső áztatott el igazán, hanem a szembe jövő autók, ahogy belementek a nyomvályúban megállt vízbe. Kaptam vagy 20 loccsanást, ami kb 100 liter /tócsa, na attól azonnal bőrig áztam. Gondoltam ám az útkezelőkre megint, ha szalonképes akarok maradni csak annyi: ROHADJANAK MEG!!!!! Csurom vizesen megálltam tankolni, pisilni, szerintem nem volt őszinte a mosolyom amikor fizetésnél megkérdezték: "gyűjtöd a pontokat??"

img_3330_2.JPG

Ha már úgyis vizes voltam, megálltam az Úszó Arénánál is.

Mire Pestre érem, a meleg és a szélvédelem teljes hiánya megszárított, a zoknim volt vizes egyedül. Leadtam a motort Csató Ferinek a Hajó utcai szalonban, nagyon dolgozott, Ő is csak most fogja megtudni a véleményem. Azt azért látta, hogy vigyorgok mint a vadalma... Felültem a CB-re, és baszki, mint egy versenymotor!!! A lábamat nagyon magasra és hátra kellett tenni, az ülés mint egy deszka, húúú, nagyon kényelmetlen volt az RS után. Ha belegondolok, hogy nemsokára megyek vele Albániába, hát.......

És most a konklúzió. Kéne!!! Nagyon kéne!!! Ebben a stílusban nincs összehasonlítási alapom, hacsak nem az R Ninet amivel  mentem tavaly egy  rövid kört  Annabergben. De arra már nem is emlékszem, erre viszont mindig fogok. Ilyen egy JÓ MOTOR, minden pillanatát élveztem a tesztnek. Ha az asszony nyer a lottón, a CB mellé azonnal veszek egyet. Nem tudok belekötni semmibe (pedig szoktam), az egész úgy jó ahogy van!!! Nem tudok kiemelni egy valamit, mert minden része jól néz ki. (kár hogy Zolika tavaly lefoglalta a Monica Beluccit, mert a gömbölyű idomokról Ő jutott eszembe) Majdnem ezres sornégyes, ami a legjobb konstrukció egy motorkerékpárba. Szerintem megéri az árát, pedig nem olcsó, de 3890000 ft-ért egy nagyon stílusos gépet kapsz, szuper blokkal, és jó futóművel. A sima egyszínű 100 ezerrel olcsóbb, de nem is kérdés, hogy megéri-e színes a felárat. Ja, és ugye japó, vagyis sose romlik el, szervizbe csak kötelezőre kell menni. Ezután szívesen kipróbálnám az egymillióval olcsóbb, és 15 lóerővel erősebb alap Z 900-at is!!!

 

Mindenkit hazavárnak, sziasztok: a Mágus

 

Képgaléria

img_3332_2.JPG

img_3337.JPG

Az csak kosz a deklin.

img_3342.JPG

img_3344.JPG

img_3345.JPG

img_3347_1.PNG

img_3357_2.JPG

img_3359_3.JPG

2018-06-06_10.png

Ott a ZÉÉÉÉ!!!!!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kawasaki Z 900 RS kawasaki z 900 rs teszt

2018\05\29

Indian Scout teszt.

Winnetou fekete lova.

Előszó

INDIAN. Először Winnetou jut eszembe. Aztán Jack Nicholson, ahogy beszívva azt mondja a Szelíd Motorosokban: "nik-nik, indians". De ez Indian nem az az indián. Nem rajongok a stílusért, akár azt is mondhatnám, hogy chopper rasszista vagyok, de mégsem mondhattam nemet Szilárdnak a H2 után. Meg kíváncsi is voltam, vajon miért vesznek rengeteg Fat Boy-t, Dragstart, Intruder, Shadow-t stb világszerte. Lássuk. Uff!

 

img_3299.JPG 

INDIAN  Scout 1133 Metallic Jade. 100 lóerő és majdnem 100 Nm, 249 kiló mindennel feltöltve. Hm, ez jó bulinak ígérkezik. 65 centi magasra (vagyis inkább mélyre) kell ülni, a lábtartók elől vannak, igazi chopperes pózban. Az egész motor kicsi benyomást kelt, pedig nem az. De mivel lapos és keskeny, kisebbnek látszik. Elképesztően gondos munka, minden apróságra figyeltek. Mindenhol ott a logó, vagy a név, még a gumiabroncson is!! A fémmunka gyönyörű, ennyire profi öntvényeket talán még sosem láttam. A motorblokkot simán kiállítanám, mint szobrot. Az ülés színe és varrása is tökéletes. És ez a gép az Indian olcsóbb modelljei közé tartozik, a maga 4859000 forintos árával. Egyébként a legolcsóbb a Sixty, 4197000ért, a legdrágább a Roadmaster Elite Cobalt Candy over Black Chrystal 12799000-ért kapható. Íme:

img_3286.JPG

Átvételkor kérdeztem Csató Ferit az üzemmódokról, mapping beállításokról, de csak nevetett, „ez még a régi iskola, felülsz és mész!” Éppen csak berúgni nem kell. Hát akkor rajta.

A hangja, a hangja az brutális! A kipufogó extra cucc volt, Vance & Hines, el-ké-pesz-tő-en jól szólt, igazi V2-es rotyogás jött ki belőlük, állat! Gyakorlatilag sámli magasságra ültem, ez még egy 150 centis bikernek is biztonságos talajfogást jelent. A kormány nem volt se túl magas, se túl széles, pont jó. A lábammal viszont keresgéltem a lábtartókat, a megszokottól, vagy egy méternyire volt! A kuplung extra erőt nem igényel (emlékszem Tibike Harley-én milyen nehéz volt), de férfias, a váltó precízen, de határozottan klattyan fokozatba. És van fokozatjelző!! (Benzinóra viszont nincs, valami lámpa biztos jelez ha kevés a benga, de nem találtam meg.) Nagyon határozottan indul meg, érezni az erőt. Kicsit Peter Fondának éreztem magam, ahogy húzattam, váltottam, és elrotyogtam a távolba. Ja, 6 sebességes. Nem tudom minek, mert 4 is elég lenne, pont ugyanúgy trotyog mindig. (a sornégynél még kapcsolnék egy 7.-et, meg egy 8.-at is) De ez 6 gangos, és amúgy nagyon jó a váltója, annyira precíz, hogy lehet, a svájci bicska gyárban készül. Egyedül az ürest kellett néha keresni, de az se volt gáz, a nap végére már megvolt mindig. Mivel szíj hajtja a kereket, alig ugrott egyesbe kapcsolásnál. Viszont a váltókar olyan hosszú, hogy pont a nagyujjam körmével váltottam felfelé. Kell a veszkó csizma!!!

img_3305.JPG

Kicsit meghúztam neki, simán gyorsult 130-ra (és bőven volt még benne), de az már nem esett jól. A tökéletes utazója valahol 80 és 100 környéke. Ott kellemesen lehet gurigázni, még nem tép le a szél, különösebb erőfeszítés nélkül lehet menni.  Az első órában még élveztem a lábtartó pozíciót, de utána már fárasztó volt, erőből kell tartani a lábat, de ez is a stílus sajátossága. Egyébként a fék miatt se nagyon száguldozzunk, az egy első tárcsa, nagyobb tempónál kevés. Ezen a motoron nem lehet lezserkedni, a klasszikus módon kell fékezni, a hátsófékkel indítasz, aztán jó erősen meghúzod az elsőt, közben visszaváltasz!!

A futómű nagyon igényli a jó utakat (AMI AMÚGY IS JÁRNA, HÉÉ ÚTKEZELŐK, KAPJÁTOK BE!!!), Etyek és Felcsút között szinte leestem a motorról, nagyon pattogott az úthibákon, gyakorlatilag a lábaimmal bele kellett feszítettem magam az ülésbe. Kiba fárasztó. Egy tipp M. Lőrincnek: ha még nincs, vegyen útépítő céget, és tegye rendbe maga körül az utakat!!!!!!!! Valószínűleg Amerikában nem gondolnak ilyesmire, de azért a futómű mindenképpen a leggyengébb pontja a motornak. A hátsó teleszkópok is furcsa lapos szögben állnak, semmi jó nem néz ki belőlük. Nálunk. Kenda gumik voltak rajta, de Indian logóval, az nagyon tetszett. Az Üvegtigris környékén próbáltam jól beborogatni a kanyarokba, nem ellenkezett, szórakoztató volt.

img_3300.JPG

A tigris le van zárva (???), de pont elfértem a sorompó mellett. Jól esett a pihenő, azt kell mondjam, ez egy egyórás motor. Sajgott a seggem, fájt a lábam, meg kellett már egy kis „magaslati” levegő. Legalább jól megnézegettem meg körbefotóztam, egyre jobban tetszett az a gondosság, ahogy minden apróságra odafigyeltek, de mégse érződik túlcsicsázottnak. Pont jó arányban találták el a díszítéseket, és mívesen csináltak mindent. A hátsó lengőkar, meg a szíjtárcsa se csak egy darab vas, hanem szépen megmunkált, öntött darab. CNC forever!!!

img_3306.JPG

A műszerfalat jó helyre tették, még a zárt sisakból is jól lehetett látni minden adatot. Apropó adatok. Hülyére kerestem, hogy mivel lehet megjeleníteni az adatokat, hiszen a Feri mutogatta nekem átvételkor. Sehol egy kurva gomb. Hát ami egy normál motoron a fénykürt, itt az a menü! Egyébként kényelmes, sokkal jobb mint az enyémen a műszerfalat nyomkodni. Fordulatszám, motor hőmérséklet, napi számlálók, teljes kilométer. Ja, még 1000 km se volt benne, be sincs járatva. Ezen kívül az elakadásjelző trükkös még, hosszan kell nyomni az index kikapcsolót, akkor bekapcsol. Minden más pont olyan, mint a többi motoron.img_3317.JPG

Elindultam Pest felé, kezdtem éhes lenni. Mikor megláttam, hogy nyitva van a Giga Machine étterme Solymáron, gondoltam eszem egy hamburgert. Jó döntés volt, nagyon finom a Fat Boy burger, csak ajánlani tudom, és a környezet is illett egy Amerikai motorhoz, autentikus. Jó kávét főztek, a klotyóban meg Marilyn Monroe nevetett rám. Vagy ki, mikor meglátta....

img_3315_2.JPG

 

Azt már mondtam, hogy nem szereti a szar utakat. Hát a városi csúcsforgalom se egy leányálom vele. A lámpáknál állva, mocskosul fűtötte a jobb lábamat a blokk és a kipufogó, a ventilátor meg nyomta a meleget rám a hűtőről, izzadtam rendesen.  A teherautók is sokkal magasabbak a mélyből nézve. A keskenysége miatt viszont jól lehetett szlalomozni a sorok között, csak a tükrökre kellett vigyázni, mert az alacsonysága miatt egy szintben volt a kocsikéval. Apropó tükrök. Hibátlanul láttam hátra, semmi rezonancia, de a hülye amerikaiak miatt a feliratot ezekbe is beleírták, hogy kb: a tárgyak a valóságban nagyobbak! Nebassz, tényleg????

img_3307.JPG

Mechanikai zajok nincsenek, a motor-váltó nagyon kulturált hangokat ad, egyedül az extra fejidom rezonált néha. A markolatok lehetnének vastagabbak, ez az egyetlen gagyi részlet a motoron, de extraként van választék bőven. Az ülés bármelyik bőrdíszművesnek becsületére válna, de nekem ez is kényelmetlen volt, ráadásul nem lehet egyszerűen felállni belőle a lábtartók helyzete miatt. A hátsó lámpa ledes, a fényszóró izzós. 

img_3303.JPG

Nem igazán van összehasonlítási alapom. Az biztos, hogy Tibike épített Spori-ja sokkal melósabb, ez nagyságrendekkel kifinomultabb. Ez tényleg egy egyórás motorozásra teremtett vas, de ez gondolom a stílusból adódik. Az viszont biztos, hogy az "övéi" közt előkelő helyen áll. Aki ilyenre vágyik, az nagyon-nagyon minőségi cuccot kap a pénzéért.

 

Mindenkit hazavárnak, sziasztok: a Mágus

 

Képgaléria:

img_3296.JPG

img_3297.JPG

img_3301.JPG

img_3304.JPG

img_3313.PNG

img_3316.JPG

img_3302.JPG

img_3314.JPG

 img_3295.JPG

 2018-05-28.png

2018-05-28_5.png

2018-05-28_8.png

 

 

 

 

Indian Indian Scout Indian Scout teszt

2018\05\21

Ducati Multistrada 950 teszt.

Maffiózó Armani-ban.

Végre megtört a jég, hozzájutottam egy Ducatihoz! HURRÁÁÁ!!!

2018-05-20_1.png

Tavalyi modell, 2100 kilométerrel, mondhatjuk, hogy vadi új bringa. A tulaj szerint talán, ha három darabot adtak el kishazánkban a 950-es Multiból. Ez egy matt fehér (extra) színű Multi, ABS-el, négy üzemmóddal, kipörgésgátlóval. A kijelző ugyan "csak" fekete-fehér, de igazából minden infó rajta van, és napsütésben is jól látható. 113 lóerő, 190 kg. Persze szárazon, de teletankolva, és minden egyéb folyadékkal feltöltve is 230 kiló alatt megáll a mérleg nyelve. Fasza!!!

Egy rövid, félnapos gurulásra kaptam meg, Józsi (a gazdi) jött az enyémmel, és velünk tartott Lali is az SV-vel. Tarjánig gurultunk, egy (nekünk) új éttermet is teszteltünk, de erről később. Első benyomásom az volt, hogy vagányul néz ki, pedig én nem gerjedek a túra endúrókra. A színe furi, egy Ducatit szinte csak pirosban tudok elképzelni. Érdekes, mert az XR nagyon bejött fehérben, de ez a matt fehér olyan semmilyen az én szememnek. Kicsit rejtőzködő, nem is nagyon bámulták meg, de talán pont ez a lényege. A fényszóró sima izzós, nem ledes.

img_3256.JPG

Elől 19-es kerék van, hátul 17-es, de csak 170-es gumival. 

Felülve éppen hogy, de teljes talpal álltam. A lábtartó majdhogynem sportos pozícióban áll. A kormány nagyon magas és széles, a szélvédő belülről, egy kézzel, menet közben is állítható. Mondjuk nekem egyik állás se tetszett, baromi huzatos volt a sisak. (ugyanez volt a Versys-nél is, a pót szélvédő oldotta meg a problémát) A kuplung finom puha, de 1-be rakva nagyot ugrik. A motorkarakterisztika Touring módban volt, a futóművet nem állítja. Nagyon lágyan finoman indul, óvatos bal kézzel a borosüvegbe is belenyomhatod a dugót. Ahogy kiértem a nyílt útra, meghúztam a gázt, és jött a meglepetés. A csendes, elegáns úrból, egyből előjött a Cosa Nostra. Igazából nem is annyira fordulat, mint gázállásfüggő, hogy elkezdjen hörögni, szörcsögni. A kipufogó csendes, de a szívó oldal nagyon zorall hangokat ad, állat! Biztosan dupla pillangó szelepes. És megy, mint az istennyila, olyan gyorsan forog le mint egy négyhengeres. A váltó nagyon szépen, finoman vált, gyorsváltó nincs.

2018-05-20_6.png

Kettesben itt szabályzott le. A kanyarok után nyomta neki a hibrid, de esélye sem volt...

Persze egyenesen gyorsan menni a hülye is tud, lássuk mit tud a kanyarokban. Először is, a fék istenkirály. A radiális Brembo fék olyan tökéletesen működik, hogy ezt azonnal áttenném a Hondára. Nem harap, kis erő kell hozzá, nem szitál, egyszerűen ilyen a TÖKÉLETES első fék!!!

img_3270.JPG

A biztonsági csomag jó részét a féknek köszönheti.

Az első kanyart még elóvatoskodtam, de a következőre már ráborítottam rendesen. Mintha zsinóron húznák, úgy fordul. Lehet, hogy a kerékméret miatt, de tényleg úgy éreztem, hogy mindjárt leér a lábtartó. A majrécsíkot nem nagy ügy eltüntetni. Nagyon szépen tartja az ívet, a széles kormánnyal könnyű korrigálni. Mondhatjuk, hogy kanyarvadász. Semmilyen erő nem kell a döntéshez, kis túlzással magától fordul. Pirelli gumik vannak rajta.

2018-05-21.png

Naggyon szeret kanyarogni. Szerencsére, mert a szembejövő elvesz egy métert tőlem!!! Ide van is egy idézetem: "mi van Jézuska, szűk a hely a tekintélyünknek??? - Philip Marlowe"

Egyre jobban borogattam a kanyarokba, aztán észrevettem egy hibát, nagyobb tempónál kicsit behintázott a feneke. Az egyik "hiba" szüli a másikat. Nem lehet érezni a tempót. Megint a Versyst kell emlegetnem, de azon se éreztem a sebességet. A csupaszhoz vagyok szokva, egyszerűen túl jó a szélvédelem, nem érezem a tempót ezeken a burkolt motorokon. A H2 megint másik mozi, ott nagyon figyeltem, mert tudtam, ha nem figyelek megöl. De ez elaltatja a gyanakvásom, aztán meg jól odaverem magam. És még csak ezután tettem át SPORT-ba...

 Nem is értem, hogy a picsába lehet ezt kihozni 113 lóerőből!!! Mocskosrohadtszemét módon megindul. Érzésre biztos, hogy legyorsulja a Hondát! Olyan lezserül indul meg gyorsan, mint a Stiletto egy maffiózó kezében. (egy Ducatinál csak olasz hasonlat jöhet szóba) Szóval megy rendesen, a Lepencei szerpentinen nagyon lehetett vele büntetni. A szar úton jó, hogy puha a futómű, de többször is hintázott a feneke. Igazából normális sebességnél, vagy egy kicsit ráfeszítve a hátsó rugóstagra ez megoldható probléma. Kicsit visszavettem a street illegálból, és máris nagyon elegánsan lehetett fordulni vele, a kigyorsítások is simábbak, ha "csak" motorozunk. Normális túratempóban egy kezes bárány, de partner a sietős menetben is, pályára meg úgyse megy ilyennel senki.

img_3268.JPG

És ez kétkarú!!!

Lakott területen, kettesnél nem is váltottam feljebb, 50-nél kicsit rángatja a láncot harmadikban. És szinte néma csendben gurult, alacsony fojtószelep állásnál semmi hangja nincs. A Szentendrei úton a szokásos erős forgalomban, nagyon könnyű volt terelgetni a széles kormánnyal. Az OMV  kúton álltunk meg visszacserélni a vasakat, nem is bántam, hogy leszállok, mert a két alkarom már nagyon fájt. Annyira magas a kormány, hogy kifolyhatott a vér belőle. Vagy nemtom, de lehet hogy egy hosszú túrát nem bírnék ki rajta. Az ülés egyébként jó széles és hosszú, lehet rajta fészkelődni. A fogyasztásról nem tudok nyilatkozni, de szerintem nem eszik sokat. Középsztender nincs rajta, azt gondolom extraként kell rendelni. Az egykezes plexi állítás jól működik menet közben is, ezt kevés motor tudja. Gyári oldaldobozok egy mozdulattal le-fel rakhatók, persze ha extraként megveszed. A tükrökben tökéletesen lehet hátralátni, és mivel öntvény a szára, nem is rezeg. Kéthengeres rezonanciát egyáltalán nem éreztem. A fokozatjelzőt tökéletesen lehet látni, talán még tanktáskával is.

ducati-multistrada-950-review01.jpg

 

Összességében, egy nagyon profi motornak éreztem a 950-es Multit. A motor ereje mindenre elég, és még játszani is lehet az üzemmódokkal. A fék frenetikus, a futómű inkább lágy mint tökéletes, a forma meg nagyon ütős, de pirosban, meg egy Termignoni kipufogóval még ütősebb lenne. A részletek pedig igazán olaszosak, minden apróság szép rajta. Szívesen kipróbálnám az 1200-est is, de igazából ez is mindenre elég. Köszi Józsi!!!!

És ahogy ígértem, az étterem teszt. Tarján végén van a Pince a Vén Préshez étterem. Családi vállalkozás, nagyon aranyos volt mindenki. Foglalásunk nem volt, de azért kaptunk asztalt a teraszon, ahonnan nagyon jó a kilátás. Motorosbarát hely, jó parkoló, volt pakolóhely a sisakoknak. Az étlap egyszerű, de nem is a Gundelba mentünk. A hekk rendben volt, a paradicsom saláta 5-ös, a házi limonádé finom, és a nagy mániám a kávé is jó volt. Ajánlom!!!

http://www.venpres.hu/

Sziasztok, mindenkit hazavárnak: a Mágus

Képgaléria:

img_3269.JPG

img_3253.JPG

img_3259.JPG

img_3263.JPG

img_3261.JPG

img_3265.JPG

img_3255_li_2.jpg

img_3257_2.JPG

 2018-05-20_7.png

 2018-05-20_3_li.jpg

 2018-05-21_2.png

 mst_950_altpic_1.jpg

 

 

motorozás DUCATI ducati multistrada 950 teszt

2018\05\06

KAWASAKI NINJA H2 SX TESZT.

Armageddon, baszki, ARMAGEDDON!!!!!!!!!!!

"Kipróbálod a Ninja H2 SX-et?" Ezt a kérdést a Kawás barátom, Szilárd tette fel! 

"Míí, a kompresszoros, 200 lóerős, legeslegújabb túragőzöst???? Nem lesz az egy kicsit sok nekem???"

"Nem!" "Ja, ha nem, akkor IGEN!!!"

Ára 7.1 millió.  Mit is adnak ezért a szabad szemmel is igen jól látható összegért? 1000-es négy (hogy ne az elcsépelt szót használjam) egymás melletti hengeres, 200 pacis, kompresszoros, mindenféle elektronikával megtámogatott blokkot, gyorsváltót, tempomatot, LED lámpákat, kanyarba bevilágító kisegítő lámpákat, markolatfűtést, a legszebb Kawasaki színt, egy baromi jó futóművet, olyan féket, hogy ennél talán csak egy vonat fék lassítana jobban (fém fékcsövekkel!!), spéci  ABS-t, meg még rengeteg mindent, de inkább olvassátok el a gyári specifikációt, meg nemsokára a profik írásait.

Szombaton a Hajó utcai új szalonba mentem a bringáért. Már odafelé is megizzadtam, pedig a megszokott motorommal mentem. Dugó mindenhol, gyakorlatilag az egész város csak csordogált. Na, azt rögtön leszögezhetem, hogy a H2 nem igazán a sorok közötti bujkálásra lett kitalálva. De az is hozzátartozik a történethez, hogy még nem igazán éreztem a méreteit, és a teljesítménytől  is paráztam kicsit. Átvételkor a "nyugger" üzemmódba tettem (L), de alaptalan volt a félelmem, pont olyan finom lineáris volt az erőleadása, mint a Versys-nek volt. Vaj puha kuplung, precíz váltó, és villanymotor szerű működés. Újpesten meg akartam inni egy kávét, a nagyon beharangozott Öntöde nevű új motoros találkozási helyen, de zárva volt, és azt se lehetett tudni mikor nyit. Majd máskor.

img_3098.JPG

Teljesítmény "öntöde".

Vasárnap korán nekivágtam a világnak, a nagy forgalmat és a nagy meleget is kerülni akartam. Felszereltem a kamerát hátra, megtankoltam, és GO! 

Hideg indításkor érdemes megvárni amíg az alapjárat beáll, ez kb fél perc, addig úgyis eltart az öltözés. Egy Tardosi kanyart terveztem, visszafelé Visegrád és Lepence érintésével. Mikor az üres Megyeri hídon átmentem, egy kicsit Sofoglunak éreztem magam. Az ülés-lábtartó távolság tökéletes volt, a tükrök hozták a megszokott Kawasaki sztenderdet, vagyis hibátlanul láttam hátra. Ha úgy mész vele, mint egy EMBER, abszolút barátságos, mondhatni kezesen viselkedik. Ugye minden fejben dől el, de ahogy rádőltem az első kanyarokra, éreztem, "elveszett EMBER" vagyok. Gyakorlatilag beszippantott a kompresszor. Olyan tökéletes íveket lehet vele rajzolni, és úgy tol, hogy mire átértem Esztergomba, már nem volt majrécsík a 190-es hátsó gumin!! Hoppá! Átállítottam az üzemmód kapcsolót a középső M állásba, kíváncsi voltam mi lesz. Na ez már kicsit bevonalkódozta az alsógatyát, de gyáva népnek nincs hazája, tűz tovább. 

img_3150.JPG

Azérez ottvan na!

El-ké-pesz-tő élmény volt a jól ismert úton menni ezzel a vassal! Az ember legyőzhetetlennek érzi magát a nyeregben! Szerencsére nem volt nagy forgalom, gyakorlatilag repült az üres úton. A műszerfalon a Touring megjelenítésben van dőlésszög mutató, néha rásandítottam, teljesen kilendült végállásig a komolyabb kanyarokban. 

2018-05-06_7.png

Szikraeső nincs, de lent volt rendesen.

Ezt a MOTORT nem legyőzni kell, hanem tisztelni, akkor nem lesz gond. Erre az igazságra akkor jöttem rá, mikor bekapcsoltam a H menetprogramot. Gyakorlatilag újrafestettem a vonalkódokat, pedig rákészültem a dologra. De erre nem lehet. Pont olyan a gyorsulás, mint amikor a Millenium Falcon fénysebességre kapcsolt. 4.-ben még mindig nagyon elkönnyült a kormány, lehet hogy egykeró is volt!!! BRUTÁLIS!! ATOMVILLANÁS!!!! Nem is: ARMAGEDDON!!!! Magyarország kicsi neki, de talán a világ is!!!!!

img_3154.PNG

Itt kellett volna kezdenem!

Múlt hónapban betöltöttem a 60-at. De ha  ezután meg kell neveznem eddigi életem  leg-leg motoros élményét, ez lesz dobogó legfelső fokán.  A sisak plexin annyi bogár landolt 5 perc alatt, mint máskor egy óra alatt. Az üzemmódokat nem lehet menet közben állítani, csak állva, ez jól is van így. A gyorsváltó tökéletes partner az állatkodásban, húú de mennék egyszer a Ringen is vele!!! 

2018-05-06_18.png

Oda-vissza, oda-vissza.

OK, vissza L-be, maradjunk a földön. Eddig szinte fel se tűnt, hogy a csuklóim leszakadnak, ez a "hasalós" póz nem az én mozim. Egy egésznapos túrát nem biztos, hogy kibírnék rajta. Árpi mondta már nekem, hogy a gyorsasági motoron nem csuklón támaszkodunk, de a hasizmaim már nem a régiek. (hasizmaim, ha-ha) Viszont most jött jól a tempomat, elképesztően cool jobb kézzel integetni a többi motorosnak. Bal hüvelyujjal egy mozdulat, és megy a vas magától, imádtam! Rezonancia semmi, az ülés kényelmes, ezen kívül semmibe nem tudok belekötni. De ez nem a motor hibája, hanem a stílusé. De, van egy hiba, vagy inkább baki, a hosszúfényt nagyon könnyű véletlenül bekapcsolni, a fénykürt gombot kell előre tolni. Ezt néha véletlenül megböktem a kesztyűvel.

img_3158.JPG

Az indexet nem veszi vissza. Na, az még nagyon menő lenne.

A kompresszor lefúvó szelepe finoman muzsikál, ilyet motoron eddig még nem hallottam, állat! Kipufogó kéne rá, túl csendes a gyári. De extraként már van Akra, nem tudom mibe kerül, de ennél az árkategóriánál ez már nem dominálhat. Meg  két gyári oldalsó doboz, az nincs benne az árban. A gyári Bridgestone gumik nagyon tapadnak, gondolom a hátsó azért, jó ha 5000-et kibír.

img_3142.JPG

Ő van felül!

(Végsebesség teszt nem volt, de a véletlenül elért sebességek, meghaladtak minden, eddig általam elért számot.)

Ez egy technikai remekmű, nem találok fogást rajta, egyszerűen tökéletes élmény. De tényleg tisztelni kell, ez nem "csak" egy 1000-es motor, hiszen az enyém is az. Fejben nagyon ott kell lenni, jó szem, hasizom, és rengeteg önuralom kell még a jogsi, mellé. Egyszerűen nem gurulhat el a gyógyszer, mert Ő az erősebb. Most biztos kiröhögnek a speed motorokat hajtó, gixeren szocializálódott 30-50 közötti kollégák. De én nem tudok jobb tanácsot adni, minthogy tisztelni kell az erősebbet. Félni nem kell, de adjuk meg a királynak ami jár!

img_3118.PNG

Ez a "csiga" elég gyors.

Valószínűleg nem lesz szerves része az utcaképnek, de akinek van elég pénze és akaratereje, az egy igazi ékszert kap ezért az árért. HAJRÁ!!!! Tavaly az utolsó tesztmotorba nem tudtam beleszeretni, de ez az idei első igazi karácsonnyá varázsolta a hétvégémet! KÖSZI SZILÁRD!!!!!!  KÉNE!!!!!!!

Mindenkit hazavárnak: a Mágus.

 

Képgaléria:

2018-05-06_24.png

img_3085.JPG

Ha erősebb fék vagy futómű kell, vegyél mozdonyt.

img_3104.JPG

img_3108.JPG

img_3105.JPG

img_3111.JPG

img_3127.JPG

img_3110.JPG

Minden a felső polcról van

img_3149.JPG

Visegrád.

2018-05-06_20.png

Beállítás rendben, mehetünk.

2018-05-06_19.png

Nevezzük "érdekes" beállításnak. A hang viszont bitang!

2018-05-06_15.png

Mentem, sziasztok.

 

 

 

 

teszt Kawasaki Kawasaki Ninja H2 SX teszt

2018\05\01

Tátralomnic a T 5-el.

A tökéletes kétnapos!

img_3234.JPG

Április utolsó hétvégéjén gurultunk egy kétnapos Szlovákiát a T5-el, ami igazából most csak T4 volt. A végcél Tátra Lomnic volt, ugyanazzal a szállodával, ahol tavaly Tibikével jártunk! Szombat reggel 9-kor találkoztunk a szokásos Meki parkolóban. Vác végéig szinte lépésben mentünk, az M2 építése miatt iszonyú lassan lehet közlekedni. (Dunakeszi hétköznap már tiszta Los Angeles. Persze a dugók miatt) A haladásról még annyit, hogy 9.30-kor indultunk, és 11 után értünk Salgótarjánba! A Ceredi szerpentin botrányos állapotban van, Ózd előtt már dolgoznak az aszfalton, talán a nyár végére elérik Tarjánt.

img_3016.JPG

Ózdon megálltunk egy kávéra Tomi kedvesénél. Nem is gondoltam, hogy Ózdnak is van „Rózsadombja”, pedig van. A kávé után megjavítottam az XX féklámpáját, ami idáig folyamatosan égett, a fékpedál kapcsolót kellett visszább állítani és jó lett.

Kettő körül értünk Aggtelekre, egy tűt nem lehetett leejteni annyian voltunk. A szokásos girosz után megbeszéltük az útitervet, az 533-as úton megyünk, az a hosszabb (és mint kiderült nagyon rossz minőségű) verzió. Volt pár apró eltévedés, mert a telefonom csak mutatta, de nem mondta a fülemre az utat. A BMW navija viszont kihúzott minket a bajból. (másnap reggelre megjavult a kommunikáció) Végül is elértük Lőcsét, onnan Poprádot kikerülve mentünk Lomnicra. Este 6 után álltunk be a parkolóba. Leszedtük a cuccokat, megfújtuk a láncot, és becsekkoltunk.

img_3064.JPG

Mi Ferivel a földszinten kaptunk szobát, Oli és Tomi a másodikon. A kecó pont olyan volt, mint a tavalyi, tehát jó! Letussoltunk, átöltöztünk, és lementünk a bárba. A második sör után befutottak a többiek, legurítottunk még egy kört és mentünk vacsizni. Vagyis vacsoráztunk volna, ha a 9-ig nyitva tartó éttermet nem csukják be az orrunk előtt 8.27-kor. És a szolgálatos teremfőnök az anyanyelvén kívül semmilyen más nyelven nem beszélt, tehát a magyarázat szlovákul jött, azt meg mi nem tudjuk. De már elkezdődött a tanulás, mert taxival elmentünk egy nyitva tartó étterembe, és útközben megtanultuk a kéziféket szlovákul: ručná brzda! Az ÖREG MAMA étteremben ettünk, finom és kifizethető kajákat, de 10-kor innen is kivágtak minket. Visszataxiztunk a szállásra, ahol  (tábla szerint) a bár 11-ig van nyitva, gondoltuk bedobunk még egy kört lefekvés előtt. Perszehogy zárva volt már az is. De volt a recepción egy hűtő, abból lehetett vételezni dobozos Arany Fácánt. Ezt most kihagytam.

Én bontottam tábort, mentem lefeküdni. A többiek se maradtak sokáig, Feri is jött 10 perc múlva. Jól aludtam, csak egyszer ébredtem fel, szakadt kint az eső. Fasza…

img_3058.JPG

Egész éjjel nem ettem semmit, tehát reggel nagyon éhesen mentem az étterembe. 7-kor nyitottak, az elsők közt voltam. Szállodában imádom a reggeliket, itt is príma volt a felhozatal. Megraktam a tányért rántottával meg virslivel, én ugye tudtam hogy jó lesz. Jó is volt, a kávégépet megint sikerült becsapni, iható presszókávét csináltam. Befutottak a többiek is, jól bereggeliztünk, Feri kiszámolta a fejenkénti díjakat (mindent Ő fizetett kártyával), 53 euró volt a szállás, a bár, az étterem. Plusz a taxi, az egy 20-as volt oda-vissza, de azt kifizettük cash-ben.

A fürdőszobai menetek után, átöltöztünk, bepakoltunk, lehurcolkodtunk, felmálháztunk. 10-kor volt a start, Feri javaslatára átgurultunk Dolny Smokovecbe, még egy kávéra. Kár volt, igazi szart főztek, egész ebédig keserű volt a szám. De a kilátás megérte a 2 eurót!!!

img_3037.JPG

Az út vizes volt, de az eső már rég elállt, gyönyörűen sütött a nap. Brezno volt az első célpont, onnan Beszterce, majd Zólyom. Egy jó haluskát betoltunk útközben, a Tomi motorest-ben. A 66-os úton jöttünk, kár hogy nincs (vagy mi nem találtunk) egy kicsit Amerikára hajazó csehó. Viszont találkoztunk Karel Gottal óriásplakáton, jól néz ki a 78 éves Mr Karneval!!! Zólyom után Selmecbánya következett, az egy naggyon fain út, az 51-es. Rég jártam erre, de most sem okozott csalódást, sőt! A tó után egy darabon zsír új aszfalt van, készült videó is!!!!

www.youtube.com/watch?v=Eq36f-DL3ro

Annyira jó volt, hogy mentünk még egy kört oda-vissza, igazi örömmotorozás volt!!! Léva után jól eltévedtem, nem vettem észre a Sahy táblát, gyanús volt mikor már Nyitra közeledett. Idáig séróból vezettem, de újra bekapcsoltuk a BMW naviját, és mentünk Oli után. Egyenesen bele a viharba, mert egyre jobban beborult, dörgött villámlott, az eső is elkezdett esni, de valahogy a szélén lehettünk, mert nem áztunk el igazán. Talán 10 necces perc volt, utána már újra sütött a nap.  

2018-04-30_4.png

Meglett Sahy, persze jól elment az idő, fél hat körül gurultunk át a határon. Itthon is vizes volt az út, eső után voltunk. A Rétsági kutat jelöltük ki utolsó megállónak, de ezt nem csak mi tettük így, vagy 10 motor futott be még utánunk. Egy utolsó cigi-kávé (a nap legjobb kávéja), egy utolsó majrécsík ellenőrzés, egy utolsó hátba veregetés, aztán nekivágtunk az utolsó 50 kilométernek.  Oli és Tomi az M2-en ment, mi Ferivel a régin.

img_3052.JPG

19.20-kor csaptam ki a sztendert a garázs előtt, kereken 800 km-t mentem. Az új sisak  kezd a fejemre illeszkedni, az átalakított ülés is jónak tűnik, az új kipufogót meg nagyon szeretem, bitang a hangja. A hátsó és a tanktáska most is hozta a kötelezőt, bőven volt hely. A Conti Roadattack 3 gumikban több mint 8000 km van, és szinte újszerűek!!!!!!!  A kommunikációs hibát egy telefon újraindítással orvosoltam.  

Nagyon jó hétvége volt. Jó időben, jó utakon, jó barátokkal, jó motorral, ez ám az ÉLET!!!!!!   

 

Sziasztok, mindenkit hazavárnak, a Mágus.

Képtár:

2018-04-30_6.png

2018-04-30_7.png

2018-04-30_8.png

2018-04-30_9.png

2018-04-30_12.png

img_3041.JPG

img_3043.JPG

img_3042.JPG

img_3038.JPG

 img_3059.JPG

img_3065.JPG

img_3063.JPG

img_3060.JPG

img_3235.JPG

img_3232.JPG

 

 

 

 

motorostúra motorozás CB 1000 R teszt CB 1000 R Conti Roadattack 3 Tatra Lomnic

2018\04\17

Verettem a Ringen!!!

4. Suzuki Fesztivál, Hungaroring.

 

Áprilisban végre megjött a várva-várt TAVASZ!  Minden porcikámnak kellett már a meleg, a napsütés, a MOTOROZÁS!!!

7.-én Olival toltunk egy évad indító Tardost. Az utak a megszokottnál is rosszabb állapotúak, talán májusra befoltozzák a kátyúkat. De az örömünket azért nem tudta (teljesen) elrontani. Pilisszentkereszt előtt kint volt a kanyarfotó.com fotósa, de éppen gyök2vel mentünk két kocsi közé beszorulva. Rengetegen voltak az úton, sajnos Tát előtt egy balesetbe is belefutottunk, kerülni kellett. Tát után az utat építették, de Bajnától  végre ott volt a kedvenc útvonalunk, leborogattam rendesen a vasat. . Kaja után elgurultunk Lepencéig, onnan át Szentendrére, ott lepacsiztunk és hazafelé vettük az irányt. Kellemes 230 kilométer jött össze, elsőre nem is rossz.

2018-04-16.png

Jó ötlet, de egy kicsit drága a 9.50 euro.

15.-én pedig részt vettem a 4. Suzuki Fesztiválon a Hungaroringen. Feri kiállító volt a Conti-val, V.I.P. vendégek voltunk a standon. Jött Oli és Laci is, majdnem együtt volt a T5!!  A regisztráció után felmentünk a felső parkolóba, az 50-es boksz volt Contié, pont a desztók standja  mellett.

2018-04-17_4.png

 

11.20-ra voltunk kiírva, bőven volt időnk egy kicsit körülnézni. Láttunk drag motort, az új SV 650 Cafe Racert, de még igazi elektromos naked biket is. Mondjuk az nem Suzuki volt. Egy fickó sétált a placcok között mikrofonnal a kezében, és nyomta a rizsát folyamatosan, szerintem egy kicsit túlhangosítva. Az időjárás tökéletes volt, meleg, de még bőrruhában is elviselhető. Apropó bőrruha. Csak bőrruhában lehet felmenni a pályára (amúgy ez nagy kamu), tehát reggel elővettem a bőr cuccaimat. Kb egy éve nem volt rajtam. No, egy kicsit összement a dereka a télen, alig tudtam  bepajszerolni a belem. A dzsekibe pedig semmit, még a telefont sem lehetett elhelyezni, szóval vinni kellett a tanktáskát is. (Mivel új ruhát nem akarok venni, a hasamból kell lefaragnom.)

img_2897.JPG

Vittem a kis SJ kamerát, meg persze a sisakon is fent volt a Sena. Az volt a tervem, a sisakról veszek előre, a farokról pedig hátra. No, hát sisakról leszedette egy szőrösszívű biztonsági csajszi, csak a hátsó vett.( De az nagyon jó filmet csinált, egészen elképesztő volt otthon megnézni.) Mielőtt sorra kerültünk, elmentünk leskelődni a pálya szélére. Nos, kívülről nézve elképesztő volt látni a célegyenesben bőven 200 felett elhúzó gépeket, kicsit be is szartam, hogy milyen lesz ez „belülről”! Mondtam is a fiúknak, hogy jó lenne valami chopperes brigádba kerülni, ott talán nem fogunk égni.

img_2905_1.JPG

Ezt naggyon kipróbálnám!!

Eljött a mi időnk, Feri szerzett egy SV 650-es pályagépet, Oli a BMW-vel, én meg ugye a Hondával gurultunk a boxutcába. Gyakorlatilag csak idomos gyorsasági bringa volt a brancsban, nagy részükön még rendszám se volt, tehát pályagépek. „Fasza lesz”. A gépátvétel egyszerű volt, jött egy muci egy filctollal, és aki megfelelt annak tett egy pipát a regisztrációs matricájára. Nálam belekötött a kamerába, Oli kordura ruhájára viszont nem szólt egy szót sem. Ennyit a szabályokról, de Oli nem reklamált! A csapat végén voltunk, Feri, én, Oli sorrendben. Kigyulladt a zöld lámpa, és elszabadult a „pokol”. A hang legalábbis olyan volt. Nem volt felvezetés, mindenki saját belátása-habitusa szerint mehetett.

2018-04-17_2.png

Rámentem arra az aszfaltcsíkra, amin a legnagyobbak szoktak versenyezni, ugyanitt jön ki a pályára Kimi, vagy Hamilton is! Itt nyert Schumacher, és az örök kedvencem, Felipe Massa is. Egy Legendán motorozhatok!!! Azt hallottam, hogy a célegyenes végi jobbossal kell vigyázni (itt volt is egy kicsúszás), de gond nélkül sikerült. Mentem Feri után (aki ugye egy UFO), de annyira tatásba nyomta, hogy meg is lepődtem. Az első kör végén, amikor ráfordultam a célegyenesre, elgurult a gyógyszer, vagy talán „vérszagot” éreztem, de koppra tekertem a gázt és elkezdtem legyorsulni a banda hátsó fertályát. Eddig még sosem dadogott le a Honda alattam, most viszont folyamatosan. Elképesztően jó érzés volt fullgázon száguldani, nem kellett félni a trafipaxtól, a szembejövőktől, csak én voltam és a pálya!! A második körben már sokkal bátrabban húztam, úgy gondoltam most lenullázom a majrécsíkot. Az egész pályát nagyon élveztem, talán a hátsó sikán a legtrükkösebb, arra nagyon kell figyelni, a rázókő tényleg RÁZ.

2018-04-15_4.png

Kezdtem utolérni néhány lassabb kollégát, és fokozatosan le is vadásztam őket. Már úgy éreztem, hogy pariban vagyok Rossival, mikor utol értek  a „vadak”, és olyan sebességgel mentek el mellettem, mintha én sétamotoroznék. Ez inkább kijózanító volt, mint félelmetes. (a videót visszanézve, ahol én fékezve váltogatok vissza, ott Ők még javában húzzák a gázt)

2018-04-15_2.png

Miután elhúztak mellettem, újra teligázzal mentem tovább, volt még pár előzésem, sőt egy visszaelőzésem is!! Ha jól számoltam összesen öt kört mentünk a 20 perc alatt, óriási élmény volt!! A lábtartó bütyök nem ért le soha, de a hátsó gumin nem maradt majrécsík egyáltalán, sőt úgy megkenődött mint az igazi versenyzőknek. Egyszer sem éreztem, hogy túlvállaltam magam, igazi vagány feelingje volt ennek a menetnek. Az egészen fantasztikus, hogy az „út” teljes szélességében használható,   és nem kell tartani a szembejövőktől.

2018-04-15_9.png

A bajnokok starthelye. Itt kb 170-180-al megyek 3.ban.

Azt nem gondolnám, hogy függő lettem, de szerintem mindenkinek ki kéne próbálnia a pályázást, legalább egyszer. Az Euroringen már voltam, de össze sem lehet hasonlítani a Hungaroringel, ez sokkal jobb!!! Eleve a pálya hossza és a szélessége egészen másik mozi, kevésbé fárasztó és sokkal nagyobb sebességet lehet elérni. Amikor a célegyenes végén bőven 200 fellett mész, az valami kiba jó érzés.

2018-04-24.png

De ismerős ez a szám!!!

A pálya után visszatértünk a standra, hagytuk pihenni a vasakat. Feri azt mondta, azért nem tudott gyorsabban menni, mert az SV ennyit bírt, gyakorlatilag csupa 1000-es volt a pályán, nem egy kategória. Oli gumijai is szépen néztek ki, a majrécsík az övéről is eltűnt. Amikor visszaszereztem a kamerámat, pont akkor ment fel a pályára két zsaru BMW-kel, meg egy Audi TT rendőrautó, ők is csapattak egyet, ez is tetszett. Laci nem pályázott, a gumik már elég kopottak a motorján, ezzel a menettel le is írta volna őket. Ő el is köszönt, volt még dolga, mi maradtunk még egy órát, aztán mi is elbúcsúztunk Feritől és hazagurultunk.

 img_2907_1.JPG

Majrécsík: 0 mm.

Nagyon jó program volt, igazi élmény, csak javasolni tudom mindenkinek. Kifelé jövet van egy jópofa tábla amin ez áll: „ A versenynek vége”. És tényleg, kint már jönnek szembe, az ideális ív is nagyon kicsi, az út poros, sokat tanultam ezen a napon is, nagyon megérte kimenni.

Mindenkit HAZAVÁRNAK, sziasztok: a Mágus.

A video a youtube-on: www.youtube.com/watch?v=WqH5IiAI0f8

 

hungaroring Continental CB 1000 R suzuki fesztivál

2018\03\16

Friss hír: kezdődik a szezon!!!

elvileg...

 

Március közepe van, vagyis végre itt a tavasz. Mondjuk, ha kinézek az ablakon, vagy megnézem az időjárás jelentést, ez nem nagyon látszik. És az igazi ítéletidő mégcsak most jön!!!! Nem tudom ki a felelős ezért (talán General Winter), de elmehetne a picsába!!!! MOTOROZNI AKAROK!!!!!

Valami azért csak összejött már, február végén megcsináltam a szokásos Safety fedett pályás ismétlőt, Ferivel és Olival. Feri és a Continental révén már komálósak vagyunk, barátibb árat számoltak. Jó volt nagyon, pedig 28.-án mocskos hideg volt, a fedett csarnokban volt 2-3 fok!! Az első kör után levettem a szemüveget, mert vadul párásodott. Most mentem először az "új" 500-as kéthengeressel, sokkal melósabb volt, mint a Hornet anno. 

img_2745.JPG

A végére puszi haverok voltunk.

Nagyon hasznos egy ilyen gyakorló a szezon előtt, persze tudunk már mindent, csak fél év alatt megkopik a tudomány. Új dolog nem volt az eddigi évekhez képest, talán csak az, hogy az ebéd egyre finomabb!!!  Forgott a kamera is, érdekes volt visszanézni a filmet, a tv-ben sokkal egyszerűbbnek látszik, mint a valóságban.

img_2754.JPG

Egyébként gokart pálya. www.youtube.com/watch?v=cfLJEyFHB1s

Éshát vasárnap megtört a jég, szép idő volt, megejtettem az idei első gurulást! Az új kipufogót még nem hallottam menet közben, hát mit mondjak: betyáros!!!!! Meg kell szereznem a db killereket, mert hosszú úton fárasztó lehet. De most élveztem minden métert, amit kiordított magából. Na ez így hallható!  Az utak még nagyon dzsuvásak, kell legalább egy hónap mire tapadósabb lesz az aszfalt, de rengeteg motorossal találkoztam!

img_2789.JPG

Tankoltam is.

Egy nógrádi kanyart csináltam bő 100 kilométer jött össze. Dunakeszi-Berkenye-Rétság-Bánki tó-Alsópetény-Dunakeszi. A régi 2-en mentem-jöttem -szerencsére- , mert hazafelé jutott csak eszembe, hogy nincs Pest megyei matricám, a motorra nem vettem még. (Nem azért, de bekaphatják az összes f@szomat, ez igazán szemét lehúzás, kb olyan mint a baleseti adó!!! Kanyhallók!!!!!!!!!)

De Generel Winter akárhogy is erősködik, akkor is vége, jön a tavasz, jön a nyár. És már erősen tervezem az idei szezont, lesz pár komolyabb menet is. Május 1-i hosszú hétvégén a T5-el tolunk Aggtelek-Tatralomnicot. Június második felében megyek Albániába. Július második felében meg a Naked Brigád megy tiroli hágó vadászatra. Ezek a biztos pontok, pedig még el se kezdődött a szezon. Szóval kopni fog a gumi az idén is!

img_2791.JPG

Bánki tó.

Tesztek is lesznek, ami biztos pont az az MV Agusta és a Kawasaki. Tárgyalásban vagyok a Suzukival is, tőlük is összejöhet valami. A Benelli lazán lepattintott, a Honda Wilker azt írta, hogy egyelőre nincs tesztmotorjuk (nagyon szeretném az X-ADV-t és az új CB 1000 R-t), a Triumph nem is válaszolt, de a BMW-től kinézhet valami. A héten elkészült az átalakított ülésem, majd meglátom kényelmesebb-e, arról is beszámolok.

 Sziasztok, Mindenkit hazavárnak: a Mágus.

 

 

motoros motorozás CB 1000 R

2018\02\05

A zsuga bosszúja.

Halihó.

Karácsonyra megleptem magam egy új sisakkal. Megint Shoei GT Air-t vettem, egyrészt mert tökéletesen illik a búrámra, másodszor nagyon jól néz ki, harmadszor mert nagyon jó áron jutottam hozzá.                                       A Superzone óriási akciókat hirdetett karácsony körül (még most is), hát elmentem a két ünnep között körülnézni, hátha látok valamit, ami nélkülözhetetlen. (mindenki tudja miről beszélek UGYE???)

Nyitásra ott voltam  27.-én, és ott ténferegtem kb. 10 hasonló problémával küzdő motoros között. Megnéztem a sisakokat, kesztyűket, dzsekiket, pólókat, de nem szerettem bele semmibe. Aztán egyszer csak megtaláltam amit "kerestem". Egy Shoei sisakot, piros-fehér-zöld színben. Vadi új volt, és pont az én méretem, szerelem első látásra. A 179 ezres ár áthúzva, 150-re akciózva. Igazából nem volt szükségem új sisakra, de rögtön megideologizáltam a dolgot: a régi mindjárt 5 éves, és az állszellőzője is letörött, karácsony van, KELL egy új!!

img_2558.JPG

Zsír új volt, sosem használt, Pinlockal, zsákkal, dobozzal, komplett. Már ez az ár is egész jó volt, de az ajtón 50-70% leértékelés volt kiírva, ez attól azért messze volt. Odajön az egyik eladó és kérdezi kéne-e. Mondom neki, kéne, de lehetne akciósabb. "Mennyit adnál érte?", kérdezte. Na ilyenkor kap vérszemet az egyszeri motoros, de azért a gusztustalanságnak is van határa, tehát azt mondtam, hogy 120. "Ok, megkérdezem, bizományos cucc." Elment telefonált egyet, és visszajött hogy: 130. Hm, ez már tényleg nem rossz, de a bennem lakó kisördög azt mondta: 125. "Ok, megkérdezem", és eltrappolt megint telefonálni. Ez jó sokáig tartott, de végül is visszajött bólogatva, vihetem 125-ért. Pont ennyiért vettem a régit öt éve az IMET-ben, az utolsó darab volt abban a színben és mértben. 

Nagy volt az öröm, a sálak és pizsamák mellé betettem a fa alá. EZ az igazi ajándék egy motorosnak. Gondolkodtam, hogy eladom a régit, de végül is inkább megtartottam. Amennyiért használtan eladnám, annyit nekem is megér tartalék sisaknak. Igen ám, de a kamera kábeleire, hangszóróira, a mikrofonra szükség lesz az új brében is. Megnéztem a sena.hu oldalát, és találtam is komplett beépítő készletet 15400 ft-ért. Megrendeltem és hipp-hopp megérkezett, egy hónap múlva. Nem volt sürgős, de azért ez elég hosszú idő a mai világban.

univerzalis-sisak-szett-10c-hez_439.jpg

Szétkaptam a sisakot, és beépítettem a szettet. Erre ráment egy jó két óra a délelőttből. A szopás nem is ezzel volt, hanem a kamerával ami már az utolsó motoros napon sem működött. Telefonálni és fényképezni tudtam, de videózni nem. Bármit csináltam, mindig azt mondta: "recording", de nem vett fel semmit. Na úgy gondoltam itt az idő ezt is megoldani. Elővettem a kezelésit és lépésről lépésre megcsináltam először a resetelést, aztán vissza a gyári beállításokra. Ezzel azt sikerült elérnem, hogy már a telefont sem ismerte fel. Jippiájééé, ez a fasza, rosszabb lett mint volt. Elő a netet, rákerestem a Sena kinti oldalára, találtam is szoftver frissítést, ami a Windows-al működik. Letöltöttem és nekiálltam a kamera frissítésének. A harmadik lépést nem engedte sehogy sem, gondoltam talán a kábellel van gond. Kicseréltem, de úgyse működött. Aztán egyszer csak sikerült, megvolt a frissített verzió. Akkor még nem tudtam miért, a lényeg hogy kész volt. Feltettem a sisakra, újra összepárosítottam a telóval, és jött a kamera próba. Semmi nem változott, akármit csináltam: csak "recording" hangzott el, de felvételt nem csinált. Gondoltam megguglizom, beírtam a hibát a keresőbe (magyarul), semmi. Már kezdtem megtervezni az utat a sena.hu-hoz Telkibe, amikor is tettem még egy próbát, de most angolul. 

Itt már sikerrel jártam, volt pár találat. A sena.com adta a válaszokat a kérdésekre. Persze először ők is a resetelést javasolták, aztán a szoftver frissítést. Ez már megvolt. És végre megérkeztünk a VÁLASZHOZ, ami megoldotta a problémámat. Azt javasolta formázzuk meg a kártyát és próbáljuk úgy. Kivettem a kártyát a kamerából, bedugtam a laptopba, formatáltam, és visszatettem a kamerába. Bekapcsoltam és végre felhangzott az amire vártam: "recording start"!!!!!! Ennyi, kész is voltam, kb 3 órát basztam el egy ilyen banális faszság miatt. 

img_2690.JPG

Kész van, minden működik. A megoldás annyira egyszerű volt, hogy eszembe se jutott. Vagy legalább betettem volna egy másik kártyát. Üres kártya volt, csak nem formatált. Három másodperc alatt elkészült, csak három óra volt eljutni odáig. Na mindegy, szakadt az eső, jobb dolgom úgyse volt, de talán másnak jól jön az infó, ha hasonló problémával találkozik.

A hónap végén megyünk megint Safety-re, ott lesz a főpróba. Safety-s videóm úgysincs még. 

Várom a TAVASZT, mennék már. Meghallgatni az új kiput az új sisakban!!!

Sziasztok, Téged is hazavárnak!!!!!

A Mágus.

 

 

shoei gt air sena 10 c

2018\01\21

Újévi meglepetés!!!

Halihó!

Ez még nagyon hiányzott a vasról! Ami igazából tetszett az megfizethetetlen volt (pl. a Bódis), ami meg megfizethető volt, az nem tetszett. Azért 3-4-5-600000 forint kurva sok pénz egy kipufogóért. Ezt szilveszter napján találtam a neten megbújva, valaki megosztotta valakinek a hirdetését, kicsit nyomozni kellet, de sikerült beszélnem a sráccal akinek a kezében volt a cucc. Január elején mentem is érte, hiányos volt a szett, de a dob és az összekötő cső megvolt. A rögzítő idomot legyártottam én, az alsó takaróból meg sikerült venni egy originál darabot. Picivel 100 alatt megállt. JUHHÉJ!!!!!

img_2616.JPG

Takaró idom nélkül...

img_2643.JPG

Takaró idommal. Ez azért kell ide.

A hangja nagyon kellemes lett, jól hallható, de nem ordít. És kiba jól néz ki, én kifejezetten a dupla csőre gerjedek. A "budget" kipufogók, mint az IXIL, vagy a MIVV Double Gun, túl kicsik. Azokat lehet 100-150000 között megvenni, persze újonnan. Ami még nagyon bejött, az az LASER Extrem, de az csak megrendelésre van az X Bike-nál.

laser_xtreme.jpg

Egy ilyenről még tavalyelőtt lecsúsztam.

Most ott tartok, hogy -elvileg- tökéletes a vas. Ja igen, az ülést viszem még komfortosítani, és aztán már tényleg csak apróságok lehetnek. Ja. Persze. Hm...

Aki ilyenkor is gurul annak nagy respekt, de ne felejtsétek: HAZAVÁRNAK!!!

A Mágus.

 

 

motor CB 1000 R

2017\11\19

Évzáró. 2685, 6384, 9069.

Rosszabb évem sose legyen!!!!!!!

 Ezek nem évszámok. 9069, itt állt meg a kilométerszámláló az utolsó gurulás után.  Conti gumikat 2685 km-nél cseréltem, tehát azokkal mentem 6384-et. Ennyit a számokról.

Nem motoroztam szarrá magam az idén, de azért jó sok menet volt. Márciusban egy Tardosi kanyaron kívül, nem volt értékelhető gurulás. Áprilisban rögtön egy MV tesztel indítottam, jó buli volt.

img_0100.JPG

Teszteltem a karácsonyi ajándék kamerát, nem rossz cucc, de a Sena 10 C egyszerű kezelhetőségét nem tudja űberelni. A mobilitása viszont tagadhatatlan. Dolgoztam vele előre, hátra, leállítva, és egyéb extrém helyekre rögzítve, az SJCam is pöpec cucc.

2017-05-06_9_1.png

Májusban már nagyon készültem az északi túrára, de Ferivel és Olival megcsináltuk a szezonnyitó Aggteleki túrát, Janival és Lalival mentünk egy Tardost,többre nem jutott idő.

img_0312.JPG

2017-10-23_5.png

Nem is volt baj, hogy a Ducati alapos ellenőrzést kapott, kellett egy nagyszervíz. De az Északi Túrára minden elkészült. Én is felkészítettem a vasat az útra, nem is volt gond.

A júniust nagyon vártam, viszketett a seggem rendesen. Tesztelgettem a fejlesztéseket, csak városi menetek voltak, de mivel imádom Budapestet, ezt is nagyon élveztem.

 

img_0373.JPG

Úgy vártam az indulást, mint régen a Jézuskát. 48-szor bepakoltam-kipakoltam a táskákat, tökéletességre törekedtem. Minden jó is volt, egyedül a telefon töltőkábele nem működött, de szerencsére nem okozott zavart. A Givi tanktáska és a Kawa hátsó zsák az általam gyártott platnival mindent elnyelt. A túra előtt árultam a Kawás táskát, de annyira megszerettem, hogy marad, a felirat dacára. Minden belefért, és még bőven maradt hely is. Csak ajánlani tudom mindenkinek. Ja, és persze tökéletesen vízzáró!!!

img_0399_2.JPG

A túra nagyon jól sikerült, elképesztően szép időnk volt, csodaszép helyeken jártunk, és  persze kiba jól szórakoztunk!!! Minden szállás tökéletes volt, a sör mindig hideg, a kaja mindig meleg, semmi rossz nem történt. Sajnos Jani nem vállalta az osztrákokat, így az utolsó két nap ketten maradtunk Zolikával. Jó, persze, az idő megszépíti a dolgokat, azért apróságok csak becsúsztak, de ha nem romlott volna el Jani telefonja a cseheknél, vagy Zolika kilóméterspirálja, vagy én nem maradok le a buszról a Sasfészeknél, vagy nem ömlik az eső hazainduláskor, akár unalmas is lehetett volna az ÚT. De nem volt az!!!!!

img_0610.JPG

 Négy nap meló után, már indultunk is Annabergbe, ez kicsit más volt, de szintén csillagos ötös. Először is, most vittem az asszonyt is, másodszor autóval mentünk motorozni. Igen, a Rhino szervezett egy fizetős teszthétvégét, a motorokat Ők adták. Pénteken délre értünk oda, persze szakadt az eső, de szombatra tökéletes motoros idő lett. Teszteltem a Kawa W 800-as retró motorját, az új Suzuki GSX-S 750-et, a BMW RnineT-t, a BMW S 1000 R-t, és a hétvége, és életem eddigi leg-leg-leg motorját, a YAMAHA MT 10 SP-t. Jó volt a kaja, jó volt a szállás, jó volt a szervezés, és (nem utolsó sorban) Anya is velem volt!!!!

img_0678_1.JPG

 Júliusban megint "karácsony" volt, Szlovén Túra a T5-el!!!! Itthon volt Laci, tehát a klasszikus felállás volt, Muta, Izidor, (szállás, kaja-pia 5 csillag +), kanyarvadászat, vigyorgás!!! Felfedeztük a Villacher Alpenstrasse-t (nem nagy durranás), és oda-vissza gurigáztunk a 69-es úton. Jót is cselekedtem, megmentettem a bukszáját egy osztrák nyuggernek, aki a Merci tetején felejtette, de én kiszúrtam mielőtt leesett volna.  Csak három napunk volt, de nagyon jól szórakoztunk.

s10c0019_li.jpg

img_0793_1.JPG

Utána csináltunk egy búcsúbulit nálam, aztán Laci visszament svédbe.  Két hét múlva Tibikével mentünk Tatra Lomnitzra, az csak egy szombat-vasárnapi rövid menet volt, de mivel több mint 40 éve ismerjük egymást, garantált volt a sztorizás. Nagyon melegben mentünk, szuper utakon, a szuper szállásra. Másnap esőben indultunk vissza, de egy óra múlva már levehettem az esőruhát. Ez is tökéletes víkend volt.

img_1315.JPG

Szeptemberben megvolt az első Aprilia teszt, a lehetőségnek örültem, az MP3 teszt "motor" viszont nem tetszett. Azóta több teszt is megjelent ugyanerről a háromkerekűről, de annyira senki nem savazta, mint én. Ízlések és pofonok...

img_1897.JPG

Aztán hirtelen beköszöntött a hideg, pedig még az évzáró Aggtelek hátra volt. Egy rövid Tardost toltunk Tibikével és Homállyal, aki szintén gyerekkori haver, és most Ő is vett egy motort, egy 600-as Hornetet. Ráadásul egy ritka fejidomos példányt.

img_2062.JPG

Voltam még egy Kawa szalonnyitón, ahol egy igazi kuriózumot láttam-hallottam, óriási respekt az építőnek, a Mad Max ihlette meg. Egy régi Z 750-re tett kompresszort!!!

img_2108.JPG

Októberben egy T5 Tardos+Lepence jött össze mindössze, ez lett a közös szezonzáró Aggtelek helyett.  Meg motorral jártam fogorvoshoz, így sokkal könnyebb volt a parkolás.

img_2207.JPG

A november olyan gyorsan érkezett, hogy fel sem fogom, itt a szezon vége. Lalival és Tibikével sikerült időt egyeztetni egy utolsó túrára. 200 kilométert gurultunk, a Dunakanyarban kezdtünk, egy finom Berkenyei ebéd, majd egy laza Nógrádi fordulóval hazamentünk. Persze most is láttunk csodát, a legnagyobb "KTM" állt egy bánya előtt, ez ám a szuperadvencsör!!!!!

img_2252.JPG

Zsír új volt, komoly meló lehetett ide juttatni. Talán az utolsó igazi napsütéses nap volt, és alig láttunk motorosokat az úton. Berkenyén becsatlakozott egy Varadéro is, onnan négyesben toltuk tovább. Voltak ám tekintetek, Rétságon még egy Bon Jovi is irigykedett...

2017-11-05_3.png

Ennyi fért ebbe az évbe, mentem már többet is egy szezonban, de nincs okom panaszra. Ez az év esés nélkül telt el, nem kellett semmit varrni, csavarozni, maradjon is így!!! Jövőre persze már készülnek a tervek, a kerek évfordulót is egy giga túrával kéne ünnepelni, majd meglátom. Tegnap elpucoltam a Bestia 2-t, a tank teli 100-as benzinnel, állványon puha takaróval letakarva várja a TAVASZT!! Persze volt már csoda, és karácsonykor gurultunk Lacival, ha mégegyszer ilyen alaposan el kell takarítani, én állok elébe. 

Mindenkinek ilyen kafa szezont kívánok, jó utakon, jó Motorokkal, jó BARÁTOKKAL!!!!

Hazavárnak!! Sziasztok: a Mágus.

 

u.i: néhány nagy pillanat, beszéljenek a képek...

2017-06-18_7.png

2017-06-18.png

2017-06-18_13_1.png

2017-07-23_4.png

2017-07-10_5.png

2017-08-13.png

2017-09-09_8.png

2017-10-15_6.png

2017-11-05_7.png

2017-11-05_14.png

2017-10-23_9.png

 https://drive.google.com/file/d/1gwQZTPyg3S6xxs6lrEPLlXNxsd7xTMaP/view?usp=drive_web

 

 

 

 

 

 

 

motoros motor motorostúra motorozás motorosok DUCATI CB 1000 R

2017\10\23

HONDA CB 1000 R tartós teszt.

Még mindig IMÁDOM!!!!!

Sziasztok.

Lassan vége a szezonnak, vagyis mostmár gyorsan... Ez a hétvége tökéletes szezonzáró lehetett volna, de nem lett. Esik az eső, hideg van, csak fejben motorozom. Azért nem panaszkodom, príma gurulások voltak az idén, országhatáron belül, és persze kívül is, még két olasz teszt is belefért. 

A motort 0 kilométeresen vettem tavaly július végén, most éppen 8879 km van benne, ami 8879 km tömény élvezetet jelent. Azt viszont nem mondhatom, hogy hiba nélkül teljesített. Tavaly ősszel beszereztem egy hátsó defektet, amit egyébként remekül megjavítottam a "kukacos" javító szettel, csak ajánlani tudom, az út mellett sem halál egy gumijavítás. Én momentán a garázsban csináltam, de csak mert így adta ki. 8990 ft-ért a nagyobbat választottam, és ami a megdöbbentő, hogy befér az ülésem alá, tehát mindig kéznél van. 

defektjavito-keszlet-kit-nagy-84-19503.jpg

 

A másik hiba az tényleg hiba volt, folyt az olaj a blokkból, egy kifelejtett tömítőgyűrű miatt. Az nagyon nem volt vicces, a T5 szlovén túra alatt kezdett csurogni, és szépen szórta rá a gumira is, de sikerült megcsinálni.

img_0811.JPG

1 euro volt a tömítőgyűrű.

(Egyébként talán nem is baj, ha néha szerelünk az út szélén. El vagyunk kényeztetve, ezáltal el vagyunk tunyulva. Annyira megbízhatóak a mostani motorok, hogy már csak az "öregek" emlékeznek arra, milyen is volt anno egy túra. Megszakító, kondi, láncszem -hogy csak a minimumot említsem-, és persze komplett szerszámkészlet nélkül, még egy rövid gurulás is elképzelhetetlen volt. A Jawa és az MZ viszonylag megbízható volt, de a P20-as biztos adott valami javítanivalót mindig. Volt olyan, hogy Tibike főtengelyt cserélt az M7-es leállósávjában!!! De megesett velem is láncszakadás, trafóhiba, megszakító csere, és persze defektek sora. A TIP-TOP fontosabb volt, mint a sebkötöző csomag. És ugyebár tömlős gumikról beszélek. Gézukánál például volt satu. Igen, nem vicc, SATU. Persze kicsi, de akkor is SATU!! Gyakorlatilag fényezés kivételével mindent megcsináltunk útközben. Na jó nem sírom ezt vissza, de pici rutin nem árthat.)

2755 km-nél kerültek fel a Conti Roadattack 3 gumik, tehát 5000 km már van bennük. Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni róluk, KURVAJÓÓÓÓ!!!!! Tapad mint a légypapír, remekül teljesít esőben is, és szinte nem kopik. Ha gumivásárlás előtt áll valaki, és nem márka-fan, érdemes számításba venni. A Motorrevüban olvasható tesztet is megnyerte. Ez már a 4. Conti szettem, maradok a márkánál. Kaptam ingyen is tesztre, de ezt momentán pénzért vettem, és minden forintot megért. Sokkal többet tud mint én, tehát bőven van benne tartalék.

img_0021.JPG

0 km.

img_0267_1.JPG

100 km.

img_2141.JPG

5000 km.

Szóval a gumi hibátlan. A fékekkel minden szempontból elégedett vagyok, a futóművel úgyszintén. Az én motorozási szokásaimat, és a motoros tudásomat messze felülmúlja. A blokk szintén csillagos ötös, talán picivel több erő beleférne. A levegőszűrőt a gumival együtt cseréltem, K&N került be, az már kétszer bevált. Egy zoralabb kipufogó még kell, de egyelőre nem találom az igazit. Van egy plusz gyári kipum, abból kivágtunk hasra pár kiló csövet, de semmi hatása nem volt, talán halkabb lett kicsit. Ehhez picit több szakértelem kell... Majd télen...  Ha letelt a garancia, akarok gyorsváltót, sőt lehet hogy egy komplett csomagot kap ami tartalmaz kipörgésgátlót, injektor térkép módosítást, és gyorsváltót. Az AGO-nál van ilyen szett, és be is szereli. 

ago_1.jpg

Sokat tud, de sokba is kerül. 267005 ft.

Ezzel a kütyüvel nagyot lehet előre lépni, teljesítmény és biztonság terén. Majd télen... Mivel nekem az a becsípődésem, hogy hosszú túrákra megyek egy hosszú túrákra alkalmatlan motorral, igyekszem túraképesebbé tenni a vasat. A Puig víztiszta szélvédő, és az SW Motech kézvédő nagyon bevált, tehát jó szívvel ajánlom a hozzám hasonló bolondoknak. A Givi gyors záras tanktáska a Kawán is jól működött, ezért az jött át a Bestia 2-re is. Az általam felszerelt 12 voltos aljzat tökéletesen passzol a táskára fúrt vízálló kábel átvezető lyukhoz.

img_0266.JPG

A plexi pont elviszi a szelet a tanktáskáról.

A 30 literes Kawa hengerzsák remekül bevált, és hibátlan a hátsó ülés helyére készített plató is. Azt ugyan a Hepco Becker találta ki, de az enyém nagyobb, és persze olcsóbb is.

ules_takaro.PNG

 

 Original...

img_0307.JPG

Very original...

img_0448.PNG

Északi túra, június.

Az oldaltáskák esztétikusabbak, de nagyságrendekkel többe kerülnek és a pakolhatóságuk sem az igazi. Plusz ott marad a vaskeret, ha nincs rajta a táska. A hátsó doboz számomra mindig a pizza futárokat juttatja eszembe, plusz nagyon rontja a súlypontot, szóba se jöhet. Egy hátránya van a hengerzsáknak, nehezebb felszállni-leszállni, de azon kívül tökéletes cuccoló.

Az ülés kb 200 km-ig jó aztán már fészkelődöm rajta. Nyáron vettem a Louisban egy zselé feltétet, de nem igazán vált be. Azt találtam ki, hogy berakatom az üléshuzat alá, akkor nem tud elcsúszni. Majd télen...

img_0590.PNG

Nem rossz, de a rögzíthetősége gagyi.

Szóval nagy a szerelem, de 2018-ra az új fejlesztésekkel még jobb lesz a bringa. Sajnos már nem gyártják, külföldön lehet még pár raktári darab, de talán jövőre jön az új. Világröhej, hogy a Hondának nincs 1000-es nakedje. A Kawának ott a nagy Z 1000, a Yamahának az MT 10, a Suzukinak pedig a GSX-S 1000.

honda-cb1000r-concept-e1501251737399.jpg

Talán???????? Egy jó elektromos csomaggal ütős lehet...

img_2119.JPG

A rengeteg Kawa közül is kitűnik. 

A teszt folytatódik, a fejlesztésekről úgyis beszámolok majd. Csak lesz még napsütéses hétvége, azt szeretném ha 9000 feletti óraállással tenném el télire a vasat. 

Sziasztok, Mindenkit hazavárnak: a Mágus.

img_2050.JPG

 

 

 

 

 

honda Continental CB 1000 R teszt CB 1000 R

2017\09\10

Piaggio MP3 500 2017 teszt.

Lehet egy kerékkel több? NEEEM!!!!!!!

Bajban vagyok. Kaptam tesztre egy Piaggio MP3 500-ast a Netmoto KFT-től. Nagyon kedves, szimpatikus csapat, az ügyvezető igazgató, Garamvölgyiné Lázár  Anett, még szép is. Örökre hálás leszek neki, hogy lehetőséget kaptam a próbára, nagyon kíváncsi voltam már egy ilyen szerkezetre. Szeretnék még kipróbálni tőlük Moto Guzzit, Apriliát, jó kapcsolatot akarok kiépíteni velük.  De valószínűleg nem fog összejönni. Merthogy semmi, jót nem tudok írni erről a tricikliről. Fingom nincs mire is való igazából, kinek és mire lehet ez jó, de ahogy hallom viszik mint a cukrot, főleg hogy most akciósan 2 999 900+regadóért elvihető. Nos az én véleményem senkit se tántorítson el az MP3 vásárlásától, sőt vegyetek sokat, és akkor talán valaki ír majd róla népítéletet is a totalbike-on. Tehát amit most itt olvastok az csak és kizárólag az én véleményem, és mivel egész Európában sláger, velem van a baj. Túlságosan motoros vagyok.

img_1869.PNG

Megérkeztem. Egy képen a "Szépség és a Szörnyeteg".

A papírmunka után Anett elmagyarázta a kezelőszerveket, két extra is van, a kézifék és a fixáló gomb. Ja és a tanksapka nyitó. Azt keresgéltem volna egy darabig. Slusszkulcs benyom és jobbra fordít. Sűrűn kell használni.

mp3.jpg

Balra húzva rögzít, jobbra tolva old. Induláskor automatikusan old.

A kézifék mechanikus, de van egy figyelmeztető lámpa is a feledékeny hülyéknek(én). Ha nem érted miért nem indul, úgyis rájössz. Ez biztos megszokható (ahogyan az autóknál is megy automatikusan), de itt azért fura volt. Az ülés is gombnyomásra nyílik, és azért csak tudok jót is mondani, akkora a csomagtartója, hogy egy bulira is be lehet vásárolni, komoly mennyiségű sört lehet bepakolni! Extraként hátsó doboz és túra szélvédő volt rajta. Ennek még lesz jelentősége.

2017-09-09_4.png

V Power 100 hátha jobban megy. Nem.

A szalon Dunakeszin van, az Auchan közelében. Péntek délután öt óra. Aki ismeri a környéket, az tudja hogy ilyenkor dugó van. De egy robogó erre van kitalálva, a sorok között cikázva előre haladni. Egy robogó igen, de ez a nagy mackó nem. Oké, első méterek, 3 millás kölcsönmotor, de akkor is kiba nagy. Azért csak-csak haladok, de a lábammal kalimpálok, mert hirtelen nem is tudom hogy ha megállok eldőlök-e vagy nem?? Hát persze hogy el, hiszen ha nem fixálom, eldől. Jó széles a trepni, a 180 centimmel csak lábujjhegyen tudok egyensúlyozni. Viszont az állandó fixálgatás még nem jön csuklóból. A kútig végig áll a sor, de azért hamarabb értem oda mintha autóval mentem volna. Telinyomtam, aztán tűz tovább. Kicsit ritkult a forgalom, odavertem neki, 500-as, arra számítottam hogy meglódul rendesen. Hát nem, de nagyon nem, otthon meg is néztem, hogy tényleg ötkilós-e, mert érzetre 250-es. Egy gyengébb 250-es. Mondjuk olyannal se mentem még, de a tesztekben azt írják, hogy egy 250-es vagy 300-as robogó legyorsulja a kocsisort. Na ez nem, brummog, zörög, de nem gyors. Na majd holnap megmutatja mit tud, terveztünk egy Lillafüredi kanyarvadászatot Olival, Ferivel, és Janival. Azt olvastam, hogy úgy fordul, ahogy kétkerekű soha sem fog. Úgy gondoltam jó móka lesz. Ja, tényleg, úgy gondoltam....

img_1871.JPG

Oldal sztender helyett oldalra döntve is fixálható. Nehéz visszadönteni.

Megterveztem az útvonalat, a skacok tudták hogy tesztmotorral jövök, de csak annyit hogy olasz, azt hogy milyen, meglepetésnek szántam. Még sosem mentem ennyire burkolt géppel, szép időt mondtak, még a short is megfordult a fejemben. De ezt gyorsan el is vetettem, hiszen nagy szószólója vagyok a biztonságos öltözéknek, hogy venné ki magát hogy csupasz lábbal motorozom. A hazaúton megizzadtam ugyan, de akkor tempó se volt. Protektoros farmer, csizma helyett a TCX cipőm, kordura dzseki és a felnyithatós sisak. Kész mehetek.

Reggel 17 fokot mutatott a motor hőmérője (hopp, még egy jó pont), indulás 9-kor a Meki elől. Korábban indultam, ismerkedni kell a kicsikével. 8-kor már komoly forgalom volt, lassan evickéltem ki a városból. Az M2-re felhajtáskor meglepett, hogy mennyire nem gyorsul, a besoroláshoz egy kicsit több tempó kéne. Mindegy majd felgyorsul, aztán már megy magától. Ja. 80 felett fasza kis légörvényt kapott a tarkóm, de olyat, hogy öt perc után már takargattam a kezemmel, annyira fázott. 100 felett olyan sután ingatagnak éreztem mintha laposak lennének a gumik. Ó baszki, a guminyomást nem ellenőriztem. Semmi gond, fordultam egyet a Mol felé és felfújtam a kerekeket. Lehetett korrigálni, de tizedekről volt csak szó, szóval nem ezért instabil. Oli már ott volt a Mekinél, a térdét csapkodta amikor meglátott. Én nem voltam annyira vidám, a tarkóm gyakorlatilag lefagyott, viccet félretéve, mintha egy jeges pakolás lett volna rajta. Éreztem, ez a nap nem lesz felhőtlenül vidám.

img_1904.JPG

Itt azért még reménykedtem...

Befutott Jani és Feri, az Ő reakciójuk is térdcsapkodás volt. Azonnal jeleztem, hogy haza kell mennem nyakvédőért, meg a másik sisakért. Elindultunk, de ugye a babona szerint, ha vissza kell menned az rosszat jelent. Otthon felvettem a melegebbik nyakvédőt, meg a Shoei sisakot, és nekiindultunk a túrának. Az M2-t most építik, nem lehetett repkedni, de a nyakamra rohadtul jött a hideg most is. Túraplexi mi? TÚRA, tehát hosszabb táv nagyobb sebességgel. Persze lehet, hogy mikor Luigi tervezte egy 160 centis modellt ültetett rá. Alig vártam a Vác feletti kanyarokat, hogy végre érezzem mivel is tud többet a három kerék?

2017-09-09_2.png

Semmivel. Én vagyok a hülye, miért is gondoltam azt, hogy egy kiskerekű robogó alkalmas a "nagysebességű" kanyarvadászatra? Nem, nem alkalmas. Egy körforgalomban a városban lehet hogy gyorsabban fordul, de kint az úton nem! Instabil, billeg, hintázik, és kifelé mikor adod neki a tüzet, egy "örökkévalóság" múlva kezd gyorsulni, ráadásul emelkedőn minden erő elszáll belőle. És hogy igazán jól érezzem magam, a lábaim is lefagytak, mert oda is bejött a huzat. Fázott a nyakam, a lábam, és a derekamra is jött valami hideg fuvallat. Általában a Salgótarjáni Shellnél szoktunk megállni először, most a Rétsági Mol kútra már kikanyarodtam.

img_1889.JPG

A Három Testőr és.....

A rövid pihenő alatt kikristályosodott bennem, hogy nem cseszhetem el a többiek napját, úgyhogy fájó szívvel de bejelentettem a visszafordulásomat. Közben Jani észrevett a frissen felszerelt hátsó gumiján egy pöpec nyolc centis repedést, így Ő is befejezettnek tekintette a túrát. Oli és Feri továbbmentek, mi pedig a Bánki tó felé fordultunk, és laza 70-80-as tempóval elindultunk vissza. Na azt hiszem ez lehet az MP3 igazi közege, tatásan gurigázni a dombok között. Azt persze nem tudom, minek ehhez még egy kerék??? Marketing???

2017-09-09_1.png

Erre viszont volt sok gyengébb minőségű út, na azt sem szereti. Ez egy jó szakasz.

2017-09-10.png

Csőváron valami buli készült.

Begurultunk Vácra, megálltunk pihenni egy kicsit, mert bármilyen fura, de nagyon kifárasztott a Nagymedve. Janit ráültettem, hogy legyen egy emberes fotó is, de Ő is csak röhögött, pedig még nálam is nagyobb olaszimádó!

img_1899_1.JPG

Jani azaz Giovanni a standard olasz méret. Neki lehet, hogy nem lenne huzatos a TÚRA plexi.

Innen szépen hazacsorogtunk a régi kettesen, Dunakeszinél elpacsiztunk. Picivel múlt dél, átgondoltam az előttem álló hétvégét, és úgy döntöttem hogy befejezettnek tekintem a tesztet. Nem vagyok fejfájós, de de most rohadtul fájt a búrám, a huzat nem tett jót. Úgy gondoltam a szalon biztos nyitva van 13 óráig, egy életem egy halálom, én a motoromat visszakérem!!!

 Anett nem volt bent, de egy másik úriember segített visszaadni a Hondát. Megjegyzem, pezsgett az élet szombat délben, többek közt éppen egy vadiúj Aprilia robogót adtak át a boldog tulajnak. Megkérdeztem ki vesz MP3-at, (név nélkül), nos celebeink szeretik. Megköszöntem a lehetőséget, és boldogan ültem vissza a Motoromra.

Tehát. Véleményem szerint nem megy jól, viszont ha nyelezed sokat fogyaszt. A 150 kilométeres tesztet full teli tankkal kezdtem, és a végére 80 maradék km-et jelzett a műszer. (még egy jó pont a range visszajelzés miatt) Pedig nem is kicsi, 13 literes a tank. 270 kilós tömeg párosul a 40 lóerőhöz, mondjuk azzal tényleg nem lehet felszaggatni az aszfaltot. Most éppen 85 kiló vagyok, ha felülne mögém mondjuk egy 60 kilós csaj, megraknánk a hátsó dobozt, végképp erőtlen lenne. Na akkor hogy sorolnék be az autópálya külső sávjába?  Feltétlenül kéne rádobni valami tuningot. Egy kipufogó, egy légszűrő, meg egy kis chiptuning sokat segíthetne rajta. Kanyarvadásznak semmiképpen nem jó, viszont a sorok közötti bujkálásra meg nagy. Egy viszont biztos, ütősen néz ki, mindenhol feltűnést keltett, akár a kúton, akár útközben, mindenki megnézte, ez a legnagyobb fegyvere. Túrázásra alkalmatlan, főleg túra plexivel, igazából nem tudom mire is találták ki a digók. A futómű egyébként egy technikai remekmű, csak nem jövök rá miért jobb a három kerék, mint a kettő. Motoros tudás mindenképpen kell hozzá, akkor meg....

img_1877.JPG

img_1883.PNG

Azért az olasz, az olasz. F1 technológia, de jól ragadó szigszallagot még 2017-ben sem alkalmaznak.

Talán jó, ha kicsit parázol a motorozástól, és a plusz egy keréktől biztonságosabbnak tűnik. Az ülés egész jó, de azért egy idő után nem az igazi. Van lábfék, ami egyszerre az összes kereket fékezi, de természetesen vannak kézifékek is. Kanyar előtt néha kicsit kusza volt, mit is húzzak vagy nyomjak.

2017-09-10_2.png

Na itt remekül működött a két első kerék. Egyre több a jó pont.

Gilera Fuoco néven is árusítják, sőt a Yamaha is csinált hasonlót, és az olaszoknál még rendőr motorként is létezik. Csak találtam pozitívumokat is, hozzám ugyan nem illik, de azért neked lehet hogy jó lesz.

mp3_police.JPG

Maradok a két keréknél, vagy ha több kell akkor a négynél. Fura szerkezet, igazi tehno csemege, örülök hogy kipróbálhattam, és bízom benne, hogy kapok még a Netmoto-tól kétkerekűeket. Van pár igazán étvágygerjesztő vasuk!!!

img_1874.JPG

 

Sziasztok: a Mágus

 

 

 

Piaggio MP3 500 teszt

2017\08\24

Tátra támadás Harley-vel.

Easy Riders.

Sziasztok.

Augusztus közepén nekivágtunk a Tátrának Tibikével. Ritkán van itthon, nehéz volt időt egyeztetni, de sikerült. Kétnapos hétvégi gurulás fért bele, a végcél Tatralomnic volt, foglaltam szállást a Titris Hotel-ben.

(A szállás megfelelt minden kritériumnak, vagyis: parkoló, reggeli, vacsora lehetőség, söröző, free wifi.  Extraként wellness részleg is volt, medencével, jakuzzival, csúszdával, hurrá!!  Az ár is megfelelő volt, tokkal-vonóval 13000 ft fejenként, erre jött a vacsora 10 euróért per kop svédasztalos, és a sörözői fogyasztás 10 euró fejenként. Kicsit retrós hely volt, valószínűleg Gustáv  Husák építtette a 80-as években.)

12.-én reggel 9-kor indultunk Dunakesziről, 25 fok, szikrázó napsütés, 305 kilométer a célig.  Az útvonal a megunhatatlan Cered-Aggteleken át vezetett, itt ugye nincs meglepetés, JÓÓ!! Azt hittem már mindent láttam ezen az útvonalon, de szerencsére még mindig van újdonság. A Ceredi szerpentinen általában stiften megyünk, ezért az ilyen kincsek eddig észrevétlenül maradtak mint Rónabánya.

img_1292.JPG

A T 5-nek elküldtem a képet, de senki sem tudta hol készült, még Feri sem pedig Ő Salgótarjáni. Most lájtba nyomtuk, a Harley-ről leért minden a hajtűkben. Persze nem kellett félteni Tibikét, azért letette a "névjegyét" a kanyarokban. Aggteleken a szokásos girososnál ettünk, annyi volt a nép amennyit még sosem láttam itt. Várnunk is kellett vagy három percet a kajára, ilyen még nem volt. Most az autósok voltak többségben, még parkolni is nehéz volt. Persze gyöngyszemet most is találtam.

img_1296.JPG

Elég ritka jószág, én momentán még sose láttam ilyet.

Aggteleken már nagyon meleg volt, 33 fok árnyékban. Kaja után átmentünk a határon, és Dobsina felé vettük az irányt. Júniusban a Naked Brigáddal is erre jöttünk, de most Dobsina után a másik úton, a 67-en akartam a Tátrába menni. Ez is jó választás, de tulajdonképpen arrafelé nem lehet mellényúlni, még eltévedni is jó. 

s10c0005_1.JPG

Luxusautó a Dobsinai gettóban. Cigánykérdés itt is van.

Kamerát mindketten hoztunk, a Harley-ről  még Ózdon esett le, én meg Dobsina előtt hagytam el, de Tibike mind a kétszer résen volt és észrevette a lepotyogó cuccot. Remek filmek készültek aztán. Csodálatos a Tátra, jók az utak (nagyrészt), jó itt motorozni és csak pár száz kilométer otthontól. Ha meg nem is veri, de nagyon közel van élményben Ausztriához. 

2017-08-24.png

Harley Brutale.

Ahogy közeledtünk, egyre felhősebb lett az ég, de nagyon meleg volt. Viszont így nem láttuk a HEGY-et, ami azért visszavett az élményből. Poprad nagy város, komoly szombat délutáni forgalommal, de a navi korrektül mondta a fülemre a tutit, úgy mentünk át rajta, mint kés a vajon.

s10c0015.JPG

s10c0014_1.JPG

 Tényleg kényelmesen gurultunk, fél 4-re már a hotelnál voltunk. Találtunk egy tökéletes helyet a vasaknak, pont a bejárat előtt, és a kamera is látta. Becsekkoltunk, a harmadikon kaptunk szobát. Leszedtük a pakkokat, és megfújtam a láncot, Tibike persze röhögött rajtam, neki ugye szíjhajtása van. Felhurcolkodtunk, előkerestük a fürdőgatyát és mentünk a wellnessbe. Két órányi lubickolás volt a szobaárban alapból. Kiáztattuk a tökeinket, ezt minden szálláson bevezethetnék, a nyeregben töltött nap után kifejezetten jól esett.

titris-x_dsc_7792-800px.jpg

Ennyi az egész, de pont elég. A csúszdát azért meghagytuk a kicsiknek.

Egy órányi bugyorgás után már nagyon jólesett volna egy sör, tehát felöltöztünk és átmentünk a bárba. Az Arany Fácán nem a kedvenc söröm, de itt frissen csapolva nagyon jól esett, azonnal feljebb is soroltam a listámon! Tibikével 1975 óta ismerjük egymást, volt miről sztorizni, ment a "hazudóverseny". Jól esett volna a duma meg a sör mellé egy cigi, de akkor már pont egy hónapja nem dohányoztam. (és azóta se!!!!!!!) A sörre megéheztünk, átmentünk az étterembe, ahol príma svédasztalos vacsorát kaptunk. A szobához csak reggeli járt, de a főpincér csak egy szobaszámot kért, fizetni majd a recepción kellett. Szeretem a frappáns egyszerű dolgokat, ez 10 pontos vacsora volt. Ittunk hozzá üveges Fácánt, a csapoltat nem űberelte, de fain volt az is.

img_1300.JPG

Barátok közt.

Vacsi után visszaültünk a bárba, iddogáltunk egy kicsit, aztán 10 körül lefeküdtünk szunyálni.                             Reggel esett az eső, a telefon meteo appja pontosan jósolta meg az időjárást. Nem szakadt, de masszívan esett. Lecsattogtunk reggelizni, hibátlan volt a kaja. Kávét gép adott, másodikra már sikerült becsapni, jó erős eszpresszót csináltam. Húztuk az időt, kb a délelőtt közepére mutatta net az eső végét. Fél 9-kor feladtuk a várakozást, esőruhát húztunk és elindultunk. Most persze még barátságtalanabb volt a Tátra, de már lefelé jöttünk.

img_1306.JPG

Reggeli panoráma.

s10c0018.JPG

Ott messze már dereng valami fény.

Visszafelé a 72-es út volt betervezve, de az eső átírhatta volna. De nem, 10-kor elállt, egy kúton le is vettem az esőruhát, kordurában voltam az a kicsi vizet simán bírja. Tibike még kivárt, de én jól döntöttem.

 A 72-es utat ki ne hagyjátok, nagyon fasza, igazi motoros csettint a nyelvével ha erre jár. Középtájt van egy csehó ahol lehet enni-inni-pisilni, és remek képeket készíteni. Mi is megálltunk fotózkodni. Egyre jobb idő volt, de Tibike nem vette le az esőruhát, még mindig azt hitte esni fog. Végül magán hagyta végig, gondolom otthon olyan szag volt bent mint egy foci öltözőben meccs után...

img_1312.JPG

img_1313.JPG

Naná, hogy volt nálam selfie bot!

Itt elkezdett cseperegni az eső, de pár perc múlva, pár száz méterrel lejjebb elállt és a nap is erőlködött. Beszterce felett akartam enni haluskát, de végül is nem kockáztattunk, megálltam a mekinél, és ott ebédeltünk. Kaja után megtankoltuk a motorokat. A kútról pont indult egy Bentley Bentayga, elképesztő méretű autó. Itatás után rámentünk a 66-os útra és tűztünk hazafelé. Rengetegszer jártam erre, de itt is találtam újdonságot.

img_1321.JPG

Tropikána bár, "eszem-faszom megáll"!!! Tiszta Hawaii.

s10c0038.JPG

66

Egyre jobb idő lett, sajnos a Hondán nincs külső hőmérő, de határozottan meleg volt, ki kellett nyitnom az összes szellőzőt. Sahy előtt a szokásos Transporterből mértek, de ez évek óta így van, nem lepett meg. A határ után utólértünk egy Audit. Nem tudtam előzni, hát nézegettem a fenekét. Hoppá lopott a verda, 2005-ös rendszám van a szinte új autón!! Közelebb mentem és kiderült a turpisság, Lett vagy Litván autó volt, ugyanolyan betűket használnak mint mi. Hallottam már olyat, hogy valaki megkapta a fotót a gyorshajtásról, és nem is az ő kocsija-motorja volt a képen. A robot meg hülye, nem mérlegel, kiküldi a legvalószínűbb áldozatnak. Szal' figyeljünk erre oda!

s10c0045.JPG 

 A "trükkös" rendszám.

Borsosberénynél traffiztak, aztán a Vác feletti pár kanyar hozott kis izgalmat, de innen már nem volt nagy kihívás hazamenni, három körül meg is érkeztünk. Meghibásodás semmi, a fogyasztás nagyon baráti 6 liter körül, Tibike is jól megrotyogtatta a Harleyt, végül 650 km jött össze.  A Conti Roadattack 3 most remekül teljesített, még mindig vadi újnak néz ki, pedig túl van 4000 kilométeren. Jó kis hétvége volt, semmi nagy flash, de jól éreztük magunkat. Jókat ettünk, jókat dumáltunk, és extraként wellnesst is kaptunk, ez kell a dolgozónak.

Üdv Mindenkinek, Téged is hazavárnak: a Mágus.

s10c0047.JPG

 "Szolgálunk és mérünk".

s10c0010_1.JPG

A Tátrai Tűzvadász.

img_1303.JPG

Ez a hely ránk várt.

s10c0029_1.JPG

Egyenfalu.

s10c0033.JPG

 

 

 

 

motorostúra motorozás traffipax CB 1000 R teszt Conti Roadattack 3 Tátralomnic. Easy Rider.

2017\07\23

T5, Szlovénia, Muta, Izidor...

Talán utoljára?

Sziasztok!

Július elején újra összeállt a Tökös Ötös egy három napos gurulásra. Lacit "elengedték" a svédek, egy hónapig itthon volt, így kihasználtuk a lehetőséget egy közös gurulásra. Ha Szlovénia, akkor Laci a térképfelelős, jó kis útvonalat rajzolt megint. Kicsit csavart a dolgon, a magyar szakaszt letudjuk autópályán, hogy hamarabb elérjük a 69-et, amit párszor oda-vissza megcsinálunk. A második napra betervezett egy Villach környéki csavargást hágóvadászattal, a harmadikon meg Burgenlandon keresztül haza. Ez volt a terv, a valóság persze mindig más lesz.

Tomi és Oli szerdán elmentek pályázni az Euroringre. Minden frankón alakult, de az a kurva Murphy is ott volt. Tomi eldobta a vasat, szépen lefeküdtek jobbra, "mintha aludni mennénk", ahogy Tomi mondta. Szerencsés eset volt, neki nem lett baja, a motor is csak fénysérült lett. Egészen fura, de X-et karcolt a pálya az idomba!!! Oli két éve járt hasonlóan, akkor együtt mentünk volna az Euroringre, de elütötte egy fehér furgon. Akkor két hét, most két nap volt az indulásig! Csütörtökön este még átjött Tomi, megnéztem nem folyik-e valami, lelazítottam az idomokat (kijött pár kavics), leellenőriztem mindent, de túraképesnek nyilvánítottam a vasat. Mázli a köbön, mehetünk!

img_0753.JPG

XXX

Első nap.

Péntek reggel fél 8-kor, rekkenő hőségben (ennek még lesz szerepe) indultunk a Meki elől. Négyen, mert Oli Budaörsnél csatlakozott hozzánk. Autóval nem tudom meddig tartott volna az út, iszonyat dugó volt a városban már reggel is. Fél óra alatt abszolváltuk az utat, egész jó szintidő. Pár perc múlva befutott Oli is, összelőttük a frissen vett Sena headset-jét az enyémmel, betettük a füldugókat, megigazítottuk a csomagokat, és GO WEST!

img_0752.JPG

Dunakeszi Meki. T 5 startpont. Divatba hoztuk, már mások is használják.

Az M7-en nagy forgalom volt, csak Siófok után enyhült, és a völgyhidat elhagyva fogytak kellemesen kevésre az autók. Dög unalom az autópálya még kocsival is, motorral meg pláne. És a fogyasztásomnak se tett jót a hosszú nagy sebességű menet, meg kellett állni már a Balaton mellett tankolni. De végül is kb. másfél óránként így is úgy is megálltunk pihenni, pisilni. A völgy hídon még nem mentem át motorral, azt hittem, hogy boogie lesz, de nem éreztem semmi extrát. 

s10c0005.JPG

 A dátumhoz még egy hetes tartozik, az M7-es!!!

A végén úgy belendült Laci, hogy vettünk szlovén matricát is és Lendváig mentünk a pályán. De gyorsan átértünk a sógorokhoz és ott már nem kellett sokat menni a 69-ig. Megvolt a kötelező megálló a 69-es kocsmánál, pisi-cigi és ivás, mert 36 fokot mutatott a hőmérő. Árnyékban. A napon lehetett vagy 50 fok, árnyék meg sehol, hipp-hopp elfogyott a vízkészletünk (kell szereznem egy itatót). Utálom az esőt, de 50 fokban felvenni a sisakot, kesztyűt, dzsekit és felülni a 70 fokos ülésre, na az tényleg macsó dolog!!! Elmentünk egy strand mellett, nem sok kellett, hogy visszaforduljak... Még egy fagyizónál is megálltunk egy kisvárosban, rég esett olyan jól a csoki-vanília mint akkor és ott!

69.jpg

Szóval egy kicsit meleg volt, mire elértük a Lavamündi szerpentint. Viszont a tapadásnak kifejezetten jót tett a hőség, olyanokat fordultunk, mint még soha. Ezen a csoda szakaszon eddig még csak esőben, eső után vagy hűvösben mentem. Most egészen másik dimenzió volt, főleg hogy Conti Roadattack 3 gumik vannak fent. Felfelé menet a hőmérséklet kicsit csökkent, sőt sötét felhőket láttam közeledni. Kifejezetten jólesett a borzongás, minden szellőző nyitva volt a kabáton, de így is rohadt meleg volt benne.

2017-07-10_4.png

A túloldalon pár kilométer után elértük az osztrák határt, onnan meg talán 30 km-re van Izidor panziója. Három körül értünk oda, a terv az volt hogy lepakolunk és visszamegyünk Lavamündig még egy menetre. De én és Laci "a vének", gyakorlatilag elolvadtunk. Egy hideg sörért a fele királyságomat is odaadtam volna!!!!!!! Plusz a sötét fellegek is közelebb jöttek és az esőruhához végképp nem volt kedvem. A "kölykök" mégis visszamentek, mi meg rámentünk a csapolt Union-ra Lacival, és Izidor még a fele királyságomat se kérte érte. Csipegettünk is kicsit, meg legurult még egy kör sör, és közben az eső is eleredt. Tehát jól döntöttünk, erre koccintani kellett még egy pohárral. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy még mindig csizmában és farmerben voltunk, tehát igazi keménybe nyomtuk. Ez ám a flash, csizmában berúgni, a nagyok is így csinálták. De mielőtt átvedlettünk volna, még megfújtuk a láncokat. A garázst most is megkaptuk Izidortól természetesen. Laciéval kezdtük, aztán jött az enyém. Laci szeret viccelni, tehát amikor azt mondta, hogy folyik az olaj a motoromból, biztosra vettem hogy hülyít. De csak mondja, csak mondja, jól van megnézem. És tényleg, tiszta olaj volt a jobb oldal, egészen a gumiig csupa ganéj volt a vas. Na, kijózanodtam egy pillanat alatt, ennek a fele se tréfa. Indulás előtt olajat cseréltem, talán nem húztam meg a szűrőt eléggé? Egy fedél alatt van, nem férni hozzá csak úgy simán. 8-as csőkulcs nincs a szerszámkészletben, megyek Izidorhoz, hátha. Simán levágta, hogy mi az az "aht stekslüsszel bitte", túrt egy menetet a kések között és előkapott egy dugófejet meg egy racsnit. ISTENKIRÁLY ez a pali, klónozni kéne (ezt még mondtam párszor). Lekaptam a fedelet, persze nem volt laza a szűrő, de olyan nincs hogy nem lehet valamire ráhúzni, hát ráhúztam kicsit. Letörölgettem mindent, visszaraktam a fedőt, elpakoltam a szerszámokat, visszaadtam a 8-ast meg a racsnit Izidornak sűrű "hvala" köszönömmel, és végre felmentem átvedleni. A komplett emelet fel van újítva, én az "elnöki lakosztályt" kaptam, egyedül egy kétágyast, volt hová rumlizni. Lefürödtem, shortot húztam és visszatértem a teraszra Lacihoz, kértünk egy kört, és vártuk a többieket. Az eső közben már elállt.

img_0817.JPG

Szóval na, nincsenek szavak..... Egy kis ropi a sörök mellé.

Nemsokára meg is jöttek a többiek. Elmentek Lavamündig, ott elkapta őket az eső, így beálltak egy fedett megállóba várakozni. De fél óra után feladták, és inkább visszafordultak (na ki az okos?). Mire megjöttek, mi kezdtünk belülről elázni, és hol volt még a nap vége....  Ők is megcsinálták a kötelező lánc ápolást, letussoltak és leültek végre. Izidor természetesen nem felejtette el azt a jó szokását, hogy néha megjelenik egy tálcával amin 6 kupica pálinka van. A hatodik az övé, és legalább háromszor jött ki az este. Felvett egy csajszit pincérnek, azt hittem rosszul hallok amikor mondta a nevét: Cetka. Mint a cseh motor, csak z nélkül. Na, Cetka volt kirendelve mellénk, mit mondjak, nem unatkozott. 

img_0781.JPG

Innen már kicsi filmszakadás van, valamikor felmentünk, valamennyit aludtunk...

Második nap.                                         

Reggel 7-kor Tomi kopogott, hogy menjünk kávézni. Mentünk, ránk fért!  A reggeli fél 8-tól volt, Izidor megint olyat rittyentett, hogy nincsenek is szavak...

img_0791.JPG

Reggeli közben, megbeszéltük az útitervet, tankoltunk a szomszéd kúton és nekivágtunk az igazi kanyarvadász napnak. Klagenfurt-Villach-Tarvisio-Bled-Eisenkappel volt az irány, 34 fok árnyékban, menjünk minél magasabbra. Közeledtünk a Wörthi-tó felé, mikor egy piros lámpánál majdnem elpereceltem, megállás után!! Csúszott kifelé a jobb lábam, alig tudtam talajt fogni. Lenézek, hát csupa olaj a csizmám!!! Fasza, így kell ám hágót vadászni... Megálltunk egy kútnál, valami megoldást kellett találnom, ezt nem hagyhattam így. Nekivetkőztem, kipakoltam a szerszámkészletet (meg a többiekét is), és most sikerült megtalálni az olajfolyás forrását. Az olajgomba alól jött, 17-es villás kellett hozzá, na az nem volt senkinek. Oli kért a kutastól, megpróbáltam ráhúzni, de nem volt laza. Ok, akkor nézzük a tömítést. Kitekertem, és csodák csodája, nem volt alatta tömítés!!!!! Hmmm, eddig miért nem folyt? Oli elment tömítést venni, láttam egy Birnert pár kilométerre vissza, ott biztosan kap. Amíg vártunk, próbáltuk megtalálni a választ a miértre! 

img_0811.JPG

Van egy pici megmunkálási hiba alul, plusz kimaradt a tömítés(?????), plusz a hosszú autópálya szakasz folyamatos magas fordulaton, plusz én nem a két szint közé, hanem csont maximumra töltöttem az olajat, plusz a nagy meleg együttesen okozták a hibát. A dolgok elromlanak egyszer, na de egy Honda??? Jobb megoldást nem találtam, hát ennyiben maradtunk. Oli egy óra múlva jött csak vissza, végül a harmadik helyen, egy motor szervizben kapott tömítést!! Összerakni nem volt komoly feladat, az olajszint most volt középen, a szerszámot visszavittem a kutasnak, mindenki elpakolta a cuccait, és már mehettünk is tovább. Másfél óra volt ez a kis intermezzo. A bizalom oda lett, folyamatosan a csizmámat skubiztam menet közben, de jól sikerült a javítás. Laci elöl, én mögötte, utánam a többiek. Olival végig dumáltuk az utat, a tó körül lépésben lehetett gurulni, előzni még motorral is nehéz volt. Egyszer csak utolértünk egy Merci kombit, aminek a tetején valami fura tárgy volt, oda nem illő. Mondom Olinak, hogy szerintem a sofőr ott felejtette a bukszáját. Mivel Ő mögöttem volt, nem látta jól, de valamit látott Ő is. Laci már megelőzte, én is mellé mentem és látom ám, hogy nem csak egy buksza, hanem egy mobil is a tetőn maradt. Egy nyugger mama vezette a Mercit, integetek neki hogy álljon meg, de Ő gyorsított. Előtte motoros, mellette motoros, mögötte motoros, bekulázhatott, hogy ki akarjuk rabolni. De én akkor már "ráharaptam a csontra", mindenáron segíteni akartam a mamának. Megelőztem, dudáltam, és határozottan integettem, majd megálltam előtte keresztben. Leugrottam a motorról, és megyek a Merci felé, mögötte három motoros, a tóparton szinte megállt az élet, élő egyenesben láthatnak egy rablótámadást!!! A Mama gyakorlatilag lecsúszott az ülésről, de amikor visszakapta a brifkót meg a hendit, nagyon megváltozott, és rengeteg DANKESŐN-t mondott!!! A közönség nem tapsolt ugyan, de én nagyon nagy hősnek éreztem magam!! Jót tettem egy idegennel, idegen országban, talán pár osztrák jobb szemmel nézi majd a magyar motorosokat!!! Jó érzés volt.

s10c0019.JPG

Ott a buksza jobb oldalon.

Mindig utólag vagyok okos, mehetett volna a kamera végig, de csak egy fotót csináltam. Ez egy klassz youtube-os videó lett volna. Majd legközelebb. Laci nem tudta mi a szitu, csak azt vette észre hogy lemaradtunk, de bevárt minket. Feri meg Tomi se értette a dolgot, szóval megálltunk, elmeséltem a "hőstettemet", elszívtunk egy cigit és mentünk tovább Villach felé. Ott is van egy Alpenstasse, azt kerestük. Laci meg is találta, fizetős szakasz, 10.50 euro a napijegy motorra, és adtak térképet meg matricát is. Le ellenőriztem az olajfolyást - örömmel láttam, hogy nincs szivárgás -, bekapcsoltam a kamerát és nekivágtunk.

img_0801.JPG

Trófeák a KTM-en.

Klassz szerpentin volt, csak rövid, kb. 15 kilométer fel és ugyanennyi vissza. Zsák út, nem megy tovább. Fent nagy parkoló, kulturált körülmények, de slózi nem volt, az valahogy kimaradt. A parkoló teli autókkal, motoros alig, de embert se láttunk, biztos kirándultak vagy mind öngyilkos lett amikor kiderült, hogy nincs WC. A kilátás csodás, de a pára miatt nem láttuk tűélesen a hegyeket. Természetesen megjelöltük a táblát, de látszik, hogy nem túl kedvelt a hely, alig volt dekoráció.

img_0794.JPG

A Glockner 20-szor lekörözi. De a forgalom mentessége szimpatikus.

img_0793.JPG

Mivel a szereléssel sok időt veszítettünk és brutál meleg volt, átterveztük a délutánt. Most Oli írta az útvonalat: az XR navigációja egy csúcs szerkezet, így rá hagyatkoztunk. Lacinak voltak kétségei, Ő másik irányt választott volna, de alulmaradt a "fiatalokkal" szemben. Én örültem, hogy megszűnt az olajfolyás, nem vettem részt a vitában, sodródtam. Lefelé is klassz volt az út, de igazán most lehetett érezni milyen rövid úton mentünk fel 2100 méterre, a fékeket folyamatosan húzni-nyomni kellett bikából.

2017-07-10.png

Keringtünk egy kicsit, aztán csak kijutottunk a városból. Igazából ebben az országban bármerre mész, jó motoros utakat találsz, de most sikerült belefutni egy útépítésbe, szó szerint elfogyott az aszfalt és endúrózni kellett pár kilométeren. Ettől eltekintve szinte giccsesen szép Ausztria!! Nagyon kellemes lágy kanyarokkal tarkított utakon mentünk, az igazi cél az volt, hogy kikerüljük a Wörthi tavat. Persze kajáldát is kellett találni, jócskán ebédidő volt már.

2017-07-23.png

Együnk itt!

2017-07-23_2.png

Vagy 30 Harley jött szembe, télen lavinát okoznának.

Végül is megálltunk egy kis faluban, igazi helyi resti volt, nulla forgalommal de azért öt wienersnitzelt megoldottak 10 perc alatt. Iszony meleg volt, meg annyi légy, amennyit afrikai dokumentumfilmekben látni. Szinte beleszálltak a szánkba, kaja közben állandó harcban voltunk velük. Trágyaszag is volt erősen, és a legnagyobb forgalmat a traktorok bonyolították.

img_0799.JPG

Kávézás "Murnyófalván".

Közben kis feszültség támadt a hazautat illetően, mi Lacival a rövidebb (kb. két órás) utat választottuk, a többiek viszont még tolni akarták. Demokrácia van, így aztán ebéd után szétváltunk, és külön indultunk vissza Mutába. Kellemes utakon mentünk Lavamündig, ott megálltunk egy ivásra, és motort cseréltünk. Még sosem mentem a világ legjobb motorjának mondott CB 1300-al, most eljött az idő. Lehet benne valami, Laci vasában bőven 100 ezer felett van, de még nem romlott el soha. Figyelmeztetett, hogy nem fog tetszeni. Na, majd én azt eldöntöm.

2017-07-23_1_1.png

A Legenda.

Érdekes élmény volt, én azt láttam mindig, hogy Laci könnyedén, elegánsan terelgeti a nagyvasat. Ehhez kell az Ő testalkata, ha nem is birkóztam, de azért megdolgoztatta a csoffadt testemet. Nagyon éreztem a sok kilométert, komoly holtjátéka van már a hajtásláncnak, a fék messze gyengébb az enyémtől és a futómű is másik világ, tényleg nem igazán tetszett. Ami a legjobban meglepett, az a blokkból áradó hő, sokkal-sokkal több meleg érte a lábamat, mint az enyémen. A lábtartó nagyon sportos, az ülés kényelmes, a kormányszög is derék kímélő, a szélvédelem remek (most túl sok is volt) tényleg hosszútávú utazó. Én inkább maradok a csupasz Bestiámnál.

Érkezés után rögtön legurítottunk egy sört, aztán megfújtuk a láncot. Az olajam már nem szivárgott Hál' Istennek, hihetetlen dolog, hogy kimaradt egy tömítés a gyárban. De már jó, ez a lényeg. Fürdés után lementünk, Cetka már várt minket, de egyelőre csak iddogáltunk, kaja majd közösen. Talán egy jó óra múlva futottak be, ők is jót tekertek, csak más útvonalon.

img_0813.JPG

Természetesen ilyenkor derül ki, hogy mennyi minden tud történni pár óra alatt, ment a sztorizás.

Én tele voltam a hússal, tésztára vágytam, a többiek megint toltak egy grilltálat. És persze Izidor "mixed salat"-ja sem maradhatott ki. Most a skacok ettek csizmában és motorosruhában, annyi történet volt, hogy nem jutott idő az átöltözésre. Sok minden történt, mindenki mondta a magáét, imádom ezeket az esti "hazudóversenyeket"!

img_0819_1.JPG

Izidort tényleg klónoznám. 10 óra körül kidőltem a sorból, ledőltem az "elnökiben".

Harmadik nap.

Korán ébredtem, már reggeli előtt összepakoltam a cuccaimat. Kiálltam a garázsból, felkötöttem a még mindig remekül teljesítő Kawás táskát, és kértem egy dupla eszpresszót Izidortól. Mire megittam, a többiek is kezdtek leszivárogni, a reggeli illata isteni volt. Ham and eggs-et kértünk reggelire még az este, három tojásból kaptuk mi a száz kiló alattiak, négyből a nagyfiúk. Meg persze a szokásos terülj-terülj asztal, gyakorlatilag mindennel. Nem adják vissza a képek se, ide el kell jönni, hogy megtapasztaljátok milyen is az igazi FOGADÓS, csupa nagybetűvel. Kaja után jött a fizetés, 102 euro volt fejenként. MINDENNEL!!!! Két éjszaka, kaja, pia, garázs, egy liter Izidor féle tökmag olaj, a szíveslátás csak a bónusz. Adtunk 550-et, megölelgettük, hátba veregettük, elköszöntünk, és nekivágtunk a hazaútnak. http://www.pri-izidorju.si/

Gatyarohasztó meleg volt megint, a 69-es út volt a desszert a reggelihez, aztán Laci Burgenland felé vette az irányt. Az előző két szlovén túra utolsó napján én már igyekeztem haza, most nem akartam kilógni a sorból. Szép utakon mentünk, Ausztria tényleg egy motoros paradicsom. Egyre gyakrabban kellett megállnunk inni, ilyen melegben még nem motoroztam talán soha. Az egyik kúton tankoltunk, vizet vettünk, beszélgettünk a kutas csajjal, aki természetesen magyar volt. Javasolt egy klassz útvonalat (egy jó étteremmel), elindultunk abba az irányba. Végre beborult az ég, szinte imádkoztam már egy kis esőért. Csodálatos erdei szerpentinen mentünk, az 56-os úton. Megtaláltuk az éttermet, Die Ranch a neve, a pincérlány itt is magyar. A változatosság kedvéért bécsi szeletet ettünk a teraszon, mikor elkezdett csepegni az eső. Nem volt komoly, a napernyő se ázott át, a kaja végére el is állt, de az ég borús maradt. 

img_0830.JPG

Eső utáni adatok.

Az alapterv szerint Kőszegnél mentünk volna át, de mire onnan elérjük az M1-et az egy örökkévalóság. Átmódosítottuk, Parndorf lett a célállomás, valahogy átkeveredünk Hegyeshalomra, és onnan pálya. Oké, de miután elindultunk, egyre vizesebb aszfalton mentünk, aztán utol is értük az esőt. Nem kicsit esett, nagyon. Megálltunk egy használaton kívüli kúton, adtunk 20 percet az esőnek hátha elvonul, de csak egyre jobban esett. Nem volt mit tenni, felvettük az esőruhát és mentünk tovább. Kb. 10 perc múlva gyengült, majd el is állt és már lehetett látni hol süt a nap. Ahogy beértünk a napsütötte részre, piszok meleg lett az esőruhában, úgy izzadtam, mintha eláztam volna. Végül is elértük Parndorfot, megálltunk tankolni, esőruha le, cigi, pisi. Asszem pont 5 óra volt, tehát még legalább három óra hazáig. Vettünk osztrák matricát (kb. 30 km miatt), nem szaroztunk tovább, felmentünk a pályára és irány haza. Mondtam a többieknek, hogy én lájtosba nyomom tovább, a motorom nem igazi nagy sebességű sztrádagép, az M1-es mindig szeles, búcsúzzunk el és ki-ki a saját tempójában menjen haza. De Laci azt mondta nem fog repülni, menjünk együtt, majd valahol Tata környékén még megállunk búcsúzni. OK.

img_0834.JPG

Parndorf eső után.

Innen gyakorlatilag eseménytelenül telt az út, csak menni kellett egyenesen. Mentünk rendes belsősávos tempóval egy darabig, de Laci kezdett nagyon elhúzni előlem. Próbáltam követni, de tényleg labilis lett a gép nagyobb tempónál, visszaálltam a biztonságos sebességre. Ami aztán nagyon szarul esett, hogy a többiek szépen sorban mind elhúztak mellettem, és a végén Feri még egy lábemeléssel el is búcsúzott. Most mi a fasz van skacok, itt hagytok??? Ráadásul a lábemelésről már írtam, hogy sosem alkalmazom mert megalázónak tartom. Na, majd Tatabányánál beérem őket. Mentem szépen előre, mikor egy parkoló mellett hallom hogy Oli beszél hozzám, de nem értettem egy szavát se a szélzajtól. A következő kúton megálltam (ez volt a Tatabányai), tankoltam, elszívtam egy cigit, vártam egy kicsit, de többet nem láttuk-hallottuk egymást. Ezért az az alcím, hogy talán utoljára, mert le kellett vonnom a konklúziót, én egyre lassulok, ők egyre gyorsulnak, sajnos már nem tudom azt a tempót motorozni amit pár éve, nem tarthatom fel őket. Pufogtam magamban egész hazáig, de mikor otthon kicsaptam a sztendert, már rendben voltam. Majdnem 9 óra volt, a seggemet a zselé betét dacára pacallá ültem, hosszú nap után jól elfáradtam.

2017-06-18_13.png

1500 kilométert mentem, eseménydús hétvége volt, az esőt nem szeressük, de azért a melegnek is van határa, ez már felette volt. Ha Muta, akkor mindig van valami gixer, de megoldódnak a problémák. Izidor még mindig csúcs (klónoznám), jókat kanyarogtunk, jókat ettünk, és jókat nevettünk. Ez a társaság garantálja a vigyorgást.

img_0833.JPG

A pontos útvonalat csak Laci tudja, ha meg akarjátok csinálni a túrát Muta legyen a kiindulópont, onnan bármi elérhető távolságra van. Ha Muta, akkor pedig Izidor, szerintem nem csak velünk ennyire kedves, próbáljátok ki!

Kitaláltam egy új köszöntést, a "széles utat" és a "gumifákat" kicsit képzavaros és már elcsépelt, de a HAZAVÁRUNK szerintem mindenkire illik. Ezt mondhatod a barátodnak, a családodnak, Mindenkinek.

Szóval Téged is HAZAVÁRUNK : a Mágus.

 

 

 

 

 

 

 

honda motorostúra motorozás motorosok Continental cb 1000 r tökös ötös Muta

2017\06\29

Tesztmotorozás a Rhinoval

Június 23-25, Annaberg

Sziasztok!

Még tavasszal jelentkeztem a Rhino Tours egyik útjára, ahol a kiírás szerint a legújabb modelleket lehetett tesztelni Ausztriában, a Mariazell környéki utakon. Kawasaki, Suzuki, Yamaha és BMW modellekből tudtam szemezgetni. Ami igazán érdekelt, az a GSXS 750, az új MT 10 SP, valamint a Kawa új Z 900-as nakedje, csak hogy párat említsek.

A terv az volt, hogy autóval megyek, viszem az asszonyt is, sőt a kutyát is! A kutyus kivételével így is lett, őt végül itthon hagytuk, a lányom vigyázott rá. Péntek reggel nekivágtunk, az útvonal tervező szerint 367 km a célig, simán belefért az időbe egy bécsi Louis-os vásárlás, vettem egy utólag felköthető ülés zselé feltétet. Az utolsó darabot hoztam el 50 euroért, nagyon bízom benne hogy beválik a hosszú túrákon.

ules.JPG

Bécs után kb. két óra alatt Annabergben voltunk. Az időjárás a legszeszélyesebb arcát mutatta, esett, elállt, esett, elállt. Egyelőre csak a Kawák voltak ott, a többi motor még úton volt. Délután egy kis VIP motorozás volt betervezve Szilárddal és a Z 900-al, de ezt elmosta az eső, és a motort is eladták. Eladták az egyetlen példányt, és az idén talán nem is lesz már!!! Ez azért nagyon fájt, a képek alapján nagyon szuper motor lehet. Tehát választanom kellett egy másik típust. Viszonylag sok Kawával mentem már, de a retró eddig kimaradt.  Ezért egy rövid esőszünetben megjárattuk a W 800-ast, talán egy fél órás kis karika sikerült és nagyon jó képeket lőttünk. Igazi időutazás, valami hasonló lehetett az öreg Dezső bácsi Junakja '74-ben. Kényelmes, lassú és nagyon stílusos. Száguldásra nem csábít, inkább krúzolni kell vele, de azt inkább ezzel mint egy chopperrel. 3 milla alatt meg lehet venni egy darabka történelmet.

img_0689.PNG

img_0721.JPG

A "sötét ló".

Kisvártatva megérkezett a BMW és a Suzuki, esőszünetben segítettünk a kipakolásnál, a lenti parkolóból felvittük a vasakat a bejárat mellé. Itt már megvolt az első boxer élményem, a két Nine T-t én vittem fel.

img_0659.JPG

Asterix és Obelix hozta a motorokat, 4-4 vas fért be biztonságosan a furgonokba. Itt még üres a parkoló, de egy óra múlva már tele volt motorokkal, autókkal, öt óra körül érkezett a csapat nagy része, a Yamahákat is lábon hozták. Eláztak rendesen, de mire megérkeztek kisütött a nap, elvonult az eső. Mindenki becsekkolt, száraz ruhát húzott, és a finom vacsora után jött a péntek este fénypontja, Szimi és Szilárd patagóniai beszámolója sok képpel, videóval. Igazi túlélő túráról meséltek, de ezt majd a következő motoros könyvben olvashatjátok.

img_0678.JPG

A tesztflotta.

Reggelre kisütött a nap, tökéletes motoros időben kezdődött a teszt. Én a délelőtti csoportba regisztráltam magam, a GSXS 750-re, az MT 10 SP-re, a BMW R Nine T-re és a BMW S 1000 R-re. Egy kanyar 20 km volt oda és 20 km vissza. Kb. 40 perc alatt fordultunk meg, és már jött is a következő motor. Első körben a Suzukit vittem el, kíváncsi voltam mit hoztak ki a 750-es "kis" bringából. Nagyon kellemes, kezes jószág, egy igazán jó "szakmunkás", semmi rosszat nem tudok rá mondani, de a tesztek végére el is felejtettem mivel mentem először. Semmiben sem kiemelkedően rossz, és semmiben nem kiemelkedően jó. 2 690000 Ft-ért viszont jó választás lehet, ABS és fokozatjelző is belefér ebbe az árba. Kényelmes, jó az ülés-kormány-lábtartó háromszög az én 180 cm magasságomhoz. 

img_0696.JPG

A legjobb Suzuki szín.

Másodiknak a Yamaha MT 10 SP következett. MT 10-est már teszteltem tavaly, kapott hideget-meleget, nagyon kíváncsi voltam a gyári tuning verzióra. Az már elsőre látszott, hogy a Yamaha nem kispályázott mikor hozzányúlt az MT 10-hez. Full színes kijelző (ami napsütésben is látszik), elektromos Öhlins futómű, mélyebb kormány, csak hogy párat említsek. Igazi vadállat, a formája, a hangja, az egész megjelenése mellbevágó. Minden kézre állt, az üléspozíció tökéletes, az üzemmód kapcsolót "gyilkos" állásba tettem, legyen csak őszinte a bringa. Elinduláskor rögtön feltűnt, mennyire más a kuplung a tavalyi motorhoz képest, az nehezen adagolható volt, ez tökéletes. A váltó egy álom, a gyorsváltó precíz, mint egy mikrokapcsoló, a fékpedált nem kellett keresni, a karok és kapcsolók is ideális pozícióban voltak. És ahogy megy, ÚRISTEN!!!!! A kipörgésgátló lámpája villogott néha, pedig felvezető után mentünk, el-ké-pesz-tő ahogy tol, de nem éreztem majrét rajta. Az én motoros tudásom sehol sincs ahhoz amit a blokk tud, a védelmi elektronika nélkül biztos arcra estem volna. A futómű mindent megold, simán Rossinak éreztem magam a kanyarokban, minden fokozatban úgy gyorsul, mint egy versenymotor. Természetesen van tempomat, ki is próbáltam, egy ujjal kezelhető és bármelyik fék használatakor old. CSÚCSMOTOR, még soha nem ültem ennyire profi vason. Megkérik az árát, 5.5 milla, de ha van ennyid mindenképpen próbáld ki!!

img_0698.JPG

Nem találtam rajta fogást.

2017-06-26_7.png

 Tempomat teszt.

img_0682.JPG

Elektromos futómű állítás, kormánygátló, de bowdenes kuplung.

A következő bringa az R Nine T volt, boxert még nem vezettem soha, nagyon kíváncsi voltam rá. Kicsit féltem, hogy a hengerfejek útban lesznek a lábaimnak, de nem volt gond. Prüszkölve indul, gázadásra jobbra dől. Az ereje (főleg a Yamaha után) abszolút kezelhető, nem akart egykerékre állni nagy gázra sem. Mindössze egyszem ABS a védelem. Kanyar előtt, mikor visszalöktem egyet, simán keresztbe tette a seggét, azonnal blokkolt a hátsó kerék. Rezonált az egész, a kipufogónak szuper a hangja, remekül durrog motorfékre. De nem tudtam beleszeretni, a CB-t nehéz ám überelni. Viszonylag jól fordult, a fék is elment, de..... talán ha hipster lennék, jó lenne jazzolni a városba. Kövezzetek meg érte, nekem ennyi egy életre elég volt a boxer élményből. Az ár 4 millától indul....

img_0699.JPG

Stílus az van. 

img_0667.JPG

Ez profi munka.

2017-06-26_4.png

Egy osztrák kamikaze. Sacc/kb. 200-al hasít, ez egy igen nagyívű kanyar, mi kiló hússzal egyenesen megyünk, Ő meg rendesen ráborít! Mokány volt!!!!!

Következett az S 1000 R, amire duplán kíváncsi voltam az MT után. Ez már egy faragott bringa volt, Akra kipuval, spéci karokkal, és sajnos lábtartókkal. Valószínű, hogy aki felszerelte törpe volt, mert a kormány-ülés-lábtartó háromszög gyakorlatilag megfelelt egy kínzásnak, a térdem szinte a mellemet szúrta. Road módban volt minden, maradt is ott. A hangja brutál, ahogy megy brutál, a fék überbrutál! Annyira kényelmetlen volt, hogy az minden élményt megölt. Úgy gondolom ez ennek a motornak a hibája, egy originál biztos nagy zsuga lett volna. 

img_0669.JPG

Induló ár 4.3 millió.

img_0697.JPG

A lábtartók miatt kínpad.

Dél körül végeztem a négy motorral, meg is éheztem, piszok meleg volt, úgyhogy egy frissítő tus után elmentünk anyával Mariazellbe ebédelni. Azt meg kell jegyeznem, hogy mindenhol magyarok dolgoznak. A hotelban, az étteremben, a boltokban, ha megszólaltam azonnal kiszúrták, hogy nem vagyok született osztrák, rögtön magyarra váltottak, könnyebb volt a kommunikáció. Ez a középső rész nekem eddig kimaradt, viszonylag közel van, télen síparadicsom, nyáron motoros paradicsom, plusz Mariazell zarándokhely is, jól jön az ügyes magyar kéz. Ebéd után megnéztük a templomot, sétáltunk egy kicsit, vettünk igazi mézgyertyát, és visszamentünk a hotelba.

img_0648.JPG

Mariazell.

Délután gondoltam szundítok egy órát, na az olyan jól sikerült hogy vacsoráig tartott. Mondhatjuk, hogy arrafelé jó a levegő. Visszatért a délutáni csapat is, az egész nap elmúlt bármiféle baleset nélkül, mindenki vigyorgott. A vacsora megint finom volt (köszönet a magyar személyzetnek), rágurítottam egy korsó Gössert, és kiültem a teraszra dumálni az esti "meeting"-ig. Aki nem tesztelt és saját motorral jött, az egy kalandtúrán vehetett részt, ennek az értékelése volt az esti program. Mindenféle vicces feladatot kellett megoldani: két csapat volt, a képek és videók alapján mi döntöttük el ki legyen a győztes. Azt hiszem a két srác abszolút megérdemelten nyert!!

Levezetésként Szilárddal megittunk még egy sört, megdumáltuk  az eseményeket, úgy érzem egy nagyon klassz nap végére értünk. A mellettünk lévő asztaltársaság GS fanokból állt, egyszer egy öreg BMWs-től hallottam, és rájuk is igaz volt a mondás: "vannak a béemvések, meg a többi motoros". Én inkább maradok a többi között.

Reggel összepakoltunk, ettünk egy csodafinom reggelit, leadtuk a kulcsot és hazajöttünk. Jól éreztem magam, ez egy újszerű Rhino program, a szervezés most is profin megcsinálva, az egyetlen negatívum a Z 900 hiánya volt. Talán ha megjön a következő, megkaphatom Szilárdtól egy tesztre. A hétvége leg-leg-legjobb motorja a Yamaha MT 10 SP, 10-ből 10 pontot kap tőlem, a többi vas csak a felét, ekkora a különbség.     (a Honda azért nincs veszélyben)

Üdv Mindenkinek: a Mágus.

 img_0665.JPG

Egy igazi Cafe Racer.

 

 

 

motorozás Rhinotours Yamaha MT 10 teszt GSR 750 R Nine T W 800

2017\06\21

Északi túra. Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Ausztria.

A szépség, a titkos ügynök és a baltás gyilkos kalandjai.

Sziasztok.

Még tavaly elhatároztuk Zolikával, hogy ebben az évben is gurulunk egyet, de most csatlakozott hozzánk Jani is. A dolog pikantériája, hogy vele is dolgoztam régen, tehát három volt kolléga motorozott együtt. Mindhárman olasz autókat javítunk, gondolhatjátok milyen "hazudóverseny" volt esténként. "amit mi nem láttunk az nincs is"

Próbáltam egy nem szokványos túraútvonalat tervezni, sok kanyarral, de azért legyen gyalogos néznivaló is. Zakopane, Olmutz, Kutna Hora, Prága, Cesky Krumlov, Hallstatt, Berchtesgaden, hétfőtől péntekig öt nap.

Az alcím szereplői a motorjaink új elnevezése úgymint: az XJR 1300 egy vonzó gyönyörű nő, akin van mit fogni, és nem is kicsi, tehát Ő lett Monica Belucci a Szépség.(Zolika ragaszkodott a női nemhez)  Az én Hondám Daniel Craig a Titkos ügynök, aki kisportolt, de elegáns, és nagyon kemény is tud lenni. És hát Jani Monstere a Baltás gyilkos, természetesen Danny Trejo, aki ijesztően néz ki, a hangja még a külsejénél is brutálisabb, de mégis inkább vonz mint taszít. Jani nem is mert átjönni Ausztriába a Ducatival, mert félt hogy lecsukják a hangok miatt. (kipufogó, kuplung) És akkor a rendszámról nem is szóltam, ami mondjuk ki: nehezen(NEM!) olvasható.

img_0628.PNG

img_0631.PNG

"A szépség."

img_0399.JPG

img_0630.PNG

"A titkosügynök."

img_0624.PNG

img_0629.PNG

"A baltás gyilkos."

1. nap)   Dunakeszi-Zakopane

 Az indulást június 12. hétfőre tettük, és nagyon bíztunk a jó időben. A túra az M2-n lévő Shell kútról indult 9 órakor. Zolikának meg akartam mutatni a kedvenc útvonalamat, tehát a délelőtti útvonalterv a következő volt: Salgótarján-Cered-Aggtelek, ebéd a giroszosnál. Délután Szlovákia következett: Dobsina-Szepesvára-Tátra Lomnic-Zakopane. Gyönyörű az a környék, príma útminőséggel, még eltévedni is élmény. Szepesvára nagyon nagy, jól megközelíthető, érdemes megnézni. A parkolótól csak gyalog lehet felmenni, ezt a nagy meleg miatt most kihagytuk, de ide egyszer még eljövök. Fotóztunk, és mentünk tovább.

img_0411.JPG

Szepesváralja. 

A Tátrán már nőnek az új fák, a pusztítás nyomai kezdenek eltűnni, a természet nem hagyja magát. Az első napi cél Zakopane már közel volt, és végre elkészült a teljes út a határtól. Évek óta járok ide, de ilyen gyorsan még nem sikerült elérni a várost a Szlovákiától. A T5-el szokásos Bellamonte Aparthotel-ben volt foglalva szoba, illetve egy komplett kégli, hiszen apartmanok vannak. Földszinti kecót kaptunk, közel a recepcióhoz, ez a reggelinél is jól jött,  gyakorlatilag a szomszéd helységben ettünk. Lepakoltunk, lezuhanyoztunk, és bementünk a "variba", vagyis a belvárosi sétálóutcába. Én voltam az vezető, mint "profi" Zakopane szakértő. (Az őszinteség kedvéért el kell mondanom, hogy a szállás és a kocsma közötti úton kívül nem ismerem ki magam) Egy általam ismert karczma-ba mentünk ahol grill ételeket csinálnak. Rendeltünk is egy 1.5 kilós vegyes tálat,  Tyskie csapolt sörrel. 

img_0417.JPG

Azérez odab@sz.....

Mikor kijöttünk kaja után, szakadt az eső. De amíg levezetésként elnyaltunk egy fagyit, csendesre váltott, és mire hazaértünk, el is állt. Jani él-hal a welnessért, így hát elkísértük a jakuzziba, tökéletes zárása volt az első napnak. A tervezett 395 km helyett 450 km lett, de minden plusz méter élmény volt.

2. nap) Zakopane-Olmutz.

Tökéletes reggeli után nekivágtunk a második napnak. Az útvonalterv Zywiec, Bielsko Biala, Cyszin, Frydek Mistek, Olmutz volt. Zakopane-ból még nem mentem erre, megmondom őszintén nem volt nagy élmény Zywiec-ig eljutni. Végig egysávos az út, amit szinte mindenhol építettek és annyira szűk, hogy motorral se lehet előzni. A 957-en viszont van egy vadi új kétsávos szakasz, tökéletes nagy sebességű kanyarokkal, az tuti volt nagyon. Erős teherfogalomban mentünk, de hétköznap ez természetes. Viszont Zywiec és Bielsko között nagyon klassz hegyi szerpentin van, ott lehetett döntögetni a vasakat.

img_0429.JPG

Zywieci pihenő.

Bielsko után egy rövid szakaszon autópályáztunk-azon mentünk át a határon is, de Frydek Mistek után igazi motoros paradicsomot találtunk Olmutz-ig. Hegyek, erdők, tavak, olyan mint a 69-es Ausztriában.

s10c0003_1_2.JPG

Esküszöm nem photoshop.

Olmutz nagyváros, navi nélkül nehezen találtuk volna meg a szállást. A Sygic rendszert használtuk, a házszámokkal bajban volt, de az utcákat mindig megtalálta. A hotel a város szélén egy tó mellet van, a reklámképekről könnyű volt beazonosítani. Tiszta kulturált hely, egymás melletti szobákat kaptunk. A menetrend a szokásos volt, vissza a motorokhoz, lepakolás, láncsprézés, fürdés, vacsi. Igazi nyári este volt, a hotel melletti étterem kertjében telepedtünk le, és megkóstoltuk a helyi specialitást, ami "vínersniccel" volt, egy számomra ismeretlen(de finom) Litovel csapolt sörrel.

img_0441.JPG

Park Hotel, Olmutz.

Vacsi közben megbeszéltük a másnapot, lecsúszott még egy kör Litovel, aztán mentünk szunyálni. A tervezett 290 km helyett 340 km lett, de jókat csavarogtunk. 

3. nap)  Olmutz-Kutna Hora-Prága.

Reggeli 7-től, első osztályú kajával. És lehetett kérni(plusz pénzért) igazi kávét. Derekasan belaktunk, felmálháztuk a motorokat, fizettünk és nekivágtunk a harmadik napnak. Hagy említsem meg, hogy a Kawás hátsó zsák mindent elnyel, remekül lehetett rögzíteni a saját hevederjeivel, és nincs para a sorok között, hogy esetleg beakad ha szűk a hely. A fel-le szállás macera egy kicsit, de nagyon bevált, csillagos 5-ös!!!

Olmutztól Kutna Horáig eseménytelenül gurultunk, ez a nap inkább nézelődős mint kanyargós volt. A csontkápolnát viszonylag könnyen megtaláltuk, a parkolással is szerencsénk volt. 90 koronáért bemehettünk a 40000 halott csontjával díszített kis templomba. Maga az épület elég rozoga, de éppen elkezdték a külső rész felújítását. Érdekes volt, de 20 perc alatt bejárható az egész, a kis kerti temetővel együtt. A souvenír boltokban koponyákat lehet venni minden létező anyagból, nekem a kristálykoponya tetszett a legjobban.

img_0475.JPG

Bizarr látvány.

Egy cigi-pisi-fagyi kombó után nekivágtunk Prágának. Egyenesen mentünk, egy darabon elkaptuk a régimódi "ta-dam-ta-dam" utat is, meg is fizettük az árát, szerelni kellett. A Szépségről lerázódott a kilométer spirál hollanere, a Baltás gyilkos pedig elveszített egy 6-os anyát az ülés alatti tárolóról. De három képzett szerelő pillanatok alatt elhárította a hibát! Ja jut eszembe, Zolika is vett egy Sena headset-et, végig tudtunk kommunikálni egész úton, újszerű élmény volt. Egyszer azért szólt, hogy ugyan nézzek már fel az égre, jót nevettem. A pilóták is bolondoznak??

s10c0037.JPG

Amőbáztak odafent?

A nagy forgalomban autópályán mentünk be Prágába. A hotel kétszeresen is jó helyen van, közel a körgyűrűhöz, és közel a belvároshoz is. Leparkoltuk a motorokat, bejelentkeztünk a recepción, szerencsére megint egymás melletti szobákat kaptunk. Levettük a cuccokat, megfújtuk a láncokat, és mentünk fürödni, várt ránk Prága. Én már voltam vagy ötször, a többiek még "prágaszüzek" voltak. Azért is választottam a Pyramida hotelt, mert tökéletes az elhelyezkedése. Viszonylag "könnyű" sétaút a váron, a Károly hídon keresztül az Orloj. Csak ajánlani tudom, 4 csillagos.

img_0487.JPG

A hotel ablakából látszik az út amin jöttünk. Az ablak jól szigetelt.

16 órakor tisztán, nyáriasan vágtunk neki Prágának, ismét én voltam az idegenvezető. Prágára nem térek ki bővebben, aki már volt tudja milyen, aki még nem annak látnia kell. Szerencsére viszonylag koncentrált minden látnivaló, gyalogszerrel egyszerűen bejárható a belváros. Hétköznap dacára tömve volt fényképező turistákkal, nagy számban koreaiakkal.

img_0497.JPG

A csajok Prágában is csak a telókat nézik.

Sörözőt találni nem nagy kihívás, rengeteg kiülős hely van, erős kánikula volt, fogyasztottuk a Gambrinust. Az árak az egekben, egy korsó csapolt sörért simán elkértek 95 koronát, ami kb 1200 forint, szóval igazán berúgni nem olcsó mulatság. Az új sláger a kűrtős kalácsba töltött fagyi volt, megfelel egy vacsorának a kis adag is, 125 koronáért!

img_0506.JPG

img_0491.JPG

 A várba visszafelé mentünk be, a kapunál géppityus katonák ellenőriztek mindenkit. Zsebeket kipakolni, majd átnéztek detektorral, tisztára mint egy reptéren. A várhoz már közel volt a hotel, visszasétáltunk és lepihentünk, szép menetet teljesítettünk. Ez volt az utolsó esténk Janival, Ő másnap hazafelé vette az irányt. 

img_0639.JPG

A napi táv 270 km volt, plusz a séta!!!

4. nap) Prága-Berchtesgaden-Hallstatt

A reggeli isteni finom volt, a kávé is elfogadható, csak be kellett csapni a gépet egy kicsit. (figyeld a kifolyót és amikor már csak víz folyik vedd ki a csészét, úgy erősebb) Bejelentkezéskor a recepciós azt mondta, 6,50 euró a parkolás a motorokra éjszakánként, a reggeli személyzet nem kért pénzt a parkolásért, szerettük érte. Felpakoltunk, jól hátba veregettük Janit, és elindultunk. A forgalom reggel se volt kicsi, autópályáznunk kellett, Ceske Budejovice-ig. Az alapterv Cesky Krumlov megnézése volt, de lecseréltük a Sasfészekre. Tavaly nekem kimaradt, Krumlovot már láttam, hajrá. Úgy terveztük, hogy a Hallstatt melletti szálláson Gosauban lepakolunk, onnan 60 km a Sasfészek, és utána megyünk be Hallstattba. Az utolsó busz 16 órakor indul, de jól álltunk idővel. Ceske Budejovice után nagyon kellemes szép utakon mentünk a sógorok felé, de az igazi motoros  paradicsom a Traunsee-nél kezdődött. 

img_0531.JPG

A szállásunkat fél 3-kor értük el, egy igazi alpesi fogadó volt, nagyon kedves fogadósnéval. Felcipeltük a holminkat, kaptam egy bögre kávét, és már indultunk is tovább. Az odaútra cseréltünk Zolikával, Ő vitte a Titkos ügynököt, én meg a Szépséget. Jó buli a nagyvas, váltogatni nem nagyon kell nyomatékból megold mindent, az ülése nagyon kényelmes, de a fék és a futómű egy másik világ a CB-hez viszonyítva. A súlya nem volt érezhető, de a kanyarodási képessége messze elmarad az enyémtől. Zolika végig kurjongatta az utat, imádta a Honda paramétereit.

s10c0002_2_1.JPG

 Szemben a célpont.

Éppen hogy, de időben értünk a buszállomás parkolójába. Megvettük a jegyet, a sisakokat betettük egy szekrénybe és felszálltunk a buszunkra, ami a 2-es számú volt. A sofőrfülkén egy kijelző mutatta, hogy 8 perc van az indulásig. Na, mondom, elmegyek egy pisire, elég régóta szorongattam már. Még egy cigi is belefér. Leszálltam, a kabátomat fent hagytam, és elsétáltam a klotyó felé, ami mondjuk 50 méterre volt a busztól. Nyüzsgött a tömeg, itt is sok koreai volt. Mázlim volt, nem kellett sorba állni a pisszuárnál. Na jó nem részletezem, mire kijöttem(legyen 2 perc), se busz, se ember, se nyitott pénztár, csak a souvenír bolt eladói voltak rajtam kívül!  ITTHAGYTAK!!! Csörög a telefon, Zolika az hogy hol a francban vagyok???? Na hol baszki, hát itt!!!! Életem legdrágább pisilése volt, pontosan 16,10 euróba került!!!!!img_0532.JPG

Pisi előtt egy percel. 

img_0537.JPG

Pisi után egy percel.

img_0582.JPG

Zolika ezt látta fentről.         (Adolfnak jó helyen volt a víkendháza)

Erről lemaradtam, de ez volt az út egyetlen bakija. Buszfordultával Zolika is visszatért, kínunkban röhögtünk egyet és elmentünk enni egy jó rántott húst. A parkolóban láttam egy spanyol motoros bandát, szép hosszú túrát csinálnak. Kaja után tankoltunk és elindultunk Hallstatt felé. Gyönyörű szép úton mentünk, este 7-re értünk oda. Egy hosszú sötét egysávos alagúton kell bemenni a városkába, és még motorral is nehéz volt parkolót találni.

s10c0011_1.JPG

Vagy egy kilométeres séta várt még ránk mire beértünk a "citybe". Elképesztő a hely, kár lett volna kihagyni. Mindig meglep, hogy emberek milyen "lehetetlen" helyeken tudnak élni. Azt már le se írom milyen ország polgáraiból állt a turisták zöme.

img_0551.JPG

img_0549.JPG

 Igazi képeslap hely.

Lőttünk pár képet, ettünk egy fagyit és visszasétáltunk a motorokhoz. A szálláshoz vezető út talán ha 6 kilométer, de egyenes nincs benne, a forgalom is kicsi volt, az esti fényekben még szebb volt. Beálltunk az eresz alá, és jól rápihentünk a napra, volt bennünk km rendesen, nem kellett ringatni az elalváshoz. 550 kilométert nyomtunk.

5.nap) Gosau-Dunakeszi

Reggel arra ébredtem, hogy nagyon közel megy a vonat. VONAT?? Itt nincs is vonat!! Kinyitottam a teraszajtót, és mit látok?? Zuhog az eső, nem is zuhog, ÖMLIK!!! Eddig végig megúsztuk az égi áldást, de most megkaptuk rendesen. A nagy zajra Zolika is felébredt, mikor meglátta amit én, kicsit cvíder lett. De nem volt választásunk, ma haza kell menni, ha esik,akkor esőben. Az út nagy részét autópályára terveztük, de a környéken még kanyarogtunk volna kicsit. Éhesen gondolkodni se lehet, hát lementünk reggelizni. Igazi alpesi egészséges reggelit kaptunk, és Gréti főzött nekünk jó erős kávét. Végül is a leggyorsabb, legrövidebb útvonalat választottuk, ami kb 530 km-et jelentett. Azt láttuk hogy Graz környékén már nem fog esni, addig csak kihúzzuk. Most legalább kiderül tényleg víz álló-e a Kawa zsák. Összecsomagoltunk, fizettünk, megköszöntük Grétinek a szíveslátást, felrángattuk az esőruhát, és nekivágtunk az utolsó szakasznak, a hazaútnak.

img_0604.JPG

Kívül-belül hidratálva. A ruha alatt izzadtam rendesen.

Hallstatt-on keresztül mentünk megint, esőben is megkapó városka. Persze a vizes úton másik mozi a motorozás, de így is gyönyörű környék ez.

s10c0002_3.JPG

 

Leoben felé fordultunk, majd rámentünk a S 6-os útra. Itt már csak az aszfalt volt vizes, az eső elállt. Megálltunk tankolni, és a kúton levettük az esőruhát. Bécsújhely volt a következő irány, navi nélkül jöttünk, sikerült is Sopronba jutni. Nem volt nagy gond, de Győrig lassan haladtunk. Ott rámentünk az M1-es-re, és innen már sima utunk volt hazáig. Én tekeregtem volna Tardos felé, de Zolikának még sok dolga volt aznap, tehát a gyors utat választottuk. Péntek délutáni csúcs volt, de motorral azért lehetett haladni. Pestet elkerülve a 0-on mentünk haza, 16 órakor csaptam ki a sztendert Dunakeszin. Zolika odaadta a a kamerák sd kártyáit(lesz videó is!), megöleltük egymást, és továbbment Újpestre, ahol a családja várta. (Ő másnap tolt egy 730 km-et hazáig, tehát neki a túrához hozzájött még 1460 km) nekem 534 km volt a napi penzum, a seggem odavolt nagyon! 

2140 kilométert motoroztam 5 nap alatt, meghibásodás zéro, fogyasztás 6 liter, imádom a motoromat!!! Gyönyörű helyeken jártam, egyedül is nagy élmény lett volna, de így barátokkal, sokkal jobb buli volt. A napi gurulások után jókat dumáltunk, jókat ettünk-ittunk, és rengeteget nevettünk!! Oltári jó volt, télen megszervezzük a jövő évi közös gurulást. Jani gondolkodik a Baltás gyilkos lecserélésén, de marad a márkánál, egy Multival kacérkodik.

2017-06-21.png

Ez volt az alap, de kicsit felturbóztuk.

Hosszú még a szezon, lesz gurulás bőven, de Mindenkinek ilyen túrákat kívánok, ilyen társakkal.

Sziasztok: a Mágus.

U.i. : remélem fotókat csak mi csináltunk.....

motorostúra motorozás motorosok Prága Hallstatt Zakopane CB 1000 R

2017\06\03

MEGYÜNK!!!!!!!!!

Naked túra lesz...

Sziasztok.

Csak összejön, megyünk Zolikával motozni. Kicsit átalakítva, de az alapok nem változnak,Dunakeszi-Zakopane-Olmutz-Prága-Hallsadt-Dunakeszi. Kb 2000 kilométert megyünk öt nap alatt. Az öreg Yamahával jön, nem volt szíve eladni. Harmadiknak beszállt Jani egy 1000-es Monsterrel, szóval csupa csupasz bringa lesz. Június 12-17-ig. KIRÁLY!!!!!

2017-03-18_1.png

Északi túra.

Nagyon rámegyünk a képrögzítésre, nálam is kettő, Zolikánál is kettő kamera lesz. Már próbálgattam az új gépet, egész jól dolgozik. Rengeteg kütyü van hozzá, bárhová fel lehet rögzíteni és a telefonról is kezelhető.

2017-05-06_3.png

2017-05-06_14.png

2017-05-07.png

Felkerültek az új Conti Roadattck 3 gumik is, eldobom az agyam olyan jó!!!!!! Gyakorlatilag nincs majrécsík a hátsó gumin, ez a negyedik szett Conti gumi, de ez eddig a legjobb.

img_0267.JPG

Az első nap után.

A naked túra után jön egy Rhinos teszthétvége, aztán júliusban Szlovénia a Tökös Ötössel!!!!!!!!!! Laci itthon lesz, hát csak összehozunk egy jó kis szlovén kanyargást. A bázis szokás szerint Muta, Izidornál. JUHHÉJ!!!!

 

Jó motorozást mindenkinek, sziasztok: a Mágus.

ui. Janinál van még egy szabad hely.......

2017-05-06_9.png

 

 

 

motorostúra motorozás Zakopane Conti Roadattack 3

2017\05\04

Fast Ride Hollandia.

Mónika "mentőakció"!

A hétvégén egy gyors menet volt, Dunakeszi-Hollandia oda-vissza. Kicsi lányomat Mónikát költöztettem haza. Tudtam hogy nem lesz sétagalopp, de az odaút nagyon döcögős volt.

Pénteken meló után indultam Dunakesziről. Rögtön hendikeppel vágtam neki az útnak, a péntek délutáni csúcs, és A Nagy Futam miatti lezárásokat kikerülve a M0-on mentem az M1 felé, ahol Bicskétől Győrig szakadt az eső. De nagyon. Első nap az osztrák Sankt Valentin volt a cél, ez 470 km autópályát jelentett. Egy Sygic nevű navigációs programot teszteltem, jól működött, főleg a sógorok kamera mániája miatt is. A célig legalább 100 sebességmérőt jelzett. (vajon mibe kerülne nyélgázon menni, és 100 fotót begyűjteni???) Amstetten környékén felhívott Tibike, hogy merre járok. Bemondtuk egymásnak a látott paramétereket, hát kiderült hogy pár száz méterrel mögötte vagyok, utol is értem néhány pillanat múlva. Azt mondják az okosok, hogy nincsenek véletlenek. A következő parkolóba kiálltunk, jól hátba veregettük egymást, volt nagy öröm. Ő még vitte a nagy kocsit tovább(kamionos), úgy saccolta fél 10-re ér a célhoz, aztán beül az autójába és jön haza a hétvégére a családhoz. (fél 2-re ért haza) Én is nemsokára megérkeztem a célomhoz, a navi gyakorlatilag méterre pontosan vitt a címre. Egy aranyos kis panzió volt, miután becsekkoltam lementem egy sörre a bárba. Hihetetlen, hogy a sógoroknál lehet dohányozni a kocsmákban. 10 körül eltettem magam másnapra, hosszú út várt még.

img_0209.JPG

A monachia olaszai.

A reggelit 7-től adták, és szerettem volna gyorsan túl lenni rajta. De nehezen indult, ez meg is pecsételte az egész napot. 7-kor a kutya sem volt még ott. Elkezdtem hallózni, erre előkerült egy migráns kinézésű muci, aki semmilyen nyelven nem beszélt, de a kaffe szót megértette. Főzött nekem egy egész iható kávét, aztán elment porszívózni. Kaja sehol. 15 perc után elkaptam megint, és kézzel lábbal meg az általam ismert összes nyelven elmondtam-mutogattam, hogy enni akarok. Oké mondta, és pár perc múlva tényleg hozott egy kontinentális reggelt. A jótól messze volt, de legalább volt. Megettem, majd megint kikapcsoltam a porszívót és elmutogattam hogy fizetnék. Muci megint eltűnt, de pár perc múlva jött frau Főnök, és megkaptam a számlát.

Hideg volt, de az eső nem esett. Láttam egy kutat idefelé, ott megtankoltam az egész út legolcsóbb benzinjét, 1.164 euroért., ittam egy starke espressot és felcsavartam az autóbánra. 900 kilométer volt előttem a célig, majd 300 vissza a német szállásig, vagyis 1200. Nagyon vártam hogy végre átérjek a németekhez és nyomhassam rendesen. Átértem, de egyre lassabban kellett menni, 100, 80, 60, 40, 30, 10!!! Határellenőrző pont volt a határ után jóval, simán átintettek. Pár száz méter után a navi képernyőjéről eltűnt a sebességhatárt jelző ikon, láttam a feloldó táblát is, elöntött az öröm, most végre nyomhatom mint az állat!! Padlógáz, felgyorsultam egészen 150-ig, de máris fékezni kellet, mert vészvillógóval megállt az egész autópálya. Szépen mindenki félrehúzódott, a kicsik belülre, a nagyok kívülre, és vártunk. Vártunk, vártunk, és vártunk!!! Egészen másfél órát vártunk. Az éreztem hogy nehéz napom lesz, ezt a késést nehéz lesz behozni.

img_0214_1.JPG

 Egy kamion borult az árokba, a rendőrök németes precízséggel végezték a dolgukat, nem volt kapkodás. Nagyon pipa voltam, ha nem kell baszakodni a reggelivel, talán simán túljutottam volna a lezárás előtt. De utólag könnyű okosnak lenni.

Arra gondoltam hogy megpróbálok 200-as tempóval menni ahol lehet és lefaraghatom a hátrányomat. Hát ez nem így működik. Orrba-szájba építik az utat (összességében csak itthon és a hollandoknál nem volt útépítés), jó esetben 120, de általában 80 a max. A külső sávot szinte végig a kamionok foglalták el, kamerát a németek is bevetnek, és az útminőség se volt nagy szám. Ha néha lehet nyomni, akkor őrült verseny kezdődik, és az el kell mondanom hogy volt néhány gyorsabb autó is mint az enyém. Ott is az a helyzet mint itt, Q7-es, X5-ös, ML, és persze a manager Skoda Superb a belső sáv királya. Ferrarit kettőt, Posche-t meg hármat láttam egész úton. Ja és a Transporterek. Azok állat módra nyomják. Motoros kevés a pályán, de ha van az GS. A benzin horror drága a pályán, az Aral volt a csúcs 1,579-el, a Shell 1.549, az Esso Autohof a pálya mellett 1,339-el a legkedvezőbb.

3-as.jpg

Elhaladtam Nürnberg, Frankfurt, Köln mellet, ha lassan is de közeledett Hollandia. Köln után megváltozott a pálya, szinte már csak hollandok voltak az úton, építés se volt, végre lehetett nyomni. Egy német mucival "versenyeztünk", Ő egy A1-es Audit hajtott. 160-180 körül mentünk, sajnos az aszfalt elég szar volt, nagyobb tempót nem lehetett. Elérkezett a határ, amit csak tábla jelzett, se bódé, se régi épületek nem voltak. Ja igen, a sebesség korlátozó táblák. Szóval visszavettem a tempóból, a navi is mindig szólt ha fix sebességkorlátozó táblák voltak. Az ideiglenest persze nem tudja. Hollandia szép, Hollandia lapos, Hollandia tiszta. Még a németekhez képest is. A városka közel volt a határhoz, sokat már nem kellett menni a célig. A navi itt összezavarodott, nem találta a címet, bevitt volna egy sétáló utcába. De közel voltam, felhívtam Mónikát, hogy hol állok és odaszaladt értem.

doetinchem_sint_catharinakerk_rm13084_in_straatzicht_foto7_2012-07-22_14_54.jpg

Jajj kicsi lányom, ölelgettük puszilgattuk egymást egy darabig, aztán elmentünk a házhoz. Totál gyalogos övezetben lakott, de én beálltam a kapu elé, mégiscsak költözés volt!!! Lecipeltük a másodikról a cuccokat, necces volt hogy selejtezni kell, de végül sikerült mindent bepakolni, és még a kutyusnak is jutott hely.

lulu.jpg

7 órakor hagytuk el a várost, még 300 volt a német szállásig, amit már le is vontak a számlámról. Baleset most is volt, három autó akadt össze, de annyira friss lehetett, hogy a zsaruk még nem értek oda. Vakargatták a fejüket, de csak a kocsik törtek, személyi sérülés nem volt. Fél 10-re értünk Niedernhausen-be, a szálloda szerencsére közel volt az autobahnhoz. Csak a kötelezőt vittük be, valahogy nem féltem a megpakolt kocsit otthagyni. (nem is volt semmi baj) Becsekkoltunk, felmentünk, nagyon fain szobát kaptunk, még az autóra is ráláttam, ez egy Alfásnak fontos. A kötelező telefonok után eltettük magunkat másnapra.

 Reggelizni menet kiderült, hogy a szolgálatos recepciós egy magyar muci, megmutatta merre van a kajálda. Óóó kérem, igazi kánaán volt ez egy éhes vándornak. Először is a kávé. Minden variáció játszott a rövid espressotól a hosszú lattéig. Igazi csúcsgép volt. Kajából pedig rántotta, sült szalonna, sült kolbász, sült krumpli, húsgolyó, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Szalámik, sajtok, lekvárok, sokféle pékárú, igazi terülj-terülj asztal! A reggeli a legfontosabb étkezés, meghatározza az egész napot. Éreztem hogy jó napunk lesz. Készítettünk útravalót is, nagyon klassz két szendvics kerekedett.

h.jpg

Ezt jó szívvel ajánlom. 82 euro+15 a kutyus. Nem diszkont ár, de szinte luxus színvonal. És a reggeli...

Gyönyörű napsütéses idő volt, megsétáltattuk Lulut, aztán nekivágtunk a hazaútnak. 1009 kilométert mutatott a navi hazáig. A finom reggeli után éreztem hogy jó napunk lesz, és tényleg jó nap volt. Először is vasárnap lévén a kamionosok nem mentek. A visszaúton sokkal kevesebb volt a felbontás, ergó sokkal gyorsabban haladtunk. Mivel fullra volt pakolva a verda belőttem 150-re az utazósebességet, ez működött is. Frankfurtnál rengeteg a repülő, úgy tudom Európa egyik legnagyobb reptere. Percen belül jöttek-mentek a gépek az út felett.

frankfurt.jpg

 

3-as_3.jpg

A reptéri Hilton az autobahn mellett.

Gyorsan haladtunk, a következő megálló az autohof Hengersberg volt, tankoltam, megettük a reggeli szendvicseket, kávé, pisi, kutyasétáltatás. Lepukkant, de amúgy fullos hely volt, még Tesla töltő is van!

img_0256.JPG

Hollandiából villanyautóval!!!!! 30 perc a töltés, és cigizhetsz is tankolás közben.

Mivel hazafelé minden jól működött, már nem prüszköltem annyira a svábokra. Nemsokára átértünk a sógorokhoz, náluk persze visszavettem a tempóból. Amstettennél volt pisiszünet, itt jól elnyelt 1.50 eurót az italautomata, ütöttem, vágtam, de nem adta ki a piát. Ez volt az egyetlen rossz élmény a visszaúton. 

Bécs körül megint a kamera őrület, 500 méterenként jelzett a gép. Ez fog az agyukra menni, de dohányozni lehet a kocsmában, "érdekes" népség ez. Pandorfnál van egy meki az út mellett, megálltunk egy hamburgerre. Ha Mónika nincs velem, éhen maradok, ez már ilyen online meki volt. A terminálon kiválasztod a kaját, bedugod a kártyát, leveszi az árát, megkapod a sorszámot és várod hogy megjelenjen a kijelzőn. Kicsit cyber, de végül is működik, mondjuk ha nincs kártyád, nem eszel. De valahol biztos van egy ember is. Új élmény volt nekem.

mcdonalds-nederweert-opening-1.jpg

2 Deluxe, 2 üdítő 10 euro.

Parndorf után mindjárt jött a határ. Egy csomó kék villogós autó állt bent, közelebb érve láttam hogy egy autót néznek ami a bal oldalára borulva "feküdt" egy beton terelő mellett. Érdekes látvány volt, nem is értettük ezt hogy lehetett összehozni?? Ennyi izgalom után sima utunk volt hazáig, az M1 után megint a 0-t választottam, hosszabb de haladósabb. 19 órakor álltam be a kapun, a "mentőakció" sikeresen elvégeztetett, Mónika itthon van!

Az Alfa nagyon jól teljesített, 7,8 liter jött ki a teljes távra, ami 2752 kilométer, 103 km-es átlagsebességgel, 170 lóerős benzines létére szerintem nagyon pazar. Ilyen rövid idő alatt még soha nem mentem ennyit, de én is meg kocsi is jól bírtuk.

Ennek az írásnak ugyan semmi köze a motorozáshoz, de ha valakinek jól jönnek a friss infók, már megérte leírni.

Sziasztok: a Mágus.

 

 

 

 

 

Hollandia autobahn 3 Alfa Giulietta

2017\04\05

MV Agusta Brutale 800 Dragster teszt.

Már tudom miért nincs pocakos Agustás......

"eszem faszom megáll", Brutale-t teszteltem!!!!!!! Régóta álmodoztam egy MV Agusta tesztről és ez az álom most teljesült. Köszönet érte az mv-agusta.hu-nak, akitől a tesztmotort kaptam.

Talán azzal kezdeném, hogy pár sarok után vissza akartam vinni, hogy ez egy hibás motor, nem fordul. De csak elmentem vele az első kútig, hogy ellenőrizzem a guminyomást. Úgy tippeltem, kb 1.5 bar-ra van fújva, de nem, minden rendben volt. Ez akkor ilyen??? Igen ez ilyen, szétrázza a vesédet, kiba mód megdolgoztat minden méterért! A digó utakon azért más lehet a helyzet, de itt minálunk a jó út ritka kincs, ugye. Szóval gumi rendben, tank teli, kezdjük a nyuggereknek való Rain mappingal az ismerkedést. Ez ugye a leg-leg-leg fojtottabb beállítás, csúszós útra.

img_0125.JPG

Lehetne Pusztító is a neve.

Az idő csodás volt, T5 nap is volt, szóval a Mekitől indultunk Tardosra, egy rövidebb kanyart terveztem, Aggtelek majd a következő körben lesz. Mire odaértem, azzal már tisztában voltam, hogy ez a bringa nem puhapöcsűeknek való!!! Na ezért nincs pocakjuk az MV-seknek, mert ezen tényleg folyamatosan melózni kell. A Rain mód annyira volt barátságos, mint egy fúrógépbe fogott drótkefe. Viszont volt gyorsváltó amit imádtam, de a váltókart meg utáltam, mert nem a nagylábujj felső percéhez eset, hanem pont a bütyök részhez, minden váltás fájt kicsit. Fordulni nem szeret(hogy is szeretne 200-as hátsó gumival), rendesen bele kell nyomni a kanyarba, de aztán ráéreztem az ízére és nem sok majrécsík maradt a nap végére.

img_0079.JPG

Before...

img_0097.JPG

After...

img_0077.JPG

A méretbeli különbségek. Akkora mint egy 250-es, és mekkora meglepetést okoz...

A Szentendrei út megint állt, a keskenysége miatt remekül elfért a sorok között. Pomáz és Dobogókő között jó az útminőség, na itt kiba jókat karcoltam vele. Aztán Esztergom felé már botrányos az út, Feri a Ktm-el meg Oli a Bömössel elhúzott a francba. Na ja, a piac két leg "szarúttűrö" motorjain ültek. Esztergomnál váltottam Sport módra, de ezt én inkább Drift módnak hívnám, folyamatosan riszálta a seggét. Visszaváltásnál is!! A gyorsulás elképesztő!!!! 170 kiló, 125 paci, de a fordulatszámmérő 17000-ig van skálázva, olyan hangokat ad ki magából, hogy ezt én árusítanám külön is!!! Egyébként a blokknak olyan a hangja alapjáraton mint a szárazkupplungos Ducatinak, pár csavar tutira bele van esve. De elforgatva olyan szörcsögős mechanikus hangja van, mint egy versenymotornak. Na igen, a vér nem válik vízzé, erre még Ago is csettintene a nyelvével.

Szerettem volna túlélni a napot, átkapcsoltam Normál módba. Na ne higgyétek, hogy most "hátradőlhettem", alig érezhető változás a két üzemmód között. A Tát-Tardos út már megy séróból a Hondával. Hát most újra tanultam az egészet, totál másképpen kellett menni a Dragsterrel, mint eddig bármivel. Az MT 10 is megjárta ezt az utat, de most minden más volt. Nem fekszik rá az ívre magától, kajakra bele kel nyomni a kormányba a tiszta fordulásért. De ha elkapta, akkor már szépen, tisztán lehet karcolni. Egyébként most mentem először Pirellivel szerelt motorral, hát nem ájultam el tőle. Az első már elég kopott volt, a hátsó újszerű. Nagyobb tempónál hintázott is, meg pattogott is a vas, tehát puha és kemény volt egyszerre, lehet hogy a futóműre ráfér egy nagyszervíz.

img_0089.JPG

El-ké-pesz-tő a hang ami kijön a 3 csőből. Is...

Visszafelé megálltunk Szentendrén fagyizni, na ez az igazi vadászterülete, mindenki megbámulta, mintha UFO-t látnának. Volt aki csak félve sandított rá, volt aki tátott szájjal nézte, ilyenkor nő a melle az embernek!

img_0096.JPG

Nekem hiányzik a feneke. Elrontották az esztétikát az igazi Brutale-hoz képest.

A nap végén fáradtan, de rengeteg új élménnyel gazdagabban tértem haza. Elkezdtem keresni az apró finomságokat, a márka arról híres hogy tele van ilyesmivel minden motorjuk. Találtam is bőven, például a guminyomás értékeket a japók a hátsó kerék környékén jelzik, az MV az első teló jobb szárára írja. Vagy az ülészár például a váltókar előtt van a vázba rejtve. Minden apró helyre tettek valamijen márkajelzést, vagy tipus megnevezést. A kormánnyak, a sztender, de még a felnicsík is emblémázott!

img_0088.JPG

Olasz zászlóban a Dragster felirat.

img_0121.JPG

A guminyomást elől keresd.

img_0118.JPG

A bukógomba és a sztender is kapott márkajelzést.

img_0120.JPG

Hogy a gumis is tudja mit szerel.

Vasárnap reggel elmentem fotózni, szerencsémre találtam eg hosszú egyenest(forgalom elől elzárva), ahol gyorsulási tesztet lehetett csinálni. Na ez az igazi vadászterülete, piszok jól gyorsul, 221 kmh-ig bírtam a szélnyomást, akkor tettem 6.-ba! 3.-ban még simán emelte az elejét, pedig teljesen ráfeküdtem a tankra! A gyorsváltónak itt volt igazi létjogosultsága, villámgyorsan lehet felfelé pakolni a sebességeket. NAGGYON KIRÁLY MÓKA VOLT!!!! 

2017-04-02_1.png

A benzint azt nagyon szereti, nem tudom mennyit eszik, de az biztos hogy sokat! Benzin műszer nincs, én háromszor tankoltam a kb. 300 kilométer alatt. Najó, nem üres tankal adtam vissza vasárnap délután... Egyébként a műszerfal informatív, sokat tud, csak nem igazán lehet napsütésben leolvasni. Fokozatjelző is van, köridőmérő, hőmérsékletjelző, de a benzinszint jelző kimaradt. Tankolj minden kúton, legalább pihensz kicsit.

img_0107.JPG

A legjobban a C (custom) beállítás tetszett.

img_0104.JPG

img_0093.JPG

Én nem vagyok nagydarab, de leginkább a Feri mérete illik rá.

img_0099.JPG

Tomit felpajszeroltuk hátra a móka kedvéért. Hát ez így tényleg röhejes!

img_0124.JPG

Jó ötletnek tűnt bemenni fotózni egy paintball pályára, de nem jártunk sikerrel. Talán megijedtek a hangjától.

Vasárnap délután visszavittem Agustát. Másfél napnyi motorozás után le kell vonnom a tanulságokat. Az élmény maradandó, az tuti. Csak és kizárólag kemény tökű legénynek való egy ilyen vas! Mint mondjuk Crocodile Dundee. Szikár de izmos, szimpatikus, de egy krokodilt puszta kézzel elintéz, ilyen lehet egy Agustás. A hangja, a gyorsulása, a látványa hanyatt lök, de iszonyú sokat kell melózni vele. Ráadásul a Dragster formavilága nagyon nem jön át nekem, egy "sima" Brutale sokkal szebb, nekem még mindig az a formai etalon. Ennek egyszerűen hiányzik a segge, pedig minden motoromnál az az első dolgom, hogy lecserélem a rendszám tartót egy rövidre. De ez olyan csonka így, Jennifer Lopez is csak eredetiben az igazi, ha leműtenék a fenekét nem kéne. Persze ez az én véleményem, lehet hogy sokaknak így tetszik, hiszen csak a Dragsterből van vagy négy variáció, ha a kutyának se kéne nem gyártanák. De én az eredeti formára szavazok. 

img_0112.JPG

Az eleje bitang jó sűrű...   (ja és a fék. Na az odabasz rendesen)

img_0111.JPG

...a hátúlja csonka.

Részleteiben szépen kidolgozott, nagyon ütős blokkal és fékkel, furcsán viselkedő futóművel, brutál jó hangal, kényelmes(meglepően) vezetőüléssel, egészében nagyon egyedi vassal volt dolgom. De az egyediséggel nagyon sok kényelmetlenség jár, igazi márka megszállottnak kell leni, hogy szeretni lehessen. De nagyon kipróbálnék egy Brutale 1090-t is, négy hengerrel, azért csak az az igazi BRUTALE!!!!!!!

1090rr.jpg

Van kérdés?? Én kérek elnézést...

Vigyázzatok, a hétvégén csak a Brembok tudtak megmenteni egy Kalos támadásától, kiszabadultak a tél után a mazsolák az útakra, velünk együtt! Nem jó párosítás....

Sziasztok: a Mágus.

 

 http://mv-agusta.hu/

 

MV AGUSTA Brutale 800 Dragster Teszt

2017\03\22

Itt a Tavasz!!!!

Sziasztok.

Nagyon vártam, de csak megérkezett a TAVASZ. Megvolt az első napsütés, megvolt a motorkiállítás, megvolt az első gurulás. Hosszú, hideg tél van mögöttünk, de akkor is: itt a TAVASZ!!!!

A hideg napokban is próbáltam "motorozni", megrendeltem a Conti legújabb gumiját, a Roadattack 3-at, ha fekerül majd megírom a tapasztalatomat. A Bestiáról maradt egy gyári kipufogó, házaltam vele több kipufogós műhelyben, de elhajtottak a francba. Na, kézbe vettem a flexet és szétvágtam én magam. Kicsit lerövidítettem a belső csövet, nemsokára felteszem és akkor kiderül mit alkottam. Kívülről nem látszik semmi, csak remélhetőleg a hangja lesz mokányabb. Rendeltem egy Puig plexit B2-re, jövő héten az is megjön.

2017-03-10_5.png

Beüzemeltem az új kamerát is, a hátsó lábtartóról remek képeket csinált.

2017-03-10_6.png

És a legfrissebb hír: Zolika mégis jön, megcsináljuk együtt a tervezett túrát!!! Szállások lefoglalva, időpont kitűzve, megyünk!!!  Annyit variáltam rajta, hogy az utolsó nap Hallstadtban lesz, régóta szeretném megnézni. Cesky Krumlovtól már csak egy "kőhajításnyira" van, nekem kicsit hosszabb lesz a hazaút, Zolikának meg rövidebb. JUHHÉJ!!!!!

2017-03-18.png

A végleges karika.

És még egy friss hír: ha minden jól megy április elején tesztmotort kapok. Régi vágy-álom, de nem lövöm le a poént.

Áprilisban találkozunk, jó gurulást addig is.

Sziasztok: a Mágus.

img_4158.JPG

Legenda I.

img_4185.JPG

Legenda II. 

 

 

 

 

2017\02\19

Nyári túraterv. Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Ausztria.

Társkeresés.

Sziasztok. 

Na ezt is meg kell élnem, társat(társakat) keresek a blogon egy túrához. Ezt a gurulást Zolikával terveztem, de az élet közbeszólt. Nem tud jönni, sőt valószínűleg még a motorját is el kell adni. Brutális!!!!!!                       

Megpendítettem a T 5-nek is, de senki nem tud ennyi napra megszabadulni. Talán egy három napos Szlovéniát tudunk nyomni, de még ez se biztos. Nehéz idők jönnek....

Szóval ez egy ötnapos gurulás, ahol azért fontos szerepe van a kulináris élvezeteknek is. Nem tervezek hosszú lehetetlen napokat, és nem tervezek street illegál tempót sem. Tavaly nagyon tetszett az a tempó amit Zolika diktált. Reggeli-ebéd-vacsora, két óránként pisiszünet. A két szállás ahol már jártam, árban és színvonalban is tökéletes, a többi helyen még nézelődöm, biztos lesz megfelelő. A költségekről: itt nincs túravezetői díj, mindenki fizeti a maga részét, szállás, kaja, pia, benzin, stb. Időpont: június második fele-vége, öt nap. Ez a legvalószínűbb eső mentes időszak arrafelé.

1. nap

Találkozás a Dunakeszi Meki parkolójában 8-kor, indulás fél 9-kor. Parassapuszta, Selmecbánya, Beszterce, Zakopane.

2017-02-05.png
Ebédelni Beszterce felett fogunk egy bejáratott "T5 Motorest"-ben!​ Este séta a Zakopanei főutcán, lehet venni füstölt sajtot. (nem nagy szám) Vacsora valamelyik karcma-ban. A reggeli a Bellamontéban viszont csillagos 5-ös, mínusz a kávé.
2. nap
Elgurulunk Bielsko Biala-ba. Ott a Fiat gyár. Aztán Olmutz-ig hasítunk, nem jártam még ott, de a feleségem igen. Azt mondja szép. Na ott kell még valami jó szállást keresni, és este felderíteni a várost. Vacsora valahol.
2017-02-05_1.png

3. nap.
Prága. Hamar ott leszünk, de nem baj, lesz mit megnézni. Imádom Prágát! Itt nem lesz gond a kajával, rengeteg lehetőség van. Ja, Prágában kötelező sört inni, és kár is lenne kihagyni a csapolt Gambrinust!!!
A reggeli a Piramid-ban szintén szuper. A kávé is!!!!!
2017-02-05_2.png
4. nap.
Legurulunk Cesky Krumlov-ba, egyszer látni kell, másodikra lehet unalmas lesz. Majd meglátom. Aztán tovább a sógorokhoz, szállás Donau-izében. Ez a nap még azért erősen tervezés alatt van, az útvonal is és a végcél is változhat. A sógoroknál nincs tapasztalatom, szállás ügyben még nyomozok. De a napi táv kb ennyi lesz.
2017-02-05_3.png
5. nap.
Ez a legképlékenyebb nap. Ebéd talán Bozsokon a Határmenti Fogadóban. Tesztelve, "baró" minősítést kapott. De Ausztriából akár Szlovákián keresztül is hazajöhetünk, ez a nap még tervezés alatt van.
2017-02-05_5.png
Kanyarokban és látnivalókban nem lesz hiány. A kaja és a pia szintén nem fog gondot okozni. Saját magamat elviselhető palinak tartom. A maximális létszám 4-6 motor, ez még kezelhető számomra. A "nagyok" úgy csinálják, hogy vagy egyágyas szoba drágábban, vagy kétágyasban egy idegennel. Én a Rhinóval mindig a kétágyast választottam, és csak jó tapasztalatom volt, minden szobatársam jó fej volt.
Egyelőre ennyi, ha valakit érdekel a túra vagy írjon kommentet, vagy mailt.  ekenzo03@gmail.com
Üdv Mindenkinek: a Mágus.

motoros motorostúra motorozás motorosok

2017\02\05

50 éve két keréken.

Sziasztok.

Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de nekem a tököm is lefagy ebben a farkasordító hidegben. Ez a tartós fagy csak arra jó, hogy (talán) kipusztulnak a meztelen csigák. B 2 a garázsban várja a tavaszt, a hétvégén legalább beindítottam és teljesen bemelegítettem. Nem sok, de több a semminél, valamilyen szinten ez is motorozás volt. Hozzájutottam a 2017-es Louis katalógushoz, már legalább négyszer "kiolvastam". De még mindig találok benne nélkülözhetetlen dolgokat! Ki kéne menni....

 Addig is, hogy valami motorozáshoz köthetőt csináljak, előástam pár régi képet. Az első még nem motorizált, de azért kétkerekű!

1964. Igazi letisztult vas, még fék sincs rajta.

img_0004.jpg

1973. Ami nem nélkülözhetetlen az ment a levesbe.

riga.jpg

 1977. Ez már rendesen meg van pimpelve. A cuccot a Különben Dühbe Jövünk inspirálta.

img_0028.jpg

1987. Ez itt a Mike motorja, nekem éppen nem volt. 

jimy-misi.jpg

1997. Ez is több mint a semmi, de nem sokkal. Kicsi lányom ezen tanult meg motorozni.

img_0041.jpg

2007. Az első Honda. Indulás a Citadelláról.

citadella_020.jpg

 2017???

img_3944.JPG

 

De mindjárt kezdődik a SZEZON tele meglepetésekkel. Üdv Mindenkinek, sziasztok: a Mágus.

 

És itt van egy két jópofaság a netről, amíg ki nem süt a nap:

Thai csajok lazába nyomják...

thai.jpg

 Egy ütős CB 1000 R Scrambler építés!!!

cb_scambler.jpg

Bruce így motorozik.bruce_willis_2357425.jpg

Helló, Kitty!!!

cb_1000_japan.jpg

Cafe Racer Best!

chappell-customs.jpg

Patkány Gold Wing.

goldwing_rat.jpg

Marco emlékére.

honda-cb1100tr-concept-marco-simoncelli-tribute.jpg

Monica Belucci.  Óóó baszki.... Mi lehet alatta???

monica.jpg

Rambo télen is pólóban motorozik.

motom-rambo-8.jpg

És a LEGNAGYOBB KIRÁLY!!!!!!

ms_14_neu_gross.jpg

JOBBULÁST SCHUMI!!!!!!!

motoros honda motorozás

2016\12\27

2016 nem volt unalmas.

Sziasztok.

Ez az év tényleg nem az unalomról szólt, volt esemény vastagon. Az év eleje az 58-as túra előkészületeivel telt, ennyire precízen még soha nem terveztem túrát. Igyekeztem mindenre odafigyelni, rengeteg jegyzetet készítettem, nehogy kimaradjon valami. Kicsi lányom rengeteget segített, gyakorlatilag a teljes szponzor témát Ő csinálta. Megpróbálom sorba szedni az évet, de biztos sok minden kimarad majd.

Január elején volt egy igazi Öregfiúk találkozó a Csülökben, szinte mindenki ott volt az AKMK-ból. Ment a sztorizás, de nevezhetjük "hazudóverseny"-nek is, hiszen 40 év alatt színesedtek a történetek. Jó buli volt, 2008-ban találkoztunk utoljára, minden évben kellene egy ilyen.

img_1774.JPG

Bármilyen hihetetlen, ezek a nagyfaterok mind kemény motorosok voltak. És van aki most is az.

Január közepén egynapos sebészeten megoperáltattam a köldök sérvemet. 2003 óta húztam az időt, de most az 58-as miatt rászántam magam. Minden patent volt, percre pontosan kezdték a műtétet, a kórház patika tiszta, a doki igazi hozzáértő hassebész, az aneszteziológus nagyon jó "cuccot" kevert, a személyzet kedves, szal minden korrekt volt. Ja és ingyenes!!! Utána 6 hét rehab, semmi emelés, és naponta hasba kellett szúrnom magam, de megérte.

img_1790.JPG

Olyan mint egy benzincsap. Meg is tartottam, még jól jöhet.

Februárban Oli BMW-s lett, Feri meg KTM-es. Én fejlesztgettem a Kawát, és terveztem az útvonalakat. Csináltam egy konzolt amibe a telót betettem, jól sikerült. Próbáltam a napi adagokat levinni 500 km alá, de nem mindig sikerült. (Így utólag már tudom, hogy a napi 500 kilométer csak országúton, lehetetlen lett volna. A 300/nap a reális megtehető távolság) A hónap végén megcsináltuk a már szokásosnak mondható Safety ismétlőt, Feri szerzett kedvezményes jegyeket. Annyira "bandáztunk", hogy az oktatóknak is szemet szúrt.

img_1990.JPG

Megyünk jövőre is. Talán Laci is hazajön.

Márciusban elkezdtem edzeni a FIT stúdióban, hogy fitt legyek az útra. Heti két alkalommal úgy megdolgoztattak az edzők, hogy még a fülemben is izomláz volt! De az első pár alkalom után már nagyon élveztem, és ami a legjobban meglepett, még látható is volt az eredmény. Mi lenne ha komolyan nyomnám??

img_2188.JPG

Jövőre újra kezdem????

Márciusban elkezdődött a motorozás is, a Motorkiállításon kezdtem a szezont Olival. Nagyon jó nap volt, annyira jó hogy ezt meg is írtam "Egy tökéletes nap" címmel. Elkezdtem tesztelni Ursulát is élesben, remekül működött minden, még a legnagyobb ködben is jól teljesített. A SENA kamera is dolgozott, fel is tettem a YOUTUBE-ra egy filmet "Highway to Hell Cered" címmel. Elkezdtek jönni a válaszok a szponzor kereső levelekre, az első rögtön támogatást ígért. A füldugó.hu volt az első és egyben az egyetlen aki pozitív választ küldött a levélre, és nemsokára meg is érkeztek az Alpine szettek, ezúton is köszönöm nekik. A Kawasaki pénzt ígért, a Continental pedig adott egy szett gumit az útra. Itt személyes kontakt volt, nagyon köszönöm a segítséget! De a levelek 99%-a nemleges volt. Ami a legjobban meglepett, hogy a kifejezetten motororozással foglalkozó cégek még csak nem is válaszoltak. A  Shox, a Fokt, az Euromotor, a Motorrevü, a Totalbike, akik még nemet se mondtak. Ami viszont nagyon kellemes meglepetés volt az a Motozin Magazin válasza, ők pénzt ígértek, ha visszatérve írok egy exkluzív cikket nekik. Köszönöm! Pozitív választ kaptam még a Sentinel Protect GPS nyomkövetőkkel foglalkozó cégtől, Ők egy komplett védelmi rendszert adtak volna, ami bizony sokkal nyugodtabb alvást ígért, amikor az utcán maradt volna a vas. Köszönöm nekik is!(miután a nagy 9000 km-s túra elmaradt, csak a füldugók, és a Conti gumik maradtak, a többiek érthetően kiszálltak)

dsc06117.JPG

Bevetésen, irány Aggtelek.

Április igazi mozgalmas hónap volt, gőzerővel készültem az útra. Társakat is találtam, jelentkezett egy olvasóm, hogy az út elején egy darabig velem tartana. Muru egy Triumph Street Triple-vel jött volna Belgiumig. Farkas Szilárd Portugáliában csatlakozott volna három napra hozzám, és az ottani szállásokat is Ő állta volna. Zolika pedig az olasz szakaszra jelentkezett be, vele Comotól a Sasfészekig motoroztunk volna együtt. Eljött a szülinapom is, hivatalosan is beleléptem az 58-ba. Jó buli volt, ott volt a lányom és a T5 is. Nyomtam az edzéseket, egyre többet motoroztam, minden tökéletesen alakult. Egészen 30.-ig amikor is pereceltem egyet. Csodás napsütéses igazi motoros idő volt, Lacival és Tomival elmentünk egy kellemes gurigára. Cereden kajáltunk egy jót, aztán átmentünk Szlovákiába. Na itt aztán jól eldobtam a vasat, hiába hiszi az ember hogy profi, elég egy pillanat és kész a baj. De ezt is leírtam az "Egy elb@szott balkanyar" című bejegyzésben. 

img_2310.JPG

Szerencsére lábon hazajöttünk.

Májusban kiderült, elszakadtak a szalagok a jobb vállamban. Na ez megreccsentett rendesen, az egész eddigi meló ment a levesbe. Nem operáltak meg(azóta se), de jobb kezes vagyok, és három hétre felkötötték a kezem. A nehezen felépített izmok pár nap alatt leestek a karomról, se meló, se torna. Az öröm az ürömben, hogy a Kawa nem sérült komolyan, minden alkatrész cserélhető volt, nyoma sem maradt az esésnek. De a túrát a "világ végére" offolni kellett, és ez jobban fájt mint a vállam. Mentem én mindenkihez, de csodát nem tudott tenni senki. A három hétben rendbe tettem a vasat, megkapta az új gumikat is, és átértékeltem az életem. Fel kellett tennem a kérdést: muszáj neked motorozni? Muszáj halálos veszélynek kitenni magad? A válasz pedig: IGEN!!!

Ha volt már perecetek, akkor tudjátok, hogy ilyenkor nagy a nyomás. Anyám, a feleségem, és mindenki aki nem motorozik le akar beszélni a folytatásról. De én "kemény csávó" vagyok, az a kedvenc idézetem, hogy:"ami nem öl meg az erősebbé tesz!" Tehát elkezdtem átírni a túrát, le kellett rövidíteni rendesen. Nagyon sokat segített Zolika, átvette a szervezés legszemetebb részét.

Júniusban nyomtam a gyógytornát, kineziológiai szalagot tettünk fel, gyakorlatilag külső szalagjai voltak a vállamnak. Működött a dolog, de ekkor a jobb térdemben kiújult egy Baker cysta, mehettem megint orvoshoz. Kiderült hogy elfogyott a porc a térdemből, azért van a cysta. Elkezdtem enni porcnövelőt, és vártam a csodát. Eljött az ideje az első motorozásnak is, egy Tardosi gurulással kezdtem. A zabszem ott volt végig, de azért sikerült legyőzni a majrét. Szóval úgy tűnt rendben lesz minden, csak egy kicsit darabosan mozogtam.

img_2455.JPG

Mentek a srácok Horvátországba motorozni, én még félkezű voltam.

Június végén eljött az idő, nekivágtam Pollingnak. Egy nap oda, egy nap vissza, közte négy nap hágóvadászat. Zolika tökéletesen leszervezett mindent, fantasztikus négy napunk volt, igazi életre szóló élményt kaptam többek között a Stelviot. Elképesztően jól szórakoztunk. Eddig is barátok voltunk, de azóta Nagyon Jó Barátok vagyunk! A hazaérkezés napja pont az 58-as túra befejező napja volt, ha rövidítve is de csak megcsináltam!

dsc06566.JPG

Barbiano. Ez a kilátás még a klotyóból is megvolt.

Júliusban eladtam a Kawát, sok motort kipróbáltam, mint például Suzuki GSXS 1000, GSR 750, Triumph Street Triple, MT 07, MT 09, de csak a CB lett a nyerő. Be volt tervezve egy T5 Zakopane túra, de a rossz idő miatt kocsival mentünk, és sajnos Oli nélkül. Jó buli volt, de sokkal jobb lett volna motorral megcsinálni. Ez a hétvége is beleégett az agyamba, igazi kanbuli volt. Július végén Lacival átvettük az új bringát, aztán elkezdtem a bejáratást, nagyon odafigyelve, nem pörgetve, ahogy a nagykönyvben meg van írva.

Augusztus a bejáratással telt, voltunk Szlovákiában, Aggteleken, Tardoson. Mentem Ferivel, Lalival, Karcsival, de a T5 nem jött össze, arra várni kellett még egy hónapot. Kapott pár tuningot a vas, de alapjaiban úgy jó ahogy van. Ez a motor AZ ÉN MOTOROM!!!

img_3290.JPG

Tardos mindig jó.

Szeptemberben végre eljött az idő és a Tökös Ötös hiánytalanul együtt motorozott. Utána Laci csinált egy búcsú bulit, mert a rákövetkező héten kiköltözött svédbe. Nagyon jó nap volt, kár hogy nem mind ilyen. Én kaptam egy injekció kúrát a térdembe, valami zselé szerű cuccot fecskendeztek be háromszor, ami helyettesíti a porcot. Úgy néz ki működik a dolog, azóta minden rendben.

img_3572.JPG

Talán jövőre is lesz ilyen kép, Laci itthon hagyta a CB-t.

Októberben jó szar idő volt, néhány rövid gurulást kivéve a Yamaha MT 10 teszt az említésre méltó. Bízom benne, hogy jövőre kapok még tesztmotort, mondjuk az új MT 09-et. Voltam egy vállsebésznél is, aki meglepetésemre azt mondta, ha az életminőségemet nem zavarja a jelenlegi állapot, akkor nem javasolja a műtétet. Ennek nagyon megörültem, mert a váll eléggé komplikált alkatrész, legalább fél év a rehab. Szuper!!!

Novemberben egy értékelhető gurulás volt Tardosra Tibikével és Ádámmal. Aztán kimentünk a bécsi Louisba shoppingolni Olival, Ferivel és Tomival, vettünk pár "nélkülözhetetlen" dolgot. Fasza program volt, ebből is hagyományt kellene csinálunk. A hónap végén megvolt a Volvo teszt, lehet hogy a lesz még a jövőben is, én nyitott vagyok! Mondjuk következőnek egy Alfa Giulia??

img_3942.JPG

Sokkal stabilabb mint amilyennek kinéz.

A decembert egy T5 Garázs Partival nyitottuk, Tibike volt a "sztárvendég", Lacival Skype-on tartottuk a kapcsolatot, de az igazi az lett volna ha tényleg ott van velünk. Aztán hipp-hopp már karácsony után vagyunk, mindjárt vége az évnek.

img_3909.JPG

Kicsit nehéz volt koccintani, de megoldottuk.

Szóval mindennek nevezhetem ezt az évet, csak unalmasnak nem. És itt csak és kizárólag a motoros vonalról írok, volt azért egyéb izgalom is bőségesen, és még a melót is toltam ezerrel. Hihetetlen mennyiségű 58-as véletlen is volt az idén, például a telefon akkuja 58%-on állt ha ránézem, 58-al mentem amikor lefotóztam a műszerfalat, a kocsim átlépte az 58000 kilométert, és még rengeteg minden. Folyamatosan 58-ba botlottam, azt hiszem még a lottón is húzták. Pár nap múlva vége, az 59-et már nem tudom így szám misztikázni. 

img_3938.JPG

Egy a sok közül. 58 óra.

Várom a jövő évet, várom a tavaszt, de egy kicsit kevesebb izgalommal is elleszek. A rossz részeket kihagynám és csak a jók jöjjenek. De mint az elején is mondtam:"ami nem öl meg az erősebbé tesz!", tehát erősebb lettem az idén is. Nincsenek olyan giga tervek mint az 58-as túra, de Zolikával már rajzolgatjuk a térképet, és a T5 is tervez egy olasz túrát, lehet hogy a Rhinoval is megyek valahová. Tavasszal MV teszt is lesz, azt nagyon várom, de most inkább sodródni fogok, 2017 lazítós év lesz, felkészülés 2018-ra ami a 60-as szám körül fog forogni...

Boldog Újévet kívánok Mindenkinek, jövőre is húzzuk a GÁZT!!!!

A Mágus.

2014_karacsony_6.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

motoros motor motorozás motorosok Continental tökös ötös CB 1000 R

2016\12\14

VOLVO V 40 T2 AUTOMATA TESZT.

Fél prémium...

Sziasztok.

Megpróbálkoztam az autó tesztel, és mindjárt egy igazi tél szakértővel, egy Volvóval kezdtem.

img_3852.JPG

November végén jutottam egy hétvégére a Volvóhoz, péntek délutántól hétfő délelőttig volt az enyém. Még nyári gumik voltak rajta, de szerencsére hóval nem találkoztam. 1.5-ös benzines automata váltós Momentum felszereltségű autó volt, az a "fapad" feletti szint. A Kinetic az alap, a Momentum a második szint, a Summum a harmadik, és az  Inscription a csúcs, de rengeteg csomag van, amiből lehet válogatni, a határ -főleg árban- a csillagos ég. Ebben volt téli csomag, ülés és első szélvédő fűtéssel, mindkettő nagyon hasznos ebben a zimankós időben. Pöpec rádió is volt benne, nemcsak megtalálta a ROCK 95.8-at, de még az éppen játszott szám címét is kiírta.

volvo_v40_010.jpg

Ez a kijelzőméret az alap, látszik mekkora fér még be. Magasabb felszereltséghez nagyobb jár.

Az ülések elől nagyon kényelmesek, az ülésfűtés 3-as fokozattal indul, kb 5 másodperc után már érezhető, nagyon kellemes érzés. A kormány igazi kézbe simuló darab, a plusz alu betét nagyon bejött nekem, prémium autónak érződik. A beépített gombok ergonómikusak és ösztönszerűen kezelhetők. Nem kaptam kezelési könyvet hozzá, de pár perc alatt kiismertem magam.

img_3847.JPG

Nem egy adrenalin bomba, de nem is unalmas. Én inkább gomb mint menü párti vagyok, itt megvan mindkettő.

Indulás előtt beállítottam a kormányt, beállítottam az ülést. Itt akadt egy kis gondom, a gerinctámasszal. Azt tudtam, hogy van benne, de nem találtam. Sötét volt már, nem szaroztam, majd holnap. Reggel meg is lett, de aki ezt ide tette, annak nem volt vizsgája ergonómiából . Még fényképezni se volt egyszerű!

img_3864.JPG

Csak a mutatóujj hegyével állítható, és előre kell dőlni hozzá, mert ha nyomom a derekammal, nem müxik.

Pofás verda, de a design oltárán ennél is beáldozták a kiláthatást! Hátra és átlósan hátra, gyakorlatilag semmit nem lehet látni, de legalább a fejtámlákat egy gombbal le lehet süllyeszteni, ha nem ül hátul senki. Gondolom egy borulás esetén így merevebb a kaszni, de lassan eljutunk oda, hogy csak azért tesznek hátra ablakot, mert kötelező. Ja, kívülről még egész jó a méret, de belül csak a fele marad.

img_3867.JPG

Ez ám a biztonság! A tolató radar kötelező tartozék.

img_3850.JPG

Ha nem ül hátul senki, picit jobb a helyzet. Apám 65-ös Bogarában volt ekkora az ablak.

Na jó, elhelyezkedtem, beállítottam mindent, indulás. A kulcsot be kell dugni egy nyílásba és a felette lévő gombot elég egy pillanatra megnyomni, a többit Ő intézi. Pöcc-röff, csendesen kulturáltan jár a motor. Vízhőmérő nincs, nem lehet tudni mikortól nyomhatom neki. Mivel az ülés azonnali meleg érzetet ad, az első-hátsó szélvédő fűtés pillanatok alatt leolvaszt, indulok is. Én gerjedek az automatára, úgyhogy nagyon élveztem, hogy nem kellett kuplungolni. 6 gangos igazi automata váltó van benne, ez mindenképpen ritkaság ebben a méretosztályban. Van ECO program, akkor kisebb fordulatnál felvált, jól működött, Sport program sajnos nincs.

img_3878.JPG

Vízhőmérő helyett van ECO mérő, na az nagyon kell.

img_3868.JPG

Szimpatikus arc, és nagyon gyalogosbarát. 

 A 122 lóerő nem akart a féltengelyekből fúrót csinálni, de lustának sem éreztem. Picit erőlködött, van ebből a motorból 152 lovas is, az biztos jobban teljesít. Gyorsításnál a váltó visszadobott egyet vagy kettőt, de olyan is volt, hogy nem. Összességében jó érzés volt vezetni, semmi stressz. Most már tudom hogy miért van az amerikai filmekben Volvója a családanyáknak, meg a tanároknak. Huligán nem leszel egy ilyenben az tuti, inkább Leonard Cohent hallgatsz mint Billy Idolt. 

img_3831.JPG

Kis szombat hajnali vakrepülés. Első ködlámpa nincs ebben a felszereltségben.

Természetesen start-stop volt benne, a belvárosi dugóban az agyamra is ment. Akkor is leállította a motort, mikor gyök kettővel araszolgattam előre(másodpercenként leállít-indít), ki is kapcsoltam a francba. Persze minden indítás után újra aktiválta magát, de ez a többi márkánál is így van. Viszont az automata váltó áldás a tötymörgésben, csak a féket kell kezelni, ami egyébként nagyon érzékeny, mondhatni "lábszagra" működik. 

Végre kiszabadultam a városból, az M2-n tempomattal gurultam fel Vácig, majd a kedvenc kanyarjaimban volt egy kis "vadulás", szépen vitte az ívet, a futómű tökéletes a magyar utakra, pláne a 16-os kerekekkel. Országúti tempó mellett abszolút csendes, viszont az M3-on autópálya tempónál, enyhe bal kanyarnál valami rohadtul hangoskodott, mintha a szél alákapott volna valami műanyag idom alá. Ahogy megszűnt a kanyar, megszűnt a hang is. Kíváncsiságból 130-nál nyomtam egy padlót, háát nem valami fickósan gyorsult tovább. De 122 lóerőtől nem is vártam csodát. 

img_3854.JPG

Jól néz ki, na! A felni kicsit "kínai" benyomást kelt nálam.

Beültem hátra is, 180 centi vagyok de nagyon passzentos volt a hely, hátsó fűtés sincs, ez inkább kétszemélyes autó. Viszont a deréktámaszt hátulról könnyebb kezelni, logikus nem??

img_3874.JPG

Ha az ülés előrébb kerül, kényelmesebb.

Természetesen a motortér is nagyon izgatott, régen a Volvo Renault meg Ford motorokat használt, ez nem tudom milyen. A turbót egyébként sem nem hallottam, sem nem éreztem, sem nem láttam, de állítólag minden Volvo turbós, azt jelzi a T betű hátul. Minél több a lóerő, annál magasabb a szám.

img_3869.JPG

Már több a műanyag mint a fém.

Az átlagfogyasztás a 300 kilométer alatt 8.5 literre jött ki, én elfogadhatónak tartom. Volt benne mindenféle szituáció a belvárosi dugótól az autópályáig, és el ne felejtsük hogy automataváltós ami biztos rádob fél litert. Érdekes a Volvo motorpolitikája, ha ebben az autóban mechanikus váltó van akkor kétliteres a motor, ugyanennyi lóerő és nyomaték adattal! A 152 lóerősnél dettó ugyanígy! Tehát ha automata, akkor fél literrel kevesebbet adnak.

Még egy nagyon jópofa extrát meg kell említsek, ahogy bezártam a kocsit azonnal behajtotta a tükröket. Ez nagyon jó, mert így legalább a Tesco parkoló, bevásárlókocsi bajnokai nem törik le azonnal. Nyitásnál meg szépen beálltak a  helyükre. A tükrök egyébként is tökéletes darabok, a belső is, ami keret nélküli gyönyörű darab. Viszont az ajtó "kárpit" nagy csalódás volt, csuma műanyag az egész egy darabka szövettel. Mint egy Fiat Pandában.

img_3881.JPG

Ezt biztos rajzolgatta a mérnök egy darabig.

A fedélzeti menürendszer viszont csillagos 5-ös! Először is tud magyarul!!!! Kb. 3 euro lehet a magyar nyelv beillesztése egy autó menürendszerébe, a Volvo nem spórolta ki, köszönöm. Másodszor nagyon tisztán, logikusan működik, mint egy régi Nokia. Harmadszor pedig van Bluetooth ami azonnal felismerte a telefonomat, és a kormányon lévő gombokkal tudtam kezelni. Negyedszer, a menüben rengeteg hasznos infó van a kocsiról.

img_3882.JPG

Tud magyarul, KIRÁLY!!!

Még egy érdekesség, a B oszlop annyira elől van az üléshez képest, hogy rendesen mögé kell ülni. Beszállásnál még elment, de kifelé már kényelmetlen volt. Nem lehet egyből kilépni, csak miután előrecsúsztam az ülésen. 160 centis magasságnál ez a probléma nincs is, mert előbbre van húzva az ülés, de magasabbaknak gond lehet.

img_3846.JPG

A B oszlop mögé kell ülni, pont betakarja a fejet. Persze egy oldalütközésnél ez jól jöhet.

img_3872.JPG

Mondom én, kétszemélyes....

 

Összességében jól éreztem magam benne, ha nyernék egy ilyet, megtartanám. Vagy inkább nem??? Nem is tudom, túl sok volt a kompromisszum. Fele-fele az aránya a tré és a fasza dolgoknak. Természetesen nem fikázom le, de az áráért sokkal jobbnak kéne lennie.  Ezt az autót kb 7000000 forintért lehet megrendelni újonnan, de lehet hogy alálőttem. Ennyi pénzért túl sok a hiba, a nemtetsző dolog. Egy alacsony, középkorú, értelmiségi párnak viszont tökéletes választás lehet, nyugodt, kellemes autó aminek jól cseng a neve, de nem vált ki irigységet. Én inkább egy Polestar tuningosat szeretnék nyerni, azzal lehetne vadulni!!!

volvo-polestar-v40-1.jpg

367PS!!!!!! Ez már biztos "subazmeg"!!!!!!

Jön a karácsony, jó lenne egy furgont tesztelni a héten, megoldaná a karácsonyfa szállítást. Bízom benne, hogy lesz még autó tesztem, habár a Volvo nem kapott csillagos 5-öst, de egy erős 3-as jár neki. Végül is ez a teszt lényege, hogy a tesztelő elmondja a tapasztalatait, akkor is ha jó, és akkor is ha rossz, őszintén.

 

Boldog Karácsonyt Mindenkinek, sziasztok: a Mágus.

 

 

 

 

 

 

 

auto Volvo V40 T2 teszt

2016\11\19

Tél tábornok megérkezett. Tehát utána a TAVASZ jön!!!!

Novemberi történések.

Sziasztok.

Megvolt a szezon utolsó gurulása, Tibikével és Ádámmal toltunk egy Tardost. Kurva hideg volt odafelé, ebéd közben még az eső is eleredt, de aztán szépen kisütött a nap és gatyarohasztó 12 fokban jöttünk hazafelé.

img_3703.JPG

Tardos MINDÖRÖKKÉ!

s10c0004_2.JPG

A lehullott levelek alattomosak, de amúgy szép az ősz.

Tibikével cseréltünk egy kicsit, szerinte a Honda villanymotoros és csak alibiből tankolok. Na ja, a Harley után nem csoda hogy ezt hiszi. Nekem nem volt kétségem min ülök!!!!!

2016-11-19_1.png

 

Felteszek két  videót is, csak hogy színesebb legyen a blog.

Az első a nyers valóság, Hangony és Zabar között.

A másodikat a Yello, Race című dalához komponálta Szőke Dani, aki a vágásokat a zenéhez igazította.

https://www.youtube.com/watch?v=l8tDDWfjK84

https://www.youtube.com/watch?v=Hn95-LlGt5s&t=12s

Szombaton kigurultunk a sógorokhoz és meglátogattuk a Louis-t. Jó buli volt a T 5-el lógni, csak Laci hiányzott. Vettünk pár "nélkülözhetetlen" dolgot, ettünk egy Winerschnitzelt, ittunk egy forró puncsot, dohányoztunk egy presszóban(!!!!), aztán haza gurultunk. Fasza nap volt, pedig a November Rain egy percre se állt el.

img_3780.JPG

A héten fejlesztés történt Bestia 2-n, kapott egy brutál helyzetjelzőt a gyári helyett, szigorú lett. Nem vagyok Homasita rajongó, de ez nagyon éri a pénzt. 2800-ért mindjárt kettőt adnak, és milliméterre passzol a gyári helyére, semmit nem kellett vágni. A vízállóságában nem bíztam, motortömítővel szigeteltem a necces részeket. Kb 10-szer erősebb a fénye az eredetinél. És ha hamar bekulázna, rögtön van tartalék is!

img_3787.JPG

Nagyon kell ismerni a típust, hogy észrevedd a különbséget.

img_3788.JPG

Így mindjárt feltűnőbb, ugye!!!

 És van még egy NAGY hír, úgy néz ki tavasszal kapok új MV Agusta tesztmotort!!!! Hááát az nagyon király lesz, valószínűleg 800-as Brutale-t. Most jöhetne a tavasz kicsit gyorsabban!!! Mondjuk február közepén egy 18 fokos napközbeni hőmérséklettel nagyon elégedett lennék, régi vágyam egy MV teszt.

22-mv-agusta-brutale-800-rr-590x393.jpg

Talán pont ez lesz????

 

Üdv. Mindenkinek: a Mágus.

 

 

 

 

motorozás MV AGUSTA CB 1000 R

2016\10\21

YAMAHA MT 10 teszt.

Márpedig a Transformersek léteznek!

Sziasztok.

Megvolt az első Yamaha teszt, és mindjárt a csupasz csúcsmodell került hozzám. Elolvastam az összes eddigi teszteket(kapott hideget-meleget), nagyon kíváncsi voltam nekem milyen arcát mutatja.

dsc07189.JPG

MT 10 Race Blue.

Kezdjük is az "arcával". Nekem nagyon bejön ez a technós-transformers stílus. Már a nagy Z is tetszett, de ez űberbrutáljó!!!! A tesztmotoron volt gyári extra szélvédő, hasznos holmi ilyenkor, és még tetszik is.

transformer_1.JPG

Talán innen jött az ötlet. De bele lehet látni Wall-e-t is.

A formánál maradva, nem találtam gyenge pontot, minden részlet jól kidolgozott, a kipufogó is jól néz ki, pedig pár éve még az FZ 8 "érdekes" volt.  A tank is ütős forma, és abszolút kényelmes a lábaknak. A kényelem egyébként megdöbbentően jó, a kormány-ülés-tank hármas tökéletes az én 180 centimhez. A lábtartók már nem annyira, de azokat valamiért lecserélték. Talán valamelyik kolléga leamortizálta a gyárit. Kényelemből ide kapja az egyetlen fekete pontot, az új lábtartó totál betakarja a sztender tüskéjét, a kihajlításhoz kaparásztam a csizma sarkával. De ez nem gyári cucc, az eredetivel semmi gond. 

2016_oktober_006.jpg

Ennyit látni az ülésből. 

Az ülés kényelmes, a huzat is jóféle tapadós, 100 kilométer után se fészkelődtem rajta. A kapcsolók precízen működtek, például a  tempomatot imádtam!!! Ugyan csak a próba kedvéért kapcsoltam be, de könnyen ösztönből lehet használni, és hosszú úton nagyon jól jön. A fénykürtnek nincs külön gombja, a helyén a menü lapozó gombja van.

2016_oktober_019.jpg

2016_oktober_009.jpg

Fénykürt helyett select. A fényváltóval lehet villantani. A kuplungkar nem állítható. Kár....

És volt rajta a nagy  kedvencem, a GYORSVÁLTÓ!!!!! Ugyan csak felfelé és extraként, de remekül működött, érezhető hogy gyári cucc. 2017-től széria lesz. A váltó tökéletesen tette a dolgát, viszont a kuplung érdekesen működött, gyakorlatilag 1 azaz egy milliméteren történtek a dolgok. Mint egy kapcsoló, ki vagy be, ezt bizony nehezen szoktam meg. Ez azért nem vicces, mert ha kicsit is nem figyelsz oda, vagy lefullad vagy egykeró. Egyébként inkább egykerékre áll, hiszen egy 160 lóerős vaddisznóról beszélünk, ami az erejét vaddisznó módra is adja le. Lehet hogy puhapöcs vagyok, de a kipörgéségátlót 3-as fokozatban hagytam végig. Mondjuk a 10 fok körüli hőmérséklet nem igazán kedvezett a huligánkodáshoz. Viszont van három fokozatú üzemmódkapcsolója, ami valahogy így néz ki: standard = vaddisznó, A = veszett vaddisznó, B = elborult elméjű veszett vaddisznó. Nyugdíjas trotty állása nincs. A motor hangja hátborzongató, a viselkedése inkább a V 2-es izombringáké, tudja rángatni a láncot ha nem váltottam vissza időben. Viszont oda kell ám figyelni, simán gázra emeli az elejét 3-asban is, ha nagyobb gázt adtam. A Bestia ehhez képest olyan mint az olvadt vaj! Ezt a bringát csak rutinos pilótáknak ajánlanám. A futómű először furcsának tűnt, de a nap végére alig maradt majrécsík a 190-es hátsó gumin, szóval jól összeszoktunk. Ja, gumi. Kicsit fintorogtam a Bridgestone gumikon, de ez a Hypersport papucs már egy másik mozi az általam használtakhoz képest. És szériában van kormány lengéscsillapító, elektromos vezérléssel. 

 

2016_oktober_042.jpg

Tapadt a hideg aszfaltra, mint a légypapír.

A fék úgy jó ahogy van, a hátsónál elég sokat melózott az ABS, de azt is a hideg számlájára írom. 

2016_oktober_017.jpg

Ez bizony Profi cucc.

Persze a teljesítménynek ára van, szereti a benzint nagyon. Nekem 7.5 literes átlag jött ki a 300 kilométeres tesztre, nem kevés, de számomra nem is dráma. Mondom, ISZONYATOS erő van benne! Olvastam olyat, hogy nehezen tankolható, én ezt nem tapasztaltam. A műszerfal nagyon informatív, és kezelhető a bal oldali kapcsolókkal. Van fokozatjelző, viszont nincs(vagy én nem találtam meg) külső hőmérséklet jelző, és a benzinnel még megtehető távolság. Azt pedig végképp nem értem mire gondolt a japó a benzinműszer tervezésekor, a felső rész csak egy kocka, aztán fél alatt három. Teletankoltam, aztán negyed óra múlva felet mutatott a műszer. Ennyire azért nem zabál, egyszerűen rossz konstrukció. Szépen olvasható, nem tükröződik, pont jó szögben van megdöntve.

img_3629.JPG

Széria szerelvény a 12 voltos csatlakozó, jó helyre is tették. (bal alsó sarok)

img_3657.JPG

Biztos nem véletlenül van itt.

img_3640.JPG

Az ülészárat kerestem egy darabig. Pedig ott van...

img_3637.JPG

Ide már a sebkötöző csomag nem fér be.

A Budakalászi benzinkúton összefutottam egy márkatárssal, egy napos volt a bringa. Erre mennyi az esély???

dsc07206.JPG

Katalizátor OFF!!! Retteneteset szólt!!

dsc07212.JPG

Két dudás. Eső előtt egy percel.

Péntek délben hoztam el Törökbálintról, rögtön egy jó kis csúcsforgalom tesztel indítottam. Remekül boldogult a sorok között, jól eltalálták a súlyelosztást, a szélességet, az egyensúly tökéletes, a tükör viszont ezen is csak kötelező tartozék. A gázreakciók félelmetesek voltak, a kuplung ugrott, szóval rendesen izzadtam mire hazaértem. Szombaton Lalival toltunk egy Tát-Tardost, visszafelé a Lepence-Szentendre útvonalon jöttünk, tökéletes kanyarvadász. A műszerfalon jelzi egy ikon mikor kéne váltani, és kivillan az ECO felirat ha spórolósan mész, jó ötlet. Van csúszókuplung, simán visszadobhattam egy fokozatot kanyar előtt, nem csúszott meg a segge. Az árnyékos részeken a lámpa fénykévéjét is láttam, tehát valószínűleg jó lehet a fénye sötétben. Szerettem volna egy "Budapest by Night" kanyart csinálni, de az eső keresztbe tett.

dsc07194.JPG

Kislányoknak nem ajánlott!!

 

dsc07201.JPG

Minden pontja futurisztikus. Az SV már retró bringának néz ki mögötte.

img_3680.JPG

A műszerfal alatti kábel káosz. 

img_3678.JPG

Innen nézve már rend van. A kormány kónuszos.

img_3662.JPG

Seggből is erős. A lámpa két oldala simán kiadná az indexeket. A rendszámtartó már nem eredeti.

Nézzük a végkövetkeztetést. Nekem ez már túl sok lóerő, kéne rá egy vén trotty menet program is. Imádtam a váltóját, utáltam a kuplungját. A hangja szuper, az ereje viszont félelmetes. A fék és a futómű tökéletes. A kényelem elképesztő, osztályon felüli, beleköthetetlen, rám van szabva. A műszerfal néhány hiányossága elfogadható, de érthetetlen. A tükör kötelező tartozék, használhatatlan. De azért azt leszögezném, hogy a több márkán is ilyen. A fogyasztás férfias, de például egy Zsigulin edződött biker nem ájul el tőle. A design számomra telitalálat, a fanyalgóknak azt mondanám: hahó ez már a 21. század!!! Telis-tele van minőségi holmival, ami nem tetszett az nem is gyári. Az ára viszont fájóan sok, pár aprósággal 5 milla, ez durva. Viszont ha valakinek van pénz a zsebében, és elég tökös ahhoz, hogy elbírjon vele az vegyen egyet, ennél technósabb japán motor jelenleg nincs a piacon. Mindenki megnézte a hétvégén, a feltűnés garantált. Fasza bringa tökös csávóknak.

Jó motorozást Mindenkinek, sziasztok: a Mágus

 img_3681.JPG

Futómű a felső polcról.

img_3670.JPG

XXL-es hűtő.

img_3632.JPG

"dolgozom"

dsc07208.JPG

Zsír új.

vlcsnap-2016-10-16-16h05m57s499.png

Jól fordul, mondom.

 

 

 

 

Yamaha MT 10 teszt

2016\09\29

Az utolsó Tökös Ötös túra.

Szia Laci. HEJ!!

Sziasztok.

Sajnos minden jónak vége szakad egyszer. 2016-ban először és egyben utoljára motoroztunk együtt a T 5-el. Egész évben nem jött össze, hogy mindenki ráérjen egyidőben. Kivéve a szülinapomat, de akkor nem motoroztunk. Laci kitelepül Svédbe, pénteken indul. Űr marad utána, nagy űr, hiányozni fog. NAGYON!!!!

De azért búcsúzóul nyomtunk egy rettenetest, a Mátrán át Ózdig, aztán egy Ózd-Cered, ebéd a Négy Tó-ban, majd az örök klasszikus Cered-Salgótarján és onnan a szokott útvonalon haza. Este meg Vácon volt még egy kis "búcsúbuli", leöblítettük az út porát. Fasza nap volt, kár hogy nem mindegyik ilyen!!!!

img_3568.JPG

Indulunk

img_3587.JPG

Együtt a T 5!!! 

img_3564.JPGSisak a jobb tükrön, kesztyű az ülésen. 

s10c0026.JPG

Feri, Oli, Laci, Tomi.

s10c0010.JPG

Motorosbarát korlát a Mátrában. Több kellene!!!!!

s10c0022_1.JPG

Volt egy rövid kanyar Szlovákiába is.

img_3557.JPG

Középen az "Elnöki" motor.

Na azért hogy-hogynem, de Laci a CB-t nem viszi magával, szóval ha tavasszal jön haza lesz mivel gurulni! Fura év van mögöttünk, valahogy nem jött össze a közös motorozás. Laci kivételével mindenki új vassal gurul, én duplán is! Tomi XX-e beérett ahogy Ő mondta, Oli nagyon elégedett a BMW-vel, mondjuk tényleg nehéz rosszat mondani róla. Feri meg esik-kel a KTM-el, de mindig megvédi a bukócső a vasat. Majd összeszoknak. 

Én 2000 km fölött járok a B.2-vel, nagy a szerelem az első pillanattól. Télen majd foglalkozom a kipufogóval, meg valami nagyon dögös kicsi plexit kreálok rá. Lesz még gurulás az idén, de már csak rövidebbek. A szokásos szezonzáró Aggtelek biztos meglesz októberben, aztán meglátjuk milyen az idő. (Mert ugye a csupaszon fázom!!)

Üdv mindenkinek, óvatosan az őszi falevelekkel, Széles Utat: a Mágus.

Búcsúzóul pár kép a bejáratásról:

2016_szeptember_011.jpg

2016_szeptember_012.jpg

És pár CB 1000 R reklámkép:

cb_girl5.jpg

 

cb_girl.jpg

cb_girl2.jpg

 

motorostúra tökös ötös CB 1000 R

2016\09\01

Kezdődhet a huligánkodás.

Pillanatképek.

Sziasztok.

Bestia 2 bejáratva, 1000-es szervíz elvégezve, mostmár mehet a matek! Semmi negatív dolog, tökéletesen tette a dolgát, úgy jó ahogy van. Mint a Bridget Jones-ban. Indulhat a huligánkodás.

Egyre többet forog a kamera, felteszek pár képet ami menet közben készült. A filmeket majd megvágva, zenésítve.

s10c0020_2.JPG

Beszterce.

img_3373.JPG

Pisiszünet.

s10c0027.JPG

Légiparádé a tiszteletünkre.

s10c0003_2.JPG

Párkány felé félúton.

s10c0011.JPG

Selmecbánya felé.

s10c0006_2.JPG

Szlovákia, Egeg.

s10c0004_1.JPG

Esztergom.

s10c0008_moment.jpg

Selmeci szerpentin.

s10c0014.JPG

A hegyek között. Talán Körmöcbánya.

s10c0001_1.JPG

Úton, valahol, valahová.

img_3388.JPG

A 1000-es szervíz.

Most csak ennyi, jó gurigát Mindenkinek: a Mágus.

 

honda motorozás cb 1000 r

2016\08\15

"you are my destiny" TE VAGY A VÉGZETEM!!! HONDA CB 1000 R

Bestia 2. A motor, amit SOHA nem adok el!

Halihó Mindenkinek!

"Soha se mond hogy soha", de talán most az egyszer mondom. Ő az enyém, csak az enyém, hozzám tartozik, marad örökre!! Kétszer vettem át 0 kilométeres motort. Az elsőt, egy MZ 250 TS-t 1976-ban a Corvin áruházban, a másodikat egy 600-as Hornetet 2011-ben a Honda Dream-ben. De ez most más volt.

Mintha mondjuk a kedvenc szabód adná oda a méretre készült kabátot, de ez az utolsó, többet nem dolgozik, befejezte vége, de a tiédet még megcsinálta utolsónak. Természetesen tökéletesen passzol, minden paraméterében igazodik hozzád, és nagyon meg kell becsülni, mert nem lesz több belőle.

Na valami ilyesmit éreztem mikor átvettem a a motort a Wilkernél. Szabóm ugyan nincs aki nekem csinálta volna az utolsó művét, de azt az infót kaptam, hogy nincs több CB az országban, hozzám került az utolsó új példány. Európában biztos van még pár, találtam is a mobilén, de itthon ez volt az utolsó. Befejezték a gyártást, az euro 4 áldozata lett. Molyoltam rajta egy darabig, de hálistennek jól döntöttem. Sikerült belealkudni pár fontos dolgot az árba, és László Tibor állta a szavát, minden úgy volt ahogy megállapodtunk. Megkaptam a gyári emelőt, a bukógomba szettet felszerelve, a tanktáska rögzítő gyűrűjét, és a gyári CB 1000 R molinót.(ezt az ezres szervizig leszedik a plafonról)) A papírok elkészültek időre, az átadáskor kaptam elsősegély csomagot, és naná hogy elmondattam mindent a motorról. Minden flottul ment, bravó Wilker, köszönöm!!!

2016_augusztus_069.jpg

Itt már az enyém.

2016_augusztus_059.jpg

A tartós teszt innen indul.

Laci vitt el a paripáért, csinált vagy 100 fényképet az átvételről, de mindegyiken vigyorgok mint a vadalma.

2016_augusztus_064.jpg

Megyünk haza!!

Mikor hazaértem, pont azt éreztem, hogy hazaértem, otthon vagyok. Mármint a motorral is. Nincs miről beszélni, egyszerűen ezt a vasat nekem készítették. Tökéletesen összeillünk, mint borsó meg a héja, ez vagyok én, ez az ÉN MOTOROM!!! Csináltam már pár hülyeséget életemben, de az egyik amit nagyon bánok, hogy eladtam a Bestiát. Viszont most tiszta lappal indulunk, és ez a színösszeállítás sokkal jobban tetszik mint a tiszta piros. Kicsit megkésve, de ez csodálatos ajándék az 58.-ra!!!!

Az első út természetesen Aggtelekre vezetett, becsületes bejáratós üzemmódban. De azt azonnal éreztem, hogy megint huligán motorom van! 5000 volt a max fordulatszám, de a Ceredi szerpentinen nagyon éltünk. Sikerült elcsalni Gabi barátomat is, az Ő motorja a legelsők közül való. Sokat nem változtattak, a helyzetjelző lett más és az enyémen már kónuszos kormány van, ennyi. Végül is a tökéletesen nincs mit javítani.

2016_augusztus_041.jpg

2016_augusztus_046.jpg

A régiről megmaradt a rövid rendszámtartó, naná hogy felkerült.

Ezen a hétvégén egy Tardos fért bele, most járok 700 kilométernél, még 300 az olajcseréig, aztán hadd szóljon.

2016_augusztus_025.jpg

A tökéletes rövid kanyar.

Szereltem rá egy 12v csatlakozót, de nem a kormányra tettem, hanem saját készítésű konzolra, itt jó helyen van.

2016_augusztus_030.jpg

 

No itt tartunk most, nagy a boldogság. Lenyugodtam, érzem hogy "hazaértem", nem kell tovább keresni. Most egy igazi tartós tesz kezdődik Bestia 2-vel 0 kilométertől. Ha egy nagyon vigyorgó motorost láttok szembe jönni, na az én leszek.

Sziasztok, sok jó gurigát még az idén: a Mágus.

s10c0001.JPG

Nézd a sebességet!!! 

 

 

motoros motor honda motorozás cb 1000 r

2016\07\27

Utórezgések.

Remélem kifogy a tinta az osztrák nyomtatókból...

Sziasztok.

Vastagon történnek a dolgok mióta megjöttem a túráról. Július 15-16-17-re be volt tervezve egy Zakopáne gurulás. Sajnos semmi sem úgy történt ahogy szerettük volna. Ferinek pénteken muszáj volt melóznia, áttettük az indulást szombatra. Viszont a meteorológia szerint az évszázad esője közeledett. Ok, menjünk kocsival! Nem olyan mint motorral, de mégiscsak együtt vagyunk. Tomi autójában elfértünk mind az öten, indulás szombat 9-kor, szuper. Ha már lett egy potya napom, kihasználtam és levittem a Versyst Fehérvárra. Ment minden flottul, elbúcsúztam Ursulától és újra gyalogkakukk lettem.

2016_julius_092.jpg

Jó kis vas volt, de nem volt igazi kötődésem hozzá. Remélem hamar jó gazdához kerül.

Eljött a szombat reggel, tényleg szakadt az eső, és a net ezt mutatta egész hétvégére. Készülődök éppen, mikor jön a hír hogy Oli nem tud jönni, elcsapta a gyomrát, fal se tud állni a klotyóról. Óóóó, baszki ne már!!! Hát de, négyen maradtunk. Tomi is csúszott egy órát, valamikor 10 után vágtunk neki a túrának. Szakadt végig, valahogy bekerült a fedélzetre egy üveg pálesz, szóval kiröhögtük az esőt is, de azért jó hogy kocsival jöttünk.

2016_julius_062.jpg

Gondoltunk Olira, megittuk az Ő részét is.

Örök rejtély marad számomra, hogy mit csinál ez a sok ember ilyenkor Zakopánéban?? Hömpölygött a sok ember a sétálóutcában, pedig szakadt az eső. Nem is áztattuk magunkat sokáig, beültünk egy karczma-ba, és belűről hidratáltunk. Ettünk, ittunk, vigyorogtunk, aztán visszamentünk a Bellamonte Apartmanba, ahol már sokadjára vagyunk, tökéletes hely. Dumáltunk még egy darabig, aztán mentünk szunyálni.

Majd meg fagytam, az éjszaka 8 fok volt, fűtés meg nem. Egy forró fürdővel kezdtem a napot, aztán Lacival lementünk reggelizni, a fiatalkorúak még szunyáltak. de kaptak jelet, hogy meg ne ijedjenek.

2016_julius_049.jpg

2016_julius_051.jpg

A reggeli 10 pontos!!!

2016_julius_050.jpg

A felirat optimista, híg lötty volt a termoszban, 2-es alá.

Az eső annyira esett, mint még soha. Fizettünk, összepakoltunk, és elindultunk kávét vadászni. Csak olyan hely jöhetett számításba ami a kocsitól max 5 méterre van, mert szó szerint ömlött az eső! Nem volt szerencsénk.

2016_julius_047.jpgTomi arca mindent elárul, csak török kávé volt.

Mindegy, majd próbálkozunk útközben. Egy motorost láttunk Zakopanéban, Finnek voltak, nem irigyeltük őket.

2016_julius_117.jpg

Nagy RESPECT nekik!!!

Végig esett hazafelé is, Donovalin ettünk, kávéztunk, és csónakáztunk tovább. Fasza hétvége volt, de azért Olivér nagyon hiányzott a bandából. Ha tavaly nem lett volna jó idő, el se hinném, hogy itt tud sütni a nap.

A következő napokat motor teszteléssel töltöttem, nem akartam elhamarkodni a választást. Voltam a Harmatinál és a Zakarnál, kipróbáltam néhány bringát, de egyik se dobogtatta meg a szívem. Szerintem kódolva van az agyamba a Honda! De esélyt kellett adnom a többi márkának is.

2016_julius_015.jpg

MT 10! ÁLLAT!!! Csató Ferivel üzembe helyeztük. EL-KÉ-PESZ-TŐ!!! De az ára is az.

2016_julius_025.jpg

XSR 700 Scambler. Nagyon vagány kis bringa!!!

2016_julius_030.jpg

Triumph Street Triple 675, minden tesztet megnyer. Az én szívemet nem nyerte meg.

2016_julius_095.jpg

Suzuki GSXS 1000. Ide keményebb csávó kell, durva a vas.

2016_julius_098.jpg

Suzuki GSR 750. Meglepően szimpatikus motor.

2016_julius_113.jpg

The Winner!!! A Wilkernél áll az ország utolsó új CB 1000 R-je!!!! Azt hiszem, rádobom a személyimet!!!!!

És mi köze mindehhez az osztrák nyomtatóknak??? Csak annyi, hogy a héten két levelet is kaptam tőlük, az egyikben 40, a másikban 50 eurora értékelték a működésemet. Remélem több már nem jön. Autópályán 80(!!!!) helyett mentem gyorsabban, a másik a Silverettán 60(!!!!) helyett 81-el!!! És nem volt semmi illegál, tök öregurasan gurigáztam végig. Nem szeretem én ezeket a népeket. Szépek a hegyeik, jó a sörük meg a snicceljük, aztán ennyi. Ezután kerülni fogom őket, vagy ha mégis arra kell mennem, majd lehúzok egy gyertyapipát. Vagy kettőt.

2016_julius_115.jpg

2016_julius_116.jpg

És észre sem vettem őket. Nagyon nem tépem magam, itthon 30000-ról indulunk. Így mulat egy magyar úr!!!!

Szóval motor nélkül sem üresek a napjaim. De a garázs az nagyon üres, de talán már nem sokáig.

Vigyázzatok a leskelődő fotósokra, további jó nyarat, ha megvan Bestia 2, azonnal megmutatom.

a Mágus

teszt motorozás traffipax Suzuki Kawasaki Zakopane Yamaha CB 1000 R

2016\07\24

Az 58-as túra. Hazafelé.

San Candido, Grossglockner, Unken, Dunakeszi. És a tesztek.

Maria csodás reggelije után nekivágtunk az utolsó közös napnak. Szeretem Terence Hill filmjeit, sorozatait. Ha már erre jártunk hiba lett volna kihagyni San Candidot, ahol az Alpesi őrjárat játszódott. A Glockner felé útba esett, úgyhogy megálltunk egy kávéra. Terence-el sajnos nem találkoztunk, de a szállásadójával igen. 2014-ben fejezték be a forgatást, és ami csalódás volt, hogy a filmbeli tó a házzal sajnos nem itt volt. Vettem pár képeslapot, meg motoros újságot, ittunk egy finom macchiato-t, és indultunk tovább, várt a Glockner.  

dsc06597.JPG

San Candido, főtér.

Egy nagyon kellemes tempós szakasz következett, óriási (főleg motoros) forgalommal. Dél környékén értük el a Glocknert, most hátulról mentünk fel, legalábbis tavalyhoz képest. Zolika megvette a jegyeket (azt hiszem 24 euro a motoros), és nekivágtunk a gleccsernek. Óriási volt a forgalom, folyamatos előzésben voltunk. Mercedes nap volt éppen, láttam álcázott új típusokat, fent pedig vagy 50 darab SL parkolt.  Csodás időt fogtunk ki, szikrázó napsütés végig. Útközben vettünk mormota kekszet, nagyon vártam a találkozást a Glockner sztárjaival. Leparkoltuk a vasakat, a sisakot kulturált zárható tárolóba tettük, és felsétáltunk az étteremhez. Illetve én felvonszoltam magam, a ritka levegőben nem nagyon ment a hegymászás. De megérte!

img_2940.JPG

Innen már gyalog kell menni.

dsc06611.JPG

Zörgetni kell a kekszes zacskót, arra előjönnek.

img_2949.JPG

Servus!

img_2944.JPG

Egy gyöngyszem a GS armadában. Láb elgyengül, tekintet elhomályosodik, ez a szerelem!

Egy kis statisztika, az egész útra vetítve. A motorok 60%-a BMW, azon belül 80% a GS, a maradék eloszlik a többi típusra. 20% Ducati, élen a Multistrada. A maradék 20%-ból 10% Yamaha MT 09. Széria, Tracer, XSR. És csak 10% marad az összes többi márkára. Versysből 1 azaz egy darabot láttam. XJR volt egy pár, íme egy agyon épített példány a Glockneren.

dsc06633.JPG

Az ülés és a kipufogó még nem az igazi. De szíjhajtás, fűzött kerék, Öhlins elől is, Brembo fék.

Ettünk egy igazi wurst mit senf-et császárzsömlével, ritkán adatik meg, hogy a Glockner tetején együnk. Jól is esett az Almdudlerrel. Kaja után visszamásztunk a motorokhoz és elindultunk. Most jött a teljes táv, fel a Biker Pointhoz, majd le a túloldalon. Most már durva csúcsforgalom volt, lassan haladtunk, de legalább lehetett nézelődni. Miután elhagytuk a Glocknert és mentünk vagy 20 kilométert megálltunk egy pisi-cigi-navi kombóra egy csehónál.  Az utolsó közös szakasz következett Unkenig, ott volt az negyedik szállás, de az már csak egyedül. Zolika elvitt a hotelhez, becsekkolt, segített felcuccolni, aztán nekivágott a maradék 175 kilométerének hazáig. Nem irigyeltem, de másnap reggel dolgoznia kellett, nem maradhatott tovább.

Igazi Tiroli hotel volt, és még garázst is kaptam. Ugyan nem zárták be, de errefelé ismeretlen fogalom a lopás. Kitettem száradni a ruháimat, de nem kívül hanem belül kellett szárítani, már az érintésüktől is fürödni támadt kedvem. Büdös voltam mint egy focicsapat öltözője, a zuhany nagyon jól esett, újra embernek éreztem magam. Lementem az étterem teraszára és ettem egy isteni sniccelt csapolt sörrel. Ez kell a dolgozónak, mi mást ennék Ausztriában.

img_2969.JPG

Jól aludtam, reggel az osztrák nyuggerek már várták a reggelit, beálltam közéjük. Meg se közelítette az előző napit, de jól belaktam. A kávé igazi szar volt, olyan íze volt mint egy kiselejtezett postazsáknak, nem is értem minek erőltetik. Vettem volna eszpresszót, de még nem volt nyitva a bár. Fizettem, 67 eurót vacsorával, reggelivel, garázzsal. Szép időt mutatott a net, gondolkodtam hogy megnézem a Schloss Adlert, kb 25 kilométerre volt. De miután felpakoltam és elindultam, úgy döntöttem inkább jövök hazafelé, 603 kilométert kellett lenyomnom. Átléptem Németországba, aztán megint Ausztria következett. Salzburgnál tankoltam, aztán felmentem az autópályára és nekivágtam az utolsó szakasznak.

s10c0012_1.JPG

Mentem, mentem, aztán megálltam kávézni. 

img_2977.JPG

A fáradt motoros szíve-vére!!!!

A Ursula falta a kilométereket, az otthon kreált tempomat remekül működött, csak a fenekem fájt egyre jobban. A határhoz érve látom ám, hogy a sógorok minden Magyarország felől jövő autót megállítanak, több száz méteres sor volt már. Nem bírtam ki hogy oda ne kiáltsam nekik hogy: null-zwei, Servus!  Az de szép meccs volt, istenem.....

img_2979_1.JPG

A utolsó osztrák pihenő. Parkoló motoroknak, közel a retyóhoz.

Eldöntöttem, hogy Bábolnánál eszem egy Mekis kaját, ki is álltam a parkolóba, de annyian voltak, hogy hosszú sor állt a bejárat előtt! Gondoltam, ha már megálltam egy pisi-cigi párost megcsinálok, de nem sikerült. Rám akadt néhány "szimpatikus" roma fiatalember és mindenáron el akart adni egy Iphone 6-ost. A cigi vége felé már én mondhattam árat, de úgyse kellett. Akkor adjak már egy cigit! Két szál volt a dobozban, egy még kellhet, adtam neki egyet. "jajj főnök, aggyon má egyet neki is" mutat a társára. Na ez már sok volt, a pofátlanságnak is van határa, pisi elnapolva, húztam innen a francba. Napon volt vagy 45 fok, kihajtok a parkolóból, 1, 2, 3, 4 és már fékezhettem is mert állt az egész autópálya. Fasza, pont ez kellett a boldogságomhoz! Kb egy-másfél órát mentem egyesben a sorok között, mire Tatabányánál le tudtam jönni! (este láttam a híradóban, hogy egy lőszereket szállító teherautó borult fel Tatabánya előtt) De ha már így alakult, akkor a kedvenc Tarján-Bajna-Tát-Esztergom útvonalon mentem haza.

img_2984.JPG

Átlagfogyasztás 5,4 liter. Ezzel nagyon elégedett voltam.

15,45-kor csaptam ki a sztendert otthon, megjöttem. Megcsináltam az 58-as túrát, ha nem is úgy ahogy terveztem, de megvan. Így is ez felnőttkorom leghosszabb túrája. Nagyon jól esett a zuhany, aztán egy hideg sör meg egy cigi, utána kaja, aztán jött a kipakolás és a mesélés. Nagyon jó túra volt, csodaszép helyeken jártam, megcsináltam a Stelviot is, megismertem egy csomó szimpatikus embert, és Zolikával nagyon jól éreztem magam. Mindent megtervezett, lefoglalt, elintézett helyettem, tökéletesen jó tempót ment (semmi street illegál), és ami még nagyon fontos, nem is horkolt!!!!

s10c0020_1.JPG

KÖSZÖNÖM BARÁTOM!!! TUTTI VA BENE!!!!!!

És most hagy írjak pár szót a tesztre kapott dolgokról. A füldugo.hu-tól kapott Alpine Moto Safe füldugók remekül teljesítettek, autópályán bajban lettem volna nélkülük. Kipróbáltam mind a két betéttel, a navi utasításait remekül hallottam, persze fel kellett hangosítani. Egész napos használat után sem éreztem fájdalmat, viszont biztosan fájt volna a fülem nélküle. Mivel országúton 100 körüli tempót mentünk, ott nem használtam, de nyakba akasztható a kis tasak, mindig kéznél volt. KÖSZÖNÖM füldugo.hu!!!!!

fuldugo.jpg

Mindenkinek ajánlom! 10 pontos.

A másik szuper dolog a gumi volt. A CONTINENTAL HUNGARIA KFT-től kapott két CONTI ROADATTACK 2 EVO gumi, tökéletesen teljesített. Volt autópálya menet, hegyi szerpentin, esős országút, kánikula. Soha nem éreztem bizonytalanságot, pedig a Stelvion elválik az ocsú a búzától! Tökéletes íveket lehet karcolni velük, talán a kis fogyasztásba is beleszóltak, és ami nagyon meglepett, az a gumikopás! Vagyis a hiánya!!! Összesen kb 3000 kilométert gurultak, ebből 2600-at megpakolva (cirka 400 kg volt a vas velem meg a csomagokkal), és éppen hogy csak lekoptak a feliratok. Saccra 10000-et kibír a hátsó egy ilyen nagyvason is.

img_2830_1.JPG

Tökéletes választás. 10++ pontos!! Köszönöm CONTINENTAL HUNGÁRIA!!! Én maradok ennél a márkánál.

És most a motorról is írnék pár gondolatot. Először a negatívumok. Amikor megkaptam tesztre ősszel a Versyst, el voltam ájulva a szélvédelmétől. Na ez most visszájára fordult, baromi meleg volt, shortban pólóban nem motorozom, tehát izzadtam mint a ló! Plexi, kézvédő, idomok, mind-mind megfogták a szelet, jó lett volna valamilyen nyitható szellőzőnyílás. Aztán a súlya. 250 kiló a motor, a csomagok monjuk 30 kiló, a benzin 20 kiló, én meg sisakban beöltözve mondjuk 90 kiló. Ez kb 390 kiló, amit az én nettó csoffadt 80 kilómmal kellett megtartani! Hát bizony nehéz volt!! Tologatni a parkolókban megpakolva nem volt egyszerű, és bizony a Stelvio visszafordítói is sok energiát követeltek. Aztán az ülés! Háromszor vittem a Tommothoz, de mindig rosszabb lett. Egyszerűen egy óra után már nem találom a helyem rajta. És magas is, telitalppal nem tudtam megállni, pedig 180 centi vagyok. Én úgy gondolom, hogy ez a vas 185-190 cm magas, 90-100 kilós pilótának tökéletes.

És most jöjjenek a jó dolgok. A fogyasztása remek, 5,4 liter átlag. Semmilyen vibráció, rezonancia nincs. Olyan tökéletesen lineárisan lehet gázt adni, amit talán csak a CB 1000 R tudott. Semmilyen rántás, torpanás nincs, tökéletes. A kuplung-váltó páros remekül passzol egymáshoz. Kis kézerő és nagyon finom működési kultúra jellemzi. A fék és a futómű egy jó "iparos", nem kiemelkedő, de semmi rosszat nem mondhatok rá. Amit viszont imádtam, az az elektronika! Esőben nagyon megnyugtató érzés volt, hogy van ABS-em, és kipörgésgátlóm. A motorkarakterisztika állítót én FULL állásban hagytam, gyorsult is rendesen a vas. És az zseniális, hogy a bal markolat kapcsolóihoz odatették a MODE gombokat, le se vettem a kezem a kormányról, és tudtam váltogatni a különböző adatok között. Külső hőmérséklet, óra, pillanatnyi fogyasztás, még megtehető kilométerek, stb. Egyébként a kormány egy nagyon kényelmes, jól sikerült darab, a vállam és a hátam abszolút nem fájt egész úton. Tökéletes a testhelyzet, az ülés kivételével.(de lehet, hogy ott inkább velem van baj)

A Versys egy jó motor, tökéletes célszerszám, de mégis úgy döntöttem, hogy eladom. Valahogy végig azt éreztem, hogy "ez nem én vagyok", minden alkalommal mikor naked motort láttam, felment a pulzusom. 

Száz szónak is egy a vége, miután hazajöttem elvittem 12000-es szervizre a vasat, megemlítettem Szilárdnak, hogy eladó. Azt mondta Ők visszavásárolnák. Feltettem a használtauto.hu-ra, hátha, de mivel nem volt pezsgés, elfogadtam az ajánlatukat. Levittem Fehérvárra, átnézték, megcsináltuk a papírokat, és otthagytam.

s10c0003_1.JPG

Az utolsó útja, Fehérvár felé dugóban.

Tehát ha valaki az Ursulára vágyik, az Ivanicstól megveheti. Friss szerviz, újszerű gumikkal, oldaldobozokkal, sportkipufogóval, fokozatjelzővel, 12 v csatlakozóval, navitartóval, patika állapotban. Próba kötelező!!!

Azóta voltam pár teszten. Nagyon tetszik a Suzuki GSXS 1000, kipróbáltam. Nem szerettem bele, nekem túl vad. Az XSR 900 jó móka, de az nagyon városi bringa. Ami meglepett az a GSR 750 volt, de azzal nem mehettem utcára, 0 kilométeres volt. Kipróbáltam egy Triumph 675 Street-et, nem jött be, pedig az összes tesztelő kicsapta rá a cerkáját. Iszonyú erős az biztos, és nem rezonál úgy mint az MT 09, de nem vigyorogtam a próba alatt. Viszont utána mentem egy XSR 700-al, na azon fülig ért a szám.  De már el van döntve: HONDA CB 1000 R, Bestia 2!!!! Minden hibája ellenére szerettem, ez a végzetem. Felhívtam azt a srácot akinek eladtam az enyémet, hogy visszavenném. Kiröhögött, köszöni szépen nem eladó, bele van szeretve. 

Szezon közepe van, és én megint itt állok motor nélkül! A Bestiát is nyár közepén vettem, a következőt is most fogom venni. 

stelvio_012.jpg

Easy Riders!

Sziasztok, motoros üdvözlettel: a Mágus.

 

motoros motor motorostúra motorozás motorosok Kawasaki Continental Stelvio