2021. ápr 13.

Tényleg szar az olasz autó???

írta: Misi Mágus
Tényleg szar az olasz autó???

Fiat Grande Punto 1.3 Mjet, 15 évig tartó teszt.

2006-ot írunk. Michael Schumacher még versenyben van a Ferrarival, a nyolcadik világbajnoki címéért. A Casino Royale Bond moziban -most először- Daniel Craig alakítja a 007-es ügynököt. Egy euróért csak 250 forint körül kérnek a pénzváltók. Suzuki Swifteket ingyen is adnak (csak alá kell írni 10 évre a banknak). Natascha Kampusch megszökik, és elhangzik az Őszödi beszéd.

És még egy fontos esemény történt 2006-ban, megvettem életem első új autóját.

grande.jpg

Az első új autót, ami mi más lehetne, mint olasz, egy Fiat Grande Punto.

A típus 2005-ben jelent meg, és én azonnal szerelembe estem iránta. Mindig a kis autók vonzottak, szinte egyenes út vezetett idáig. Első körben én is hitelben gondolkodtam, de egy  váratlan szerencse, megoldotta a kérdést. A feleségem nyert egy négyest a lottón. Ugyan minden idők egyik legszarabb négyese volt -ötszázhúszezer forint-, de nagyot dobott a költségvetésen. Manapság ennyiért egy jobb telefont adnak, de akkor bizony sokat ért. A még csak bimbózó számítógépes tudásommal elkezdtem nézelődni a neten, és a kereskedőktől kértem ajánlatot. Végül a már rég megszűnt SPQR lett a befutó, néhány mail után eljött az ideje egy személyes találkozásnak.

img_0870_2_li.jpg

A rendszámtartó még az eredeti, az embléma nem.

Az Angyalföldi szalonjuk addigra már bezárt, Vácra kellett menni. Az értékesítő hölgy nagyon kedvesen fogadott minket, látszott hogy eladott már pár kocsit, vérprofi volt. A lényeges dolgokat még otthon eldöntöttük: háromajtós kaszni, fekete szín, dízel motor. Igen dízel, mert turbóst akartam, és olyan 2006-ban csak dízelben létezett belőle. Ráadásul akkoriban még nem számított emberiség elleni vétségnek, ha gázolajos autód van. A hölgy látta rajtunk, hogy komolyak a szándékaink, bevetett mindent a siker érdekében. Végül összeállt egy nagyon jó műszaki tartalmú autó, 1.3-as 90 lóerős motor (az alap 75 le), 6 sebességes váltó, a legmagasabb Emotion felszereltséggel, pluszként pedig 16-os alufelnik, küszöb és hátsó spoiler, elektromos deréktámasz, és egy jobb rádió, amit a bőr kormányon lévő gombokkal is lehetett kezelni. Mindez listaáron 4.2 millióért, ám a hölgy, addig püfölte a billentyűket, míg végül 3.8 milliót mutatott a kijelző. 400 ezret lefaragott az árból, de azt is hozzátette, ezt vagy most elfogadjuk, vagy nem lesz üzlet. Erre bizony rábólintottunk anyával, majd lepacsiztunk az értékesítő hölggyel, és mehettünk a pénztárba befizetni az előleget, életünk első új autójára.

img_0856.JPG

15 év után is újszerű maradt a beltér.

Mivel egyedi rendelés volt, két hónapot kellett rá várni, de június végére meglett a kocsi. A szomszédék vittek le minket Vácra, az első kilométereket mindenképpen együtt akartuk beletenni az új AUTÓBA. Nagy felhajtást nem csináltak a szalonban, de így is baromi jó érzés volt átvenni egy vadonatúj autót, ami tényleg új szagot árasztott. Kaptunk ajándék SPQR-es szőnyegeket, meg SPQR-es kulcstartót a kocsihoz, megtankoltam a szemközti kúton, és megkezdtük a közös életünket.

Azt már átvételkor jelezték, hogy a kormánymű mindegyiken kopog, ha meglesz a megoldás rá, cserélik. Valóban így is történt, az első évben háromszor tettek be újat, a harmadik jó lett, azóta is bírja. 1000 km-ig bejárattam, semmi vadulás nem történt, majd miután lecseréltem az olajat, és a szűrőt, elkezdtem jobban nyomni neki. 

A kis Fiat mindig nagyon jól ment, csak be kell tartani pár szabályt. 1700-as fordulatig nem nagyon történik semmi, majd mikor megjön a turbónyomás kilő, viszont 3500 fölé meg nem igazán érdemes forgatni, ott már inkább csak pörög, nagyobb teljesítményt nem ad. De ha azt hiszed ez így kevés, tévedsz, ebben az fordulatszám tartományban szinte lubickol a kocsi, ez a szűk tartomány mindenre elég. Bekapcsolt klímával más a helyzet, nagyobb gázzal kell indulni, különben olyan szemétül képes lefulladni, hogy lefejeled a kormányt.

bologna_143_2.jpg

Városban fürge, autópályán meg ördög. Többször megjártuk vele Olaszországot, itt éppen Bolognában a Ducati gyár előtt egy tesóval.

Végig szaladok az életén, de csak röviden, különben ez egy könyv lenne. Az első két évében belement az évi 10 000 kilométer, majd miután végleg anya kocsija lett, csak 7-8000/év. Olajat és szűrőket évente cseréltem, gázolajszűrőt három évente. Akkumulátort is, a gyári kibírt öt évet, de utána nem kockáztattam, négy évente kapott újat. Az első nagyobb munka 45.000-nél jött el, EGR szelep és szívócső tisztítás, ami ezen a motoron nem egy leányálom. Hát igen, a dízel nem szereti a városi tötyörgést, rémesen tele lett dzsuvával. Akkor álltam át a V Power dízelre, utána nem volt gond.

egr_009.jpg

Érezhető a teljesítmény csökkenés ilyenkor.

62500 kilométernél fura hang jött a motorból, mint kiderült, a generátor szabadonfutó állt meg. Kapott újat, és persze ékszíjat és feszítőt is. Első féket 75 000-nél cseréltem, inkább a rend kedvéért, a hátsó még a gyári talán most is. Öt éves korára teljesen lehámlott a bőr a kormányról, újra huzattam, és aztán pár év múlva még egyszer, viszont a váltógomb bírta. A bal első rugó 100 010 kilométernél tört el, pont karácsonykor, természetesen mindkettőt cseréltem, és kapott új stabpálcákat is. 106 000-nél generátor csapágyak és vízpumpa lett csere érett.

Kétszer robbant le, de mindkét esetben meg tudtam oldani a problémát helyben. Az egyik egy első durrdefekt volt, de mivel még új korában kicseréltem a defektjavító szettet pótkerékre, nem kellett tréler. A másik esetben a légtömegmérő hallt be, ment a kocsi, csak nagyon haloványan, akkor a lehúzott stekker oldotta meg a gondot, majd aztán az új Bosch alkatrész cseréje.

Száztíz ezernél megszólalt a kettőstömegű, na akkor kapott komplett kuplungot is, bírta volna még, de jobb a békesség. Két nap múlva az egyik izzító jelzett be, de természetesen kicseréltem mind a négyet. 

grande_010.jpg

116 000-nél, jött a két első lengéscsillapító cseréje, ugye a magyar utak nem viccelnek. Olajból minden alkalommal a gyári Selénia WR Diesel 5W40-et kapott, viszont új kora óta kér fél litert a két csere között, de ennyi azért belefér. A kipufogó rendszer gyári, a vezérműlánc 120 000-nál még nem szólalt meg, és a GM eredetű váltó is bírja, igaz, 40 000-ként cseréltem benne az olajat. 

Törve négyszer volt a 15 év alatt, egyszer az első, egyszer a hátsó lökhárító, egyszer bele tolattak a bal első ajtóba, egyszer pedig a jobb hátsó sárvédőbe. Egyik sem volt komoly kár, nem kellett elemet cserélni, mindet ki lehetett javítani.

A jobb ablakemelőben egyszer eltört egy 1 eurós műanyag bizbasz, külön nem kapható, hát kicseréltem az egészet. Az emblémák kb hat éves korukra kifakultak, akkor kapta a kocsi az Abarth jelvényeket. A "Ferrari Edition" az én agylövésem, akkoriban még véresszájú Ferrari szurkoló voltam, Schuminak nem sikerült 2006, de Kimi behúzta a következő évet, és Massának majdnem megvolt 2008. 

img_0859.JPG

A "legnagyobb" esztétikai hiba, két kilincsről lehámlott a festék.

Az ülése nagyon kényelmes, a beltér jól bírta az idő próbáját, egyedül a rádió gombjai kezdtek el mállani. A csomagtartó kicsi, de két ember cucca kényelmesen befér, és ha ledöntöm az üléstámlákat, még a karácsonyfa is. A fogyasztás a 15 évre vetítve 6.5 liter/100 km, de ehhez 28 km/óra átlagsebesség tartozik. Egyszer volt hosszú országúti menet, akkor beérte 4.9-el. Autópályán 6.2 liter, de az meg 150-el, tartósan. Nem volt zajos a beltér, nem ázott be, két embernek tökéletes. Az általam elért (óra szerinti) csúcssebesség, 200 km/óra volt egyszer, kíváncsiságból.

Van pár bosszantó dolga a típusnak, de mindegyikkel együtt lehet élni.. Például a hátsó ülések ledöntése egy rémálom, főleg japán vagy német kocsihoz képest. A kesztyűtartó ajtaja új kora óta csálé, de ki figyeli? Az ajtózsebek annyira keskenyek, hogy még a térkép is csak zsírozva fér bele. Az alsó hűtőrács mindig kipattan a helyéről, és csak kétliteres az ablakmosó tartály, ami biztosan pont a legrosszabbkor ürül ki. Az emblémák pár év alatt elvesztik a színüket, a kormány lehámlik a napon, és műszerfal tetején lévő műanyag idom is szeret felkunkorodni. Egyébként talán pont ezektől igazi olasz, hogy nem tökéletes, de szerethető. Nem rozsdásodik sehol, és még ma is tetszik a formája. Ennyi hiba szerintem bármelyik prémium márkánál is összejönne ennyi idő alatt. A kilométer ugyan nem lett sok, de azért 15 év az 15 év. Telente bent aludt a műhelyben, de ezen kívül nem volt agyon tutujgatva. Géppel nem mostam, csak kézzel, ez biztosan jót tesz a fényezésnek. Sajnos elég sok kábel tört már el az átvezetőkben, olyankor leáll valami funkció, szerencsére ezek azért olcsón javíthatók.

Végül 15 és fél év, 122 000 boldog kilométer után, egy új autó érkezése miatt adtam el, de a mai napig szép emlék életünk első új autója, az 1.3-as Grande Punto. ARRIVEDERCI FIAT!!! 

 

 

Galéria:

img_0857.JPG

Itt talán ötször, ha ültek.

img_0863.JPG

Imádtam ezt a gomberdőt.

img_0881.JPG

Egy nagyon hasznos extra 5 euróért, a háromajtós kocsikhoz.

img_0879.JPG

A kormányállító kar műanyagja teljesen elvesztette a színét. Típushiba.

grande_009.jpg

Alatta a pótkerék, vagy a defektjavító készlet.

img_0866.JPG

A gerinctámasz kapcsolóhoz, csak felhajtott könyöklőnél lehet hozzáférni.

img_0880.JPG

Full extra, még a sofőr is kapott "majrévasat".

img_0871.JPG

Szépen öregszik...

img_0874.JPG

...minden oldalról.

img_0878.JPG

A felső mindegyiken rajta van, az alsó csak ezen az egyen.

 

 

 

 

 

Szólj hozzá

blog.hu fiat spqr motorozzvelem.blog.hu fiat grande punto fiat grande punto teszt fiat 1.3 mjet